Az biztos, hogy idén is lesz szúnyoggyérítés.
Az előkészületekről pedig több hír, közlemény is szól.
Megkezdődik a szúnyoglárva-gyérítés Győrben! – jelentette be Facebook-oldalán Dézsi Csaba András győri polgármester. Hozzátéve:
Amennyiben az időjárási körülmények engedik, május 17-e hétfőtől május 20-a csütörtökig zajlik majd a földi biológiai szúnyoglárva-gyérítés Győrben!
Mint leírta:
A kezelések nagy része külterületen történik (árterek, folyópartok, tavak környéken), de a lakott részeken is találkozhatunk a kijuttatást végző járművel, főképp a városi tavak körül, az iparcsatornánál, a gyirmóti és a bácsai városrészekben. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el! A készítmény ártalmatlan minden más élőlényre!
Fotó: Dézsi Csaba András Facebook-oldala
Egyszer már bejelentette ugyanezt, ahogy mi is beszámoltunk róla: korábban április 27-28-át harangozta be a polgármester a földi biológiai gyérítést. Reméljük, az időjárás valamikor már tényleg lehetővé teszi a hatékony védekezést.
Múlt heti hír, hogy a Duna felső szakaszán - a Szigetközben és Komárom térségében - is folytatódik a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezés. Győr-Moson-Sopron megyében autóra rögzített nagynyomású permetezővel kezelik a lárvákat.
„A tavasz során eddig mintegy 10 ezer hektáron végeztek lárvagyérítést a szakemberek. Az esőzéseket követően folyamatosan vizsgálják a szúnyoglárvák élőhelyeit, a nagyobb kiterjedésű tenyészőhelyeken további kezelések várhatóak” – olvasható a katasztrófavédelem tegnapi közleményében.
Problémát jelentő szúnyog pedig nem is egyfajta van, hanem úgy félszáz.
Hazánkban több, mint 50 csípőszúnyog faj honos.
Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy éppen a kétéltűek vérét részesíti előnyben – írják a Győr-Szol honlapján.
A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak olyan fajok azonban, melyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját szívják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket – derül ki ugyanott.
Tehát megtörténtek az első lépések, indul a szúnyogszezon!
Ahogy tavaly, úgy idén is beszámolunk majd a szúnyoggyérítés sok kihívást, buktatót rejtő folyamatáról, valamint eredményeiről, amint megvannak az első tapasztalatok, visszajelzések. Természetesen várjuk az olvasók észrevételeit, véleményét is.
Addig is tekintsük át, mik voltak a 2020-as védekezés legfőbb akadályai, amelyet végigvettünk a tavalyi riportunkban. Ebből a cikkből idézzük fel most a jelenleg is aktuális részeket.
Hogy sikerült idén a szúnyoggyérítés Győrben? - A Győr-Szol illetékeseivel beszélgettünk
Össze lehet vetni két évet szúnyogártalom szempontjából? MIk határozták meg a győri gyérítés feltételeit? Mi lehet az oka, hogy akkor is van szúnyog, ha jó hatásfokkal működik a biológiai, illetve a földi kémiai gyérítés? Lárvatérkép, szúnyogbölcső, deltametrin: minden, amit a gyérítésről tudni érdemes.
Deltametrin: légi úton tilos a „szúnyogbombázás”
Az első ilyen kihívás, hogy a védekezés szabályai, előírásai megváltoztak. Mint tavaly szeptemberben, a szúnyogszezon végén a Győr-Szol Zrt. szúnyoggyérítésben illetékes munkatársa, Pintér Szabolcs elmondta:
„A légi úton történő kémiai szúnyoggyérítésben többé nem lehet deltametrint használni. Nem a hatóanyagot tiltották be, hanem annak a levegőből való kijuttatását. Magát a légi úton való kémiai védekezést sem tiltotta be az EU, csak jelenleg nincs olyan szer az egész világon, aminek a légi felhasználását engedélyezné a hatóság”
Ez a változás „zöld fejjel” nézve tulajdonképpen örvendetes. Ugyanis egy 2015-ös francia kutatás szerint „a deltametrin és általában a piretroid rovarirtók kis dózisai is veszélyesek lehetnek az ember neurokognitív fejlődésére.” Az Ökotárs Alapítvány által működtetett környezet-egészségügyi információs portál szerint pedig
„...a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent.”
Az általunk megkérdezett szakember azt mondta: a deltametrin nemcsak a szúnyogokat, hanem a teljes rovarvilágot veszélyezteti.
Fotó: Pixabay
Dr. Vig Károly rovarkutató, a szombathelyi Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettese a hivatkozott tavalyi cikkünkben elmondta, hogy a deltametrin a rovarokra ható idegméreg, amellyel az a gond, hogy a levegőbe juttatva válogatás nélkül minden repülő rovart elpusztít – tehát nemcsak a szúnyogokat.
„Itt a járulékos veszteség a deltametrinnel elpusztított szúnyogok számának sokszorosa: becslések szerint az elpusztított 100 rovarból több mint 90 nem szúnyog. Vagyis a szúnyogok aránya 10 százalék alatt van, jó eséllyel az 5 százalékot sem éri el” – jelentette ki.
„A biológiai gyérítés viszont szelektív, csak a gyötrő szúnyogok lárvái pusztulnak el. Ez a módszer nyilván rendkívül munka-, és időigényes, ezért drágább is. Fel kell térképezni azokat az élőhelyeket, ahol ezek a szúnyogok tenyésznek, majd a megfelelő pillanatban ki kell juttatni a szert. A hatóanyag valójában egy baktérium, a Bacillus thuringiensis israelensis (BTI) spórája, mely a lárvákat pusztítja el. De a biológiai módszer járulékos környezeti haszna többszörösen megéri a magasabb költségeket.” – állítja a szakember.
A győri fecskevédelmi programról készült riportban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részéről szintén elmondta, hogy a kémiai szúnyoggyérítésnek
„...óriási a járulékos vesztesége. 100 idegméreggel megölt rovarból alig kettő a szúnyog (néhány évvel ezelőtt ez az arány ezer rovarból egy szúnyog volt), a többi egyéb rovarfaj, így rendkívüli módon pusztulnak a beporzók, és a fecskék táplálékbázisa is”
– állította a madártani szakértő.
Természetesen megkérdeztük erről a múlt évi riportunkban a Győr-Szol nekünk nyilatkozó illetékeseit is.
„Járulékos rovarpusztulásról megkeresést mi egyetlen környezetvédelmi szervezettől sem kaptunk. Méhészek az előző években sem tapasztaltak nagymértékű méhpusztulást a légi gyérítés következtében. És a földi kémiai gyérítésnél sem jeleztek ilyet. A méhek alkonyatkor bemennek a kaptárakba. Mi pedig a hajnali órákban végezzük a gyérítést” – mondta el akkor Pintér Szabolcs.
„Mi sem biológiai, sem állattani laboratóriummal nem rendelkezünk, nem mi döntjük el, mit lehet használni. Azt használjuk, ami engedélyezve van Magyarországon és az Unióban” – teszi még hozzá.
De hogyan is zajlik a gyérítés folyamata?
„Győrben a korábbi években a légi kémiai gyérítést egy AN-2-es repülőgépről hajtották végre.
Ugyanezzel végzik most a biológiai gyérítést is. A repülő egy ULV-szórófejjel van felszerelve, ezzel van lehetőség a folyékony biológiai hatóanyag célba juttatására” – mondta Pintér Szabolcs.
„A biológiai gyérítőszer hatékonysága jobb, ha nem cseppfolyós, hanem szilárd granulátum, ebben az esetben egy granulátumszóró juttatja ki a megfelelő mennyiségű BTI-tartalmú szert, ami a '70-es évek óta létezik, viszont régen nem állt rendelkezésre az előállításhoz szükséges technológia, hogy folyadékból granulátumot készítsenek. Ma ezt már egyszerűbben, olcsóbban meg lehet csinálni”
– fejtette ki a szúnyoggyérítés koordinátora.
A Győr-Szol illetékesének múlt évi nyilatkozata szerint azonban emellett földi kémiai gyérítésre is szükség van.
„Földi kémiai gyérítést azért alkalmazunk, mert kizárólag biológiai gyérítéssel nem lehet elviselhető szinten tartani a szúnyogok számát. A repülő szúnyogot már nem lehet biológiai úton gyéríteni, és nem lehet az összes lárvát sem kiirtani” – mondta el akkor a Győr-Szol illetékese.
„A légi kémiai védekezés betiltása utáni helyzetre készülve vettünk két földi gyérítésre alkalmas gépet. Eddig volt két melegködös berendezésünk, ezt egészítettük ki két ULV-sel. Korábban a repülőgéppel csak nagyobb területek kezelésére volt lehetőség. Így viszont egészen kis területek is kezelhetőek. De azért az belátható, hogy a kertek aljába, a fák tövébe nem lehet mindenhova biológiai szert juttatni. Mindig lesz olyan terület, ahol a szúnyogok ki fognak kelni.” – fűzte hozzá.
A biológiai gyérítést nem lehet akkor elkezdeni, amikor már kikelnek a szúnyogok, mert ez egy preventív védekezési módszer”
– taglalja a korábbi riportban Győr-Szol illetékese.
Aki szerint tehát a biológiai mellett a kémiai védekezésre a jövőben (vagyis akár 2021-ben) is szükség lesz.
Fotó: MTI / Varga György
„Az előző évekhez képest majdnem a felére csökkent a kémiai hatóanyag felhasználása. De ha jövőre kapunk egy háromszoros elárasztást, lehet hogy több biológiai szert fogunk felhasználni, de ettől függetlenül egy csapadékosabb időjárás után sokkal több szúnyog fejlődik ki. Akkor megint egy nagyobb mennyiségű kémiai szert leszünk kénytelenek felhasználni. Nem szabad itt arányokat vonni, hogy ha elhasználok tíz egység biológiait, akkor megspórolok vele húsz egység kémiait, mert ez nem igaz” – tette hozzá a múlt évi szúnyogszezont értékelve 2020 szeptemberében Pintér Szabolcs a Győr-Szol részéről..
A biológiai védekezés a tavaszi hónapokban kezdődik, s nyár végéig zajlik.
„A legutolsó légi biológiai gyérítés augusztus 12-én volt. Augusztus 8-án volt egy nagyobb áradás a Dunán, ez 400 centiméter feletti vízállást eredményezett. A likócsi ártér és a Rába ártere víz alá került, és több olyan gyűjtőcsatorna is, mely alapjáraton száraz. Ezeket mi Győr területén lekezeltük. Az itt kikelt szúnyogok száma közelít a nullához. A szám, ami itt kikelt volna, több milliárd. Erről mentünk le majdnem a nullára”
– fejtette ki a 2020-as számokat közölve Pintér Szabolcs.
Akkor miért volt mégis szúnyog tavaly is Győrben, ha ilyen eredményes volt 2020-ban a gyérítés? - teheti fel a kérdést az olvasó.
A Győr-Szol tavalyi összegzése szerint a városon belüli gyérítés hatékonynak bizonyult.
„Viszont Győrtől légvonalban három kilométerre ott a Dunának a nagyága, Szőgye, Vének, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi. Ott a helyi önkormányzatok feladata lett volna a biológiai gyérítés. De ez nem történt meg ott, ahol kellett volna, így több milliárdnyi szúnyog kelt ki. Szőgyén én voltam csípést számlálni. Fényes nappal hatszáz és nyolcszáz között volt a csípésszám. Esti időszakban pedig óránként ezer feletti. A szúnyogok, ha nincsen nagy szél, egy nap alatt három-öt kilométert minden gond nélkül megtesznek. Ha pedig az uralkodó széljárás a Duna felől jön errefelé, akkor órákról beszélünk. ”
– magyarázta Pintér Szabolcs.
Tavaly megkérdeztük erről a fentebb sorolt települések vezetőit is.
Babos Attila, Dunaszeg polgármestere, Szigetköznek a Győr környéki érintett kistelepüléseit – Szőgye, Vének, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi - és számos más kistelepülést is tömörítő Szigetköz – Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: ezeken a településeken idén azért nem tudtak biológiai szúnyoggyérítést végezni, mert ennek előkészítése, a lárvák kikelési helyeit tartalmazó „szúnyogtérkép” összeállításra rendkívül hosszú, hároméves folyamat.
„Mivel ez rendkívül költséges dolog, csak a múlt évben tudtunk nekikezdeni, az első évet a Fejlesztési Tanács finanszírozta. Idén is folyt ez a munka, s jövőre talán befejeződik, így a 2021-es évben már ezeken a településeken is lehet biológiai szúnyoggyérítés. De azt biztos, hogy ehhez a jövő évre vonatkozóan külső forrást kell szereznünk, konkrétan az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai és anyagi támogatását, mert a települések önerőből ezt nem tudják finanszírozni” –
ismertette a helyzetet Babos Attila. Győr azonban - hiába szenvedi el a többi „gyérítetlen” vagy kevésbé gyérített településről idezúduló szúnyogáradatot - nem ad pénzt a határain kívüli védekezésre. Az illetékesek szerint nem is adhat.
„Anyagi segítséget nem nyújthatunk más településeknek. Győri közpénzt csak Győrben lehet felhasználni, máshol nem. Nekünk arra van megbízásunk a tulajdonos önkormányzattól, hogy Győr közigazgatási területén belül gyérítsünk. Az pedig nem a Győr-Szol Zrt. feladata, hogy más településeknek piaci alapon ilyen jellegű szolgáltatást nyújtson”
– vázolta tavaly a helyzetet Ozsvárt Tamás, a Győr-Zsol kommunikációs csoportvezetője.
„A polgármester úr kérése alapján pénzügyi segítséget nem, viszont szakmai segítséget tudunk nyújtani ezeknek a kistelepüléseknek, ha igénylik. De legyünk őszinték, ez elsősorban pénzkérdés. Ha a kistelepüléseknek lenne elég pénze, ők is megvennék ezt a szolgáltatást.” – tette hozzá.
Az a Győr-Szol illetékese szerint sem kérdés, hogy a Győr környékén tavaly elmaradt biológiai gyérítések a megyeszékhelyt is sújtották.
„Biztosan kevesebbszer kellett volna gyéríteni kertvárosban, illetve a bácsai, likócsi térségben, ha nincsen kívülről érkező szúnyogártalom. Ha levisszük kistelepülési szintre: egy faluban úgy 200 ezer forintba kerül egy gyérítés. Ez az egyszeri költség is sok egy kistelepülésnek. A gyérítésnek viszont akkor van értelme, ha azt a megfelelő időpontban végzik el. És biztos, hogy nem elég csak egyszer. Nem szabad kihagyni belőle részeket, ez egy olyan dolog, amin nem lehet spórolni”
– mondta 2020 szeptemberében Pintér Szabolcs.
Kérdés, mire ösztönzik az elmúlt év tapasztalatai Győrt és a környező településeket? Próbálnak-e összefogni, egybehangolni a gyérítést? Hozzájutnak-e az ehhez szükséges forrásokhoz a Győr-környéki települések? A kémiai gyérítés mennyire tudja ellensúlyozni a biológiai esetleges hiányát?
Fotó: MTI / Varga György
S ennek mekkora környezetterhelési ára van? Hamarosan feltesszük kérdéseinket az illetékeseknek. S várjuk a szúnyoghelyzetetet a szó szoros értelmében a bőrén tapasztaló lakosság észrevételeit is.
