Rendkívüli kémiai szúnyoggyérítés a levegőből. Kezdeményezésemre levegőből is gyérítjük a szúnyogokat! Ha az időjárási körülmények engedik akkor szerdán (08.04.) rendkívüli szúnyoggyérítés lesz Győrben
– írta Facebook-oldalán Dézsi Csaba András.
A Győr-Szol Zrt. hivatalos megkeresésére – tekintettel a rendkívül nagyszámú repülő szúnyog megjelenésére Győrben a folyóvizek áradását követően – a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyezte szolgáltató részére a vérszívók rendkívüli légi kémiai gyérítését
– fogalmazott a városvezető.
A korábbi években már bevált módszer alkalmazásával repülőgépről juttatnak ki vegyszert a legfertőzöttebb területekre, amely a várakozások szerint egyszerre nagy mennyiségű repülő szúnyogot képes elpusztítani – tette hozzá.
A Győrben tapasztalható szúnyoginvázió megfékezésének hatásos eszköze lehet a most rendkívüli engedélyt kapott légi kémiai szúnyoggyérítési módszer alkalmazása. A tervek szerint a város minden részén megtörténik a légi kémiai gyérítés, ahol nagy számban vannak szúnyogok, illetve, ahol az előírások a beavatkozást megengedik
– mondja Dézsi Csaba András.
A munkát az engedélyben szereplő módon, tehát kizárólag a lakóövezetek felett, illetve a zöld területek esetében – a vízi élőhelyek megóvásának szem előtt tartásával – az előírt védősávok betartásával, méhkímélő technológia alkalmazásával fogják végezni
– állítja a fideszes polgármester.
A gyérítés során nem juttatnak ki szert természetvédelmi területekre és az azok melletti védősávba – írja Dézsi.
A társaság a gyérítéshez szükséges minden eszközzel, szerződéssel és engedéllyel rendelkezik. A beavatkozás alvállalkozó igénybevételével, repülőgéppel történik. A gyérítéshez olyan vegyszereket használnak, melyek az illetékes népegészségügyi hatóság engedélyével rendelkeznek. A méhek védelme érdekében a kijuttatást a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdik meg, mert addigra a méhek visszarepülnek a kaptárba
– zárja bejegyzését a polgármester.
Az önkormányzati szúnyoggyérítés korábban ellenzéki részről már kapott bírálatot.
„Sajnos az önkormányzatok többsége, így Győr is csak akkor kezd pánikszerű cselekvésbe, amikor már a repülő szúnyogok inváziója gyötri a városlakókat. Pedig némi előrelátással, a biológiai védekezésre is képes szakcégekkel kötött éves megbízással a szúnyogártalmat a minimumra lehetne csökkenteni, mégpedig szinte észrevétlenül”
– mondta el kérdésünkre 2021. június 21-i cikkünkben Jenei Ferenc, az LMP helyi elnöke és előválasztási képviselőjelöltje.
Jenei Ferenc: Jönnek a füstokádó autók, a rovarok elpusztulnak, a fecskék elköltöznek
Az utóbbi hetekben többször is foglalkoztunk a győri szúnyoggyérítéssel. Megkerestük a polgármestert, illetve a Győr-Szol illetékeseit. Az intézkedést végző önkormányzati cég tavaly részletesen válaszolt kérdéseinkre, ám idén ez nem történt meg. Így a Győr-Szol honlapjára, valamint Dézsi Csaba András Facebook-posztjaira tudunk hagyatkozni e tekintetben.
„Ehelyett az történik, hogy egyszer csak megjelennek a füstokádó autók, aztán válogatás nélkül mind eltűnnek a rovarok, emiatt pedig a fecskék is inkább a városon kívülre költöznek, sokszor hátrahagyva az éhező fiókáikat. Aztán valamikor július közepén felébred nyári kómájából a városi „zöld bizottság” egyik madárkedvelő tagja és nagy csinnadrattával a Győr-Szol kihelyez 5-6 léckeretet és abba némi sarat, hogy legyen miből fészket építeni az addigra már régen máshová költözött vagy éhen halt fecskéknek”
– vázolta a helyzetet Jenei.
Aki a kémiai gyérítés ügyében sem ért egyet a polgármesterrel.
Sajnos az EU betiltotta a repülőgépről történő szórást. Ezért a kevésbé hatékony helyi ködösítéssel lehet csak a földről elvégezni a szúnyogírtást!
– sajnálkozott egyik korábbi Facebook-bejegyzésében, hatékonysági szempontokat említve Dézsi Csaba András győri polgármester.
Az LMP politikusa másképp látja. Jenei Ferenc nemhogy sajnálatosnak, hanem egyenesen szerencsésnek gondolja a légi kémiai eljárás betiltását. A földi füstködös eljárás helyett pedig a biológiai védekezésre helyezné a hangsúlyt.
„A légi úton történő szúnyoggyérítés szerencsére a tavalyi évtől tilos. Az ilyen kémiai eljárás ugyanis szintén az egyéb repülő rovarok tömegét irtotta ki, miközben nappal a növények leveleinek fonákján megbúvó szúnyogok ellen nagyon gyenge volt a hatásfoka”
– teszi hozzá Jenei.
„A füstködös földi kémiai gyérítés jóval hatásosabb, de ugyanúgy elpusztítja az összes többi repülő rovart. Például rendkívül veszélyes a méhekre. A biológiai védekezés egy, kizárólag a szúnyoglárvákat megtámadó baktériumnak a tenyészőterületre, a vízfelületekre való kijuttatásával lehetséges. Ez történhet légi és földi úton egyaránt, permetezéssel vagy granulátum kiszórásával is”
– magyarázza a zöldpárti politikus.
„Ez a módszer sokkal nagyobb előrelátást, a tenyészhelyek pontos feltérképezését és a fejlődő lárvák aktuális fejlődési stádiumának a figyelését teszi szükségessé. Viszont megfelelő szakértelem mellett azonos hatékonyságú, mint a kémiai gyérítés, de ez kizárólag a szúnyogokat ritkítja – mondja.
Más rovarokra teljesen veszélytelen. Ezt persze a tényleges szúnyoginvázió előtt hetekkel kell elvégezni, és mivel nagyobb szaktudást, több vizsgálatot, alaposabb terepismeretet igényel, így nyilván drágább. S ez csak lárvák ellen hatásos, repülő szúnyogokat ezzel a módszerrel nem lehet gyéríteni. Vagyis jóval előbb el kell kezdeni a felkészülést”
– tette hozzá korábbi nyilatkozatában Jenei Ferenc.
Korábban az önkormányzati illetékesek is arról beszéltek: a védekezés szabályai, előírásai megváltoztak. Mint tavaly szeptemberben, a szúnyogszezon végén a Győr-Szol Zrt. szúnyoggyérítésben illetékes munkatársa, Pintér Szabolcs elmondta:
„A légi úton történő kémiai szúnyoggyérítésben többé nem lehet deltametrint használni. Nem a hatóanyagot tiltották be, hanem annak a levegőből való kijuttatását. Magát a légi úton való kémiai védekezést sem tiltotta be az EU, csak jelenleg nincs olyan szer az egész világon, aminek a légi felhasználását engedélyezné a hatóság”
Ez a változás „zöld fejjel” nézve tulajdonképpen örvendetes. Ugyanis egy 2015-ös francia kutatás szerint „a deltametrin és általában a piretroid rovarirtók kis dózisai is veszélyesek lehetnek az ember neurokognitív fejlődésére.” Az Ökotárs Alapítvány által működtetett környezet-egészségügyi információs portál szerint pedig
„...a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent.”
Az általunk megkérdezett szakember azt mondta: a deltametrin nemcsak a szúnyogokat, hanem a teljes rovarvilágot veszélyezteti.
Szúnyoggyérítés Győrben és környékén - hogy zajlott tavaly, mi várható idén?
Az előkészületekről pedig több hír, közlemény is szól. Megkezdődik a szúnyoglárva-gyérítés Győrben! - jelentette be Facebook-oldalán Dézsi Csaba András győri polgármester. Hozzátéve: Amennyiben az időjárási körülmények engedik, május 17-e hétfőtől május 20-a csütörtökig zajlik majd a földi biológiai szúnyoglárva-gyérítés Győrben!
Dr. Vig Károly rovarkutató, a szombathelyi Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettese a hivatkozott tavalyi cikkünkben elmondta, hogy a deltametrin a rovarokra ható idegméreg, amellyel az a gond, hogy a levegőbe juttatva válogatás nélkül minden repülő rovart elpusztít – tehát nemcsak a szúnyogokat.
„Itt a járulékos veszteség a deltametrinnel elpusztított szúnyogok számának sokszorosa: becslések szerint az elpusztított 100 rovarból több mint 90 nem szúnyog. Vagyis a szúnyogok aránya 10 százalék alatt van, jó eséllyel az 5 százalékot sem éri el” – jelentette ki.
„A biológiai gyérítés viszont szelektív, csak a gyötrő szúnyogok lárvái pusztulnak el. Ez a módszer nyilván rendkívül munka-, és időigényes, ezért drágább is. Fel kell térképezni azokat az élőhelyeket, ahol ezek a szúnyogok tenyésznek, majd a megfelelő pillanatban ki kell juttatni a szert. A hatóanyag valójában egy baktérium, a Bacillus thuringiensis israelensis (BTI) spórája, mely a lárvákat pusztítja el. De a biológiai módszer járulékos környezeti haszna többszörösen megéri a magasabb költségeket.” – állítja a szakember.
A győri fecskevédelmi programról készült riportban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részéről szintén elmondta, hogy a kémiai szúnyoggyérítésnek
„...óriási a járulékos vesztesége. 100 idegméreggel megölt rovarból alig kettő a szúnyog (néhány évvel ezelőtt ez az arány ezer rovarból egy szúnyog volt), a többi egyéb rovarfaj, így rendkívüli módon pusztulnak a beporzók, és a fecskék táplálékbázisa is”
– állította a madártani szakértő.
Természetesen megkérdeztük erről a múlt évi riportunkban a Győr-Szol nekünk nyilatkozó illetékeseit is.
„Járulékos rovarpusztulásról megkeresést mi egyetlen környezetvédelmi szervezettől sem kaptunk. Méhészek az előző években sem tapasztaltak nagymértékű méhpusztulást a légi gyérítés következtében. És a földi kémiai gyérítésnél sem jeleztek ilyet. A méhek alkonyatkor bemennek a kaptárakba. Mi pedig a hajnali órákban végezzük a gyérítést” – mondta el akkor Pintér Szabolcs.
„Mi sem biológiai, sem állattani laboratóriummal nem rendelkezünk, nem mi döntjük el, mit lehet használni. Azt használjuk, ami engedélyezve van Magyarországon és az Unióban” – tette még hozzá.
A Győr-Szol tavalyi riportunkban is idézett illetékese, Pintér Szabolcs két napja még arról beszélt: nincs szükség légi kémiai gyérítésre.
A nedves fűből kikelő szúnyog ellen nincs biológiai eszköz, csak utólagosan, kémiai módszerrel lehet ezeket a szúnyogokat irtani. A földi a kémiai irtás eredményességét a Győr-Szol munkatársai az irtás után két-három órával, és másnap reggel is ellenőrzik. Ha nagyon megugrik a csípésszám, akkor légi kémiára is lehet lehetőség Győrben. Győrben azért nincs szükség erre, mert jól működik a biológiai gyérítés, és sikeres a földi kémiai gyérítés
– mondta el.
Főleg kerti hordókban, környező falvakban kikelt szúnyogok csípik a győrieket
Kérdezz-feleleket tartott két részletben a szúnyoggyérítésről Pintér Szabolcs, a Győr-Szol szúnyoggyérítésért is felelős szakértője, akivel tavaly mi is beszélgettünk a témáról. Elmondta: a Győr-Szol természetesen előre tudott az árhullámról, fel is készült rá: az árhullám állóvízzé alakulásával az árterekben meg is kezdték a biológiai gyérítést, és ahogy az időjárás engedte, azaz szerdától a kémiai gyérítést is.
A földi és kémiai gyérítés között Pintér Szabolcs szerint hatékonyságban nincs különbség, hiszen ugyanazt a szert szórják ki. Viszont a földi kémiai gyérítés során kevesebb szert és célzottabban juttatnak ki, ez tehát környezetbarátabb
– tette hozzá. Két nappal később, polgármesteri kezdeményezésre mégis elrendelték a légi kémiai gyérítést. A témára még visszatérünk, számítunk az olvasók véleményére is.