„Nyolc nap alatt 140 ezren érkeztek a határra. Amit most látunk, az a krízis eleje"
– mondta az ukrán menekülthelyzetről Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.
A miniszterelnök csütörtökön járt a magyar-ukrán határnál, tapasztalatai szerint főleg Ukrajna távolabbi területeiről érkeznek a menekültek, Kijevből és Harkovból is. Elmondása szerint sok a harmadik országbeli diák is, akik innen haza fognak menni, többek között ebben nyújtanak segítséget.
„Kárpátalja jelenleg még nem katonai műveleti terület, ez nagyon nagy érték”
– hangsúlyozta Orbán.
Úgy látja, a Magyarországra érkezők 70-80 százaléka tovább megy, „nekünk velük nincs teendőnk". Vannak, akik hazarepülnek, és persze vannak, akik magyarországi kapcsolataik révén itt is maradnának.
„Szállást adunk, enni adunk, de ha valaki itt marad, akkor el kell foglalnia a helyét a társadalomban"
– sorolta a miniszterelnök, aki a saját falujából is találkozott önkéntesekkel.
Az ENSZ szerint már egymillió ember menekült el Ukrajnából
Már egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború elől valamelyik szomszédos országba múlt csütörtöktől szerda éjfélig - közölte csütörtök hajnalban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), amely szerint ebben az évszázadban ilyen intenzív exodusra még nem volt példa a világon Az egymillió ember Ukrajna lakosságának két százalékát jelenti.
Megkezdték a tárgyalást a munkaadókkal, hogy ha hosszabb ideig maradnak, akkor el tudják magukat látni.
„Három hónapig látjuk el őket, utána dolgozniuk kell, akár közmunkát, akár a munkaerőpiacon. Idővel majd a gyerekeket is iskolába kell küldeni"
– tette hozzá.
Az orosz-ukrán háborúról úgy nyilatkozott:
Ez nem a mi zakóméretünk.
Úgy véli, Magyarország csak akkor tudna segíteni, ha a nagyok elakadnak.
„Tárgyalásos úton rendezni kell a háborút, mert az ukránok után a kárvallotjai mi leszünk, Ukrajna szomszédai. Éppen ezért V4-es menekültpolitikát kellene kialakítani"
– emelte ki Orbán, hozzátéve, hogy továbbra is nagy számban érkeznek majd a menekültek, ez pedig megterheli a költségvetést, szankciók lépnek életbe, ezek árát is meg kell fizetni.
„Ami most történik, az Németország újra felfegyverzése. Ez egy új korszakot jelent"
– mondta a miniszterelnök, aki szerint ez új helyzetet teremt.
Elmondása szerint Magyarország néhány éve haderőfejlesztésbe kezdett, a hadiipart felfejleszteni, felépíteni azonban hosszú évekbe telik, még nem vagyunk készen. Mi időben elkezdtük ezt, de még sok a tennivaló. A háborús helyzetet úgy értékelte:
bajban vagyunk, mindenfajta kifutás lehetséges.
„Gyenge ember nem kap békét"
– jelentette ki Orbán.
„Aki azt mondja, hogy a NATO megvéd minket, az téved"
– hangsúlyozta, ellentmondva a NATO-szerződésben foglaltaknak. Indoklása szerint ezért erősítik meg a magyar haderőt.
„Most már megengedhetjük, hogy visszatérjünk a járvány előtti időszakhoz. Legyűrtük az ötödik hullámot is"
– mondta a maszkviselés eltörléséről hozott csütörtöki kormányintézkedésről.
Megszűnik hétfőtől a maszkviselési kötelezettség Magyarországon
Megszűnik hétfőtől a maszkviselési kötelezettség Magyarországon, kivéve kórházakban és idősotthonokban - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. A védettségi kártyára nem lesz már szükség, a munkáltató sem írhat elő többé kötelező oltást, kivéve a szociális és egészségügyi dolgozók esetén. Az ötödik hullám érétkelésük szerint lecsengőben van, ez az indok.
Orbán azonban hozzátette, nem kizárt, hogy lesz hatodik hullám is.
A gazdasági helyzet kapcsán kiemelte, azon kell dolgoznia a kormánynak, hogy a belső károkat megpróbáljuk enyhíteni. Ez a közvetlen belső kár a Sberbank bebukása, a nagyobb betétesek a pénzük egy részét nem fogják visszakapni, főleg cégek, amelyek a magyar gazdaságot működtetik.
A második közvetlen veszély az energiárak emelkedése, a szankciók miatt 50-60%-os áremelkedést tapasztalhatunk.
„Az egység a fontos, de ennek ára, van, a szankciók kétélű fegyverek, rövidtávon fizetni fogunk érte"
– vélekedett a miniszterelnök.
Címlapfotó: MTI/Benko Vivien Cher
