Mi értelme van így az új győri fizetős zónának?

Pintér Bence 2023-05-10 12:00:45
És miért jár kedvezmény a hármas zónában lakóknak, miközben a másik két zónában nincs ilyen kedvezmény?

Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!

Az új győri fizetős parkolózóna bevezetésének ügye hétről hétre zavarosabb, és válaszok helyett egyre inkább kérdéseket szül. Jelenleg ott tartunk, hogy a két év nyüglődés után áprilisban életbe lépett a harmadik zónát Nádorváros és Adyváros új részeire kiterjesztő rendelet, amit azonban a lakossági reakciók alapján a május közgyűlésen gyakorlatilag ki is herélhet a közgyűlés a polgármester új javasalatai alapján.

Ezek ugye a következők:

  • a harmadik zónában a második és a harmadik autóra is jár a kedvezményes bérlet, ha a tulajdonos helyi lakos;
  • és a harmadik zónában kedvezményes parkolóbérletet válthatnak az önkormányzati egészségügyben, bölcsődei és óvodai ellátásban dolgozók.

Vegyük sorra, hogy jutottunk el idáig.

2021 májusában a polgármester a covid-időszakban ráruházott döntési jogkört kihasználva döntést hozott a parkolójegyek árának emeléséről, a parkolóbérletek árának emeléséről, illetve a fizetős zóna kiterjesztéséről 2022 január elsejétől. Erről semmilyen fórumon nem számolt be a győrieknek, és nem is volt belőle ügy, amíg 2021 októberében mi fel nem fedeztük ezt a rendeletet, és nem kezdtünk el cikkezni róla. Abban a verzióban a lakossági parkolóbérlet egyébként nem 12, hanem 24 ezer forintba került volna. Ezt a nagy horderejű döntést utólag a közgyűlés is jóváhagyta egy több száz tételt tartalmazó salátarendeletben, miután újra tudtak működni.

Cikkeink megjelenése után lett csak téma a parkolójegyek, bérletek árának emelkedéséből, a döntést pedig a választásra készülő Simon Róbert Balázs fideszes országgyülési képviselő közbelépése után visszavonták,

majd egy közvélemény-kutatást készítettek a parkolásról, amelynek adatait a mai napig nem akarja kiadni az önkormányzat, pedig a polgármester ígéretet tett rá, hogy közzé fogja tenni az eredményt. A kutatás 1,3 millió forintba került, közben Dézsi polgármester a GyőrPluszban megjelent öninterjúiban mindenféle kacifántos érveléseket vezetett elő a gonosz belvárosi parkolókulákokról, akik igazságtalanul keveset fizetnek a parkolásért – ugye pont ugyanannyit, mint minden más bérletes egyébként.

A választás után aztán 2022 júniusában elfogadták a korábbival nagyrészt megegyező rendeletet már a közgyűlésben, a parkolódíjak megemelkedtek júliustól, az új zóna azonban csak áprilistól lett fizetős. Már a parkolódíj emelkedését is nehezen fogadták a győriek, hiszen hosszú időszak után egyszerre emelkedett nagyot a díj a legsúlyosabb inflációs időszakban,

a fizetős zóna kiterjesztése pedig még több kritikát kapott a publikum részéről.

Miért kapnak több kedvezményt a III. zónában élők, mint mások?

Erre reagálva Dézsi polgármester a májusi közgyűlésen a két éve készülő, közvélemény-kutatott, tavaly elfogadott rendeletet egy hónappal az életbe lépése után pánikszerűen átírja, és természetesen úgy adja ezt el, mint aki meghallotta a nép szavát, és ennek mentén lép. Nyilván lehet egy ilyen olvasata is az ügynek.

Az én olvasatomban azonban egy teljesen elhibázott koncepció hattyúdalát láthatjuk, ami állatorvosi lova a Dézsi-féle városvezetésnek.

Kezdve onnan, hogy az első verziót teljes titokban alkották meg és fogadták el, arról pedig – gondolom a nyitott városháza jegyében – az ég világon semmit nem kommunikáltak addig, amíg az Ugytudjuk.hu nem kezdett el cikkezni róla. Akkor aztán gyorsan visszavonták, csináltak egy közvélemény-kutatást (aminek az adatait a mai napig nem adják ki), majd a választás után elfogadták gyakorlatilag ugyanazt a rendeletet.

Másrészt maga az elképzelés, miszerint a lakótelepi részek parkolási problémáit fizetős zóna bevezetésével orvosolja a város, szintén elég érdekes

– hiszen jellemzően nem az a gond ezeken a területeken, hogy napközben nincs elég parkolóhely, hanem az, hogy este. Este viszont fizetni sem kell. Így tehát az egyetlen értelme az volt a parkolási rendeletnek, hogy a kevesebbet használt, hosszan egy parkolóhelyet foglaló második-harmadik autók kikerüljenek a képből, ez azonban most az új módosítással megszűnik. A rendelet tehát a céljaiból nagyjából semmit sem fog elérni, nem lesz több parkolóhely a zónásított utcákban.

A legfurcsább és legárulkodóbb dolog viszont, hogy a tervezett enyhítések csak és kizárólag a harmadik zónára lesznek érvényesek, mintha az egy háztartáson belüli második-harmadik autó drágább parkolása csak ott lenne probléma, vagy mintha az egyes-kettes zónákban nem lennének óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények, amelyek dolgozói szeretnének parkolni, miközben részt vesznek a város működtetésében.

Vajon miért jár több kedvezmény a harmadik zónában, mint az egyesben és a kettesben?

Mindeközben pedig elveszik a lényegi kérdés, ami az, hogy mit tesz a város a zónásításon kívül azért, hogy megoldódjon a parkolás kérdése? Nyilván építenek most egy parkolólemezt a Kuopio parkba, ami jelenthet egy kis könnyebséget – egy darabig. A parkolóhelyek bővítése ugyanis hosszú távon csak mélyíti a problémát, hiszen ahogy az útbővítések is csak növelik hosszú távon a forgalmat (induced demand, avagy gerjesztett forgalom erre a szakkifejezés), úgy az új parkolóhelyek által okozott enyhítés sem ösztönzi az embereket a változtatásra.

Persze a változtatáshoz – tehát ahhoz, hogy áttérjenek az emberek a közösségi közlekedésre és a kerékpárra – első sorban

arra lenne szükség, hogy létezzen minőségi közösségi közlekedés és használható kerékpáros infrastruktúra.

A közgyűlésben áprilisban nagy szavakat hallhattunk a kerékpár kapcsán, és készült (ismét, sokadjára) egy nagyon jó kerékpáros koncepció – már csak az kéne, hogy ne csak az Ipari Park felé épüljenek bicikliutak, hanem minden más helyre is, ahol szükség lenne rá. Ugyanígy éppen csak fenntartja a város a mostani buszhálózatot, és nem is nagyon akar erre a polgármester több pénzt költeni, sőt, már a mostani összeget is sokallja.

A forgalom gerjesztése azonban ugyanúgy működne a kerékpár és a busz esetén: a gyakran járó, alacsonypadlós buszok; a használható és izmos, átgondolt biciklis infrastruktúra; az agglomerációban élőket jobban kiszolgáló, város szélein P+R parkolókkal megtámogatott közlekedési hálózat valószínűleg vonzaná a városban közlekedőket. Ebbe az irányba nagyon kevés lépést tett az elmúlt évtizedben a győri önkormányzat.

Ehelyett itt maradunk egy kiherélt zónásítással, amiből majd befolyik valami pénz a Győr-Szolhoz, amit el lehet költeni teljesen átláthatatlanul valamire.

A problémák megmaradtak, a kiherélt rendelet most már ráadásul kivételezni is fog is egyes zónák lakóival, ami miatt a többiek mérgesek lehetnek, szóval választási előtti tűzoltásként is nehezen értelmezhető a legutóbbi manőver. Igazán jól sikerült ez az adyvárosi zónásítás, csak gratulálni tudok hozzá, és nehéz nem egyetérteni Balla Jenő független képviselővel, akinek az az álláspontja, hogy toldozgatás-foldozgatás helyett egy az egyben el kellene törölni az egészet.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez az írás először megjelent! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!

Szólj hozzá!

Újra kihallgatták Pintér Bencét a feljelentett Győr+ ügyében, ezúttal a városházán

Folytatódik a nyomozás a csődbe ment médiavállalat szerződései miatt indított büntetőeljárásban, a polgármestert ismét tanúként hallgatták meg.

76 millió forinttal lépett meg egy nő, aki azért vette fel a pénz, hogy egy kőszegi és egy szombathelyi házat megszerezzen

Bár engesztelésül végül a saját háza tulajdonjogát ruházta át a sértettre, így is bíróság elé kell állnia.

Két napra lezárják a héten Győrben, a Révfalusi híd kerékpárútját 

Dilatációs elemek cseréje miatt június 23-án és 24-én nem használhatják a bringások a Kossuth-híd kerékpársávját.

A kínai agyagkatonáktól az ukrán gyerekrajzokig – különleges kiállítások várják a látogatókat Győrben a Rómer Múzeum

Tárlatvezetések, nemzetközi jelentőségű kiállítások és kortárs művészeti tárlatok közül válogathatnak a látogatók.

Nyomoz a rendőrség a Győr+ ügyében

Tömeges fiktív foglalkoztatásra gyanakodnak. Volt, amikor 93 alkalmazott volt a cégnél.

Vannak dolgok amik nem változnak: rongyoknak nevezte a szivárványos zászlókat Novák Előd, aki szerint a másság gyógyítani való deviancia 

Az LMBTQ-közösséget sértő kijelentésekkel és a Pride betiltásának követelésével jelentkezett a Mi Hazánk alelnöke.

„A hatalmat a magyar néptől csak kölcsönkapjuk, nem örökbe” - legfeljebb 12 évig lehetnek hivatalban az országgyűlési képviselők Magyar Péter javaslata szerint

Az új szabály célja, hogy a jövőben ne alakulhasson ki ismét olyan politikai hatalmi rendszer, mint amilyet a TISZA Párt szerint az elmúlt évtizedekben kiépítettek.

A nemrég a mentőszolgálattól menesztett Győrfi Pál lesz a szombathelyi MCC vendége

Nézzünk a jövőbe! Egészség 2.0 címmel tartanak beszélgetést a volt Takáts-házban.

Július első hétvégéjén ismét a gyerekeké lesz a város - idén 19. alkalommal rendezik meg a Győrkőc Fesztivált

A rendezvény mára az ország egyik legnagyobb összművészeti gyermekfesztiváljává nőtte ki magát.

Innovatív megoldások az építészetben

Az építőipar és a digitális technológiák találkozása az utóbbi években új lehetőségeket nyitott meg a szakemberek számára.

Borneói kormányzati delegáció járt Győrben

Sarawak miniszterelnök-helyettese vezetésével érkezett 27 fős küldöttség a városba, hogy a térségfejlesztés és a nemzetközi együttműködések tapasztalatait tanulmányozza.

Átformált szemöldökök: a laminálás új trendje

Emlékszel arra az időre, amikor a laminálás csupán a dokumentumok megóvását szolgálta?

A mezőgazdasági naplóvezetés jelentősége és kihívásai

A mezőgazdasági gazdálkodás bonyolult és folyamatosan változó terepén a gazdálkodási napló vezetése szinte elkerülhetetlen tevékenység.

Hőségriadó – vizet oszt és párakapukat telepít a GYSEV

A vasúttársaság Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban az utascsarnokban elhelyezett szódaautomatákból biztosít hűtött vizet az utasok részére naponta 10 és 18 óra között.

Fitten időskorban is: így őrizhetjük meg egészségünket

Ahogy egyre több évet számítunk, elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: hogyan maradhatunk fizikailag és mentálisan is frissek, hogy a későbbi életszakaszokat is aktívan tölthessük? Az egészség fogalma gyakran félreértett, hiszen nem pusztán a betegségek hiányáról van szó.

Többet internetezünk, de több pénzt is kell költünk rá mostantól – árat emelnek a mobilszolgáltatók

339 milliárd forintos bevételt termelt a távközlési szektor az év első negyedévében, miközben júliustól a Telekom és a Yettel, szeptembertől pedig a One is emeli a havidíjakat.