Ez egy véleménycikk, amennyiben vitatkoznál velem, írj mailt!
A VAOSZ tekepálya, a Sugár úti sportmotel, az Aréna Savaria, az SZTK, a felsőcsatári gyermeküdülő, az MMIK, az oladi kilátó, Gotthard-kastély - csak néhány azok közül a Szombathelyhez köthető épületekből, amelyek rendesen le vannak pusztulva. Némelyikük olyan rossz állapotban van, hogy életveszélyesnek lett nyilvánítva. Legalábbis addig, amíg egy átfogó felújításon át nem esnek.
A listába nagyon kívánkozik még a 11-es Huszár úti laktanya, ám az épületegyüttesnek jelenleg funkciója sincsen, és mostani állapotában olyan súlyos pénzek kellenének az átépítésére, hogy itt már nem karbantartásról, hanem újjáépítésről beszélünk.
Gyorsan leszögezem, nem szombathelyi, hanem országos jelenség az, hogy a politikusok inkább foglalkoznak “emlékművük” építésével, sem mind a már meglévő, de felújításra szoruló épületek megmentésével, modernizálásával, felújításával.
Nemrég írtunk Szombathely, szinte egyetlen működő tekepályájáról, a VAOSZ-ról. Az épület katasztrofális állapotban van. Penészedik, beázik, korszerűtlenek a nyílászárók, a fűtés. Régóta nem volt hozzányúlva. És nem csak ehhez. Az Aréna Savaria 2006-ban nyitott meg. Az épületen azóta nem végeztek el teljes körű karbantartást. A pálya parkettáját cserélték ki, ám máshoz nem nyúltak.
Tavaly már olyan rossz állapotban volt a létesítmény, hogy egy nagyobb eső érkezésével beázott a tető. Úgy értesültünk, hogy a problémát bár mérsékelték, teljes egészében megszüntetni nem tudták.
És akkor ne is beszéljünk olyan, mostanra mindenkinek evidensé vált fejlesztésekről, mint a rezsicsökkentést szolgáló megújuló energiák előállítására szolgáló berendezések telepítése az épületre.
Helyette lett vívó csarnokunk, asztalitenisz termünk, új sportmedence az uszodában, jégcsarnok és a 15,6 milliárd forintból épült Sportkomplexumról már ne is beszéljünk.
Most pedig a hírek szerint útban van egy kézilabda edzőcsarnok Zanat határába.
Azt persze lehet mondani, hogy a mostani balos városvezetés nehezen egyezkedik a más színezetű kormánnyal. Ám Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatti 9 évben, ilyen kifogással aligha lehetett élni.
Az SZTK ügye is valahol a korábbi ciklusokban akadt meg. Sőt, Puskásék voltak azok, akik ahelyett, hogy azon dolgoztak volna, hogy a kiürült épületet átszabva hozzanak létre egy új egészségügyi alapellátót, helyette inkább épített egy újat a kórházzal szemben.
Az SZTK épülete ugyan az államé, ám legutóbbi válaszuk szerint, fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek vele. Aligha lett volna ellenükre, hogy a mostanra életveszélyessé vált épületet átadják az önkormányzatnak.
Májusban derült ki, hogy az oladi kilátó és a felsőcsatári gyermeküdülő is életveszélyes állapotban van. Az épületek valószínű nem egyik napról a másikra romlottak le ilyen állapotra.
2009-ben készültek tervek az üdülő rendbehozatalára. Akkor 45 millió forintba került volna a felújítás. Mondani sem kell, hogy ebből sem lett semmi.
Az oladi kilátó felújítására 2020-ban volt javaslat, erre 25 millió forint kellett volna akkor. Végül nem került be a költségvetésbe.
Az csupán csakis politikai akarat kérdése, hogy egy városvezetés mihez nyúl, mit újít fel, mit épít fel vagy át. De az mégis csak bosszantó, hogy a már meglévő értékeinket karbantartás, felújítás helyett hagyják a közösség vezetői lepusztulni.
Listám ugyan nem teljes, attól pedig óva intenék bárkit is, hogy magánkézben lévő ingatlanokat ide soroljon, mint a Nagyszálló vagy az Órásház, esetleg a Domus. Hiszen ezek állagmegóvása aztán végképp nem a városvezetés dolga. Egy arányszámot azért mégis idehoznék a végére.
Csak a Berzsenyi tér átépítésére az előző ciklusban, 2017-ben 1 milliárd 200 millió forintot költött el az akkori városvezetés.
Viszonylag sok ingatlan helyrehozatala kijött volna ebből, a csupán a látvány kedvéért átépített tér költségvetéséből.