A Szőlő utcai gyermekvédelmi intézetben történtekről és általában a gyermekvédelem társadalmi megítéléséről készített felmérést a 21 Kutatóközpont, Jámbor András (Párbeszéd) országgyűlési képviselő megbízásából. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az ügy messze túlnőtt a politikával napi szinten foglalkozó polgárok körén, hiszen a pártnélküliek kétharmada, és még a politikát nem követők fele is hallott róla, ami ritka magas arány a közéleti témák esetében.
Fotó: Wikipedia
A felmérés szerint a Szőlő utcai ügy hónapokon át meghatározta a közbeszédet. Míg 2025 októberének elején - közvetlenül az első hírek után - minden negyedik válaszadó említette spontán módon a gyermekvédelmet és a Szőlő utcai történéseket a hónap legfontosabb eseményeként, addig decemberre már minden harmadik megkérdezett válaszolt így. A 21 Kutatóközpont szerint ez példa nélküli, korábban még nem mértek olyan ügyet, amelyet a teljes minta egyharmada magától nevezett volna meg.
A kormány gyermekvédelmi intézkedéseinek társadalmi megítélése ezzel párhuzamosan kifejezetten rossz képet mutat. A válaszadók mindössze 22 százaléka elégedett, miközben 52 százalék elégedetlen a kormány teljesítményével ezen a területen. Figyelemre méltó, hogy még a kormánypárti szavazók körében sem elsöprő a támogatás, közülük is csak 64 százalék elégedett, míg a pártnélküliek körében az elégedetlenek aránya háromszorosa az elégedettekének.
Fotó: Zala Kocka
Azok körében, akik hallottak az ügyről, külön rákérdeztek arra is, mennyiben tartják felelősnek a kormányt azért, hogy Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly hosszú éveken át vezethette az intézményt az erőszakos és abuzív gyakorlat ellenére. A válaszadók 49 százaléka a kormányt hibáztatja, míg csak 23 százalék gondolja úgy, hogy nincs kormányzati felelősség. Bár a pártpreferenciák mentén megosztottak a vélemények, még a Fidesz-szavazók 12 százaléka is elismerte az állami felelősséget, ami érzékelhető repedést jelez a megszokott lojalitáson.
A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire volt hatásos a kormányzat védekezése, amely a videófelvételek nyilvánosságra kerülése után az intézményt „börtönként” próbálta beállítani, relativizálva az ott történt erőszakot. Ez az érvelés azonban gyakorlatilag elbukott, mindössze 9 százalék fogadta el ezt a magyarázatot, miközben 66 százalék minden körülmények között elfogadhatatlannak tartja az erőszakot, még a kormánypárti válaszadók fele is így nyilatkozott.
A felháborodás a személyi következmények iránti igényben is megjelent. Az ügyről értesültek több mint fele szerint Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkárnak le kellene mondania. A válaszadók közel fele Pintér Sándor belügyminiszter és Tuzson Bence igazságügyminiszter távozását is indokoltnak tartaná, míg Orbán Viktor lemondását 40 százalék tartotta szükségesnek. Bár a pártpreferenciák itt is számítanak, az adatok alapján az ügy egyértelműen ártott a Fidesz megítélésének, még ha a politikai következmények pontos mértéke egyelőre nehezen számszerűsíthető.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
