Kérdezz-feleleket tartott két részletben a szúnyoggyérítésről Pintér Szabolcs, a Győr-Szol szúnyoggyérítésért is felelős szakértője, akivel tavaly mi is beszélgettünk a témáról. Elmondta:
a Győr-Szol természetesen előre tudott az árhullámról, fel is készült rá: az árhullám állóvízzé alakulásával az árterekben meg is kezdték a biológiai gyérítést, és ahogy az időjárás engedte, azaz szerdától a kémiai gyérítést is.
Mivel nagyobb területről van szó, ezért van, ahol légi, van ahol földi biológiai gyérítésbe kezdtek – ez csak a vízben lévő lárvák ellen működik. Elvileg Győr közigazgatási területén belül nincs olyan pangó víz, ahol maradt szúnyoglárva – ha valaki mégis talál ilyet, értesítse a Győr-Szolt!
Viszont egy ilyen árhullám után több napig is eltarthat, amíg a gyérítés újra fel tudja venni a lépést a szúnyogártalommal: folyamatos ugyanis az utánpótlás, de a gyérítés is folyamatosan halad – ezt csak az időjárás akadályozhatja: esőben és szélben nem lehet kémiai gyérítést végezni.
A nedves fűből kikelő szúnyog ellen nincs biológiai eszköz, csak utólagosan, kémiai módszerrel lehet ezeket a szúnyogokat irtani. A földi a kémiai irtás eredményességét a Győr-Szol munkatársai az irtás után két-három órával, és másnap reggel is ellenőrzik. Ha nagyon megugrik a csípésszám, akkor légi kémiára is lehet lehetőség Győrben. Győrben azért nincs szükség erre, mert jól működik a biológiai gyérítés, és sikeres a földi kémiai gyérítés.
A földi és kémiai gyérítés között Pintér Szabolcs szerint hatékonyságban nincs különbség, hiszen ugyanazt a szert szórják ki. Viszont a földi kémiai gyérítés során kevesebb szert és célzottabban juttatnak ki, ez tehát környezetbarátabb.
Hogy sikerült 2020-ban a szúnyoggyérítés Győrben? - A Győr-Szol illetékeseivel beszélgettünk
Össze lehet vetni két évet szúnyogártalom szempontjából? Mik határozták meg a győri gyérítés feltételeit? Mi lehet az oka, hogy akkor is van szúnyog, ha jó hatásfokkal működik a biológiai, illetve a földi kémiai gyérítés? Lárvatérkép, szúnyogbölcső, deltametrin: minden, amit a gyérítésről tudni érdemes.
A probléma az, hogy miközben Győr megengedheti a biológiai és kémiai gyérítést is, a környező falvak többségében nincs biológiai irtás, a szél pedig befújhatja a városba az itt kifejlődő szúnyogokat.
Pintér Szabolcs elmondta: a szúnyogok fajtáit vizsgálva meg tudják állapítani, hogy hol keltek ki a szúnyogok Győrben. A Katasztrófavédelem egyébként ezekben a falvakban végzett légi biológiai gyérítést, és Vámosszabadin, Kisbajcson, Nagybajcson és Szőgyén idén már sikerült elindítani a földi biológiai gyéritést is, ezt ne ma Győr-Szol intézi, hanem az önkormányzatok rendelik meg saját forrásból. Ebből a régióból kisebb szúnyogártalom jelentkezik Győr területén, ebből is látszik, hogy érdemes ezt a többi környező településen is összehozni.
Győr összes hordója akkora vízfelület, mint a Rába ártere
A Győr-Szol munkatársa figyelmezetetett: figyeljünk arra saját portánkon is, hogy ne legyenek pangó vizek: figyeljünk oda a kerti tavakra (bár a rendezett, telepített tavak élővilága el szokta rendezni a lárvák kérdését), hordókra, visszahajtott fóliasátrakra. Pintér szerint a Rába árterében visszamaradt vizekhez mérhető az a vízfelület, ami a több ezer hordóban található Győrben magántelkeken – és míg a Rába árterében nincs szúnyoglárva az irtás miatt, addig ezekben a hordókban lehet.
Mit tehetünk, ha szúnyogot találunk egy hordóban? Pintér Szabolcs szerint első sorban érdemes ilyenkor kiönteni a vizet; de a gazdaboltban lehet kapni olyan szert is, ami megöli a lárvákat, ezeknél viszont fontos elolvasni a tájékoztatókat. Vannak olyan szerek, amelyek használata után az adott vizet nem lehet öntözésre haszálni. Ha heti kétszer rá tudunk nézni, és meg tudunk szabadulni a lárváktól, akkor nincs szükség szerre.
A szakértő a madarak visszaszaporításáról elmondta: nagyon jó lenne persze, ha sikerülne ez, de ez nem a Győr-Szol feladata, ráadásul nem egyszerű történet, és csak hosszú távon működik.
