Egész Magyarország számára nagy sikernek tartja Szijjártó Péter a kínai BYD szegedi gyárberuházását – erről a volt külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülése előtt beszélt újságíróknak. Szijjártót éppen a BYD-nél vállalt vezetői pozíciójának körülményei és az ebből fakadó esetleges nemzetbiztonsági kockázatok miatt hallgatja meg a testület.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A volt miniszter szerint a beruházással kapcsolatban az elmúlt időszakban „súlyos félreértések és hamis információk” jelentek meg. Azt mondta, a BYD első európai autógyáráért komoly verseny folyt, több nyugat-európai ország is szerette volna megszerezni a beruházást. Szijjártó szerint a magyar kormány által biztosított pénzügyi támogatás intenzitása „abszolút szokásos mértékű”, sőt több más magyarországi autóipari beruházás támogatásánál is alacsonyabb.
Szijjártó az infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatban Győrt, Debrecent, Miskolcot és Tatabányát hozta fel példaként, mondván, a kormány minden hasonló nagyságrendű beruházásnál vállal ilyen fejlesztéseket. Állítása szerint a Szegedre tervezett infrastruktúra-fejlesztések értéke körülbelül fele annak, amit a BMW és más debreceni beruházások esetében javasoltak. Hozzátette, az 5-ös út kétsávosítása ráadásul már 2008 óta napirenden lévő ígéret.
A BYD-nél dolgozó vendégmunkások ügyét „durva félreértésnek” nevezte. Szijjártó szerint az előző kormány által bevezetett csoportos keretengedély célja az volt, hogy az új technológiát alkalmazó üzemeket külföldi szakemberek segítségével minél gyorsabban be lehessen indítani, majd az érkező munkások aztán „minél gyorsabban el is hagyják az országot”. A szegedi beruházásnál ez az engedély 2027 közepéig érvényes, ezt követően pedig állítása szerint magyar munkavállalók és mérnökök működtetik majd a technológiát.
Fotó: Szijjártó Péter Facebook
A volt külügyminiszter saját korábbi kormányzati munkáját is mérlegre tette: szerinte az elmúlt évek egyik legsikeresebb területe a beruházások ösztönzése volt. Mint mondta, 12 év alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, amelyek összértéke 23 ezer 500 milliárd forint volt, és ezek szerinte 187 ezer munkahelyet jelentettek Magyarországnak.
Szijjártó azt mondta, „készséggel” érkezett a meghallgatásra annak ellenére, hogy azon jogilag nem lett volna köteles megjelenni, de 24 évig volt országgyűlési képviselő, ezért tiszteli a parlament intézményét. Újságírói kérdésekre ugyanakkor már nem válaszolt. A Nemzetbiztonsági Bizottság vizsgálatának egyik központi kérdése éppen az, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot Szijjártó és a kínai vállalat kapcsolata. A korábbi miniszter júliusban mondott le parlamenti mandátumáról, majd annál a BYD-nél vállalt vezetői munkát, amelynek magyarországi beruházásáért korábban a kormány tagjaként dolgozott.
