A keddi győri közgyűlés témája volt a tavaly átadott, 23 milliárd forintból épített-felújított vízi élménypark, amelyről legutóbb annak üzemeltetője, Kovacsics Imre egy kiszivárgott hangfelvételen elmondta: „Nem igaz, hogy 22 milliárdért nem lehet összerakni egy jó műszaki tartalmú létesítményt”. A következő vitához érdemes észben tartani, hogy a fürdő épülete maga a város tulajdonában van, az üzemeltetői jogok vannak a Rába Quellénél. Tehát bármilyen főelem cseréjére ad pénzt a város, az a tulajdonában marad.
A közgyűlés most egyrészt arról határozott, hogy visszaadja-e a város a cég által idén eddig befizetett bérleti díjat – 37 millió forintot – arra, hogy lecseréljék a hőcserélőket, másrészt arról, hogy új közbeszerzést írjanak ki a fürdő üzemeltetésére.
Mindkét ügy (a felvételen 1 óra 30 perctől) kapcsán vita alakult ki a testületben. A 37 millióról szóló javaslat kapcsán Pollreisz Balázs képviselő, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az MSZP, az LMP és a Momentum gyárváros képviselőjelöltje elmondta: szerinte nem számít amortizációnak az elem tönkremenetele; a felújítás alatt ki kellett volna őket cserélni; ezen felül nincs élő szerződése a Rába Quellének a várossal, ezért nem támogatja a javaslatot.
Ezután Bárány István bácsai képviselő (a Borkaival Közösen a Jövőért képviselőjelöltje) emlékeztetetta a közgyűlést, hogy a Rába Quelle és az A1 Építésziroda 920 millió forintot kapott a beruházás megtervezésére és tanácsadásra:
kérdés, hogyhogy nem derült ki, hogy a hőcserélőket is cserélni kéne a felújítás során? Szerinte a Rába Quelle hibázott az ügyben. Bárány nem említette, de a szerződést egyébként még Borkai Zsolt polgármestersége alatt, 2018 áprilisában kötötték, az őt a polgármesteri székben követő szintén fideszes Dézsi Csaba András 2021-ben csak változatlan formában meghosszabbította azt.
A fürdővel különféle kampánykiadványaiban büszkélkedő Dézsi ezután szokásos agresszív hangnemében támadta Bárányt és Borkait, akik szerinte személyesen felelősek azért, hogy ilyen rossz műszaki minőséggel, tervezési hibákkal valósult meg a fürdő, illetve azért is, hogy a Rába Quellével 2003-ban szerződést kötöttek.
A Rába Quellével kötött 2003-as szerződést egyébként az akkori Fidesz-frakció legtöbb tagja, így Dézsi Csaba András is megszavazta.
Sik Sándor szentiváni fideszes képviselő szerint nem tehetik meg a győriekkel, hogy ne nyisson ki a fürdő időben, ezért támogatni kell a kezdeményezést, és később kell tisztázni a felelősséget. Balla Jenő ugyanezt mondta el, valamint arra panaszkodott, hogy a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság nem tárgyalta az ügyet. Hozzátette: olyan új szerződés kell, hogy ne maradjanak kiskapuk. Hajtó Péter korábban fideszes, most Borkaival kampányoló képviselő szerint is ki kell cserélni a hőcserélőt, ezzel nincs gond, de szerint a Győr Projekt Kft.-nek kell átadni a létesítményt működtetésre.
A testület fideszes többsége és a Civilek Győrért képviselője, Kovács László végül megszavazta az indítványt.
A következő téma egy új közbeszerzés kiírása volt a fürdő üzemeltetésére, amivel kapcsolatban ugye több érv már az előző napirendi pontnál elhangzott. A Győr és a Pannon-Víz korábban 30 milliós büntetést kapott, miután a megújult fürdő üzemeltetésére nem írtak ki új közbeszerzést, hanem azt egy szerződésmódosítással automatikusan a Rába Quelle kapta. A hatóság utólag el is törölte ezt a szerződésmódosítást, ezért most új szerződésre van szükség, amihez viszont a keddi javaslat szerint az egész eredeti szerződést eltörölnék. Pollreisz Balázs felemlegette hogy eddig arról volt szó, hogy nem kell a teljes szerződést újra kiírni, most pedig mégis itt vagyunk. Hajtó Péter ezután elismételte, hogy a Győr Projekt kezelésébe adná a fürdőt, Dézsi a korábbi stílusát ismételve kiosztotta.
Az új közbeszerzés kiírását Hajtó Péter és Kovács László tartózkodása mellett a teljes jelen lévő testület megszavazta.
2020-ban közöltük Pintér Bence (a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület jelenlegi polgármesterjelöltje) cikkét arról, hogy a fürdő a Borkai-érában rendszeresen visszakapta a befizetett bérleti díj teljes összegét, illetve a város rendszeresen vásárolt nyugdíjasbérleteket, a két tétel összege pedig sok évben kiadta a Rába Quelle éves profitját.
