A Városi Fecskevédelmi Program célja a győri Környezetvédelmi Bizottság szerint a fecskék költési sikerének elősegítése. „A hatékony segítség első lépése a problémák felmérése és azok folyamatos megoldása. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportjának segítségével a Környezetvédelmi Bizottság felmérte hol és hogyan tudunk a leghasznosabban segíteni a fecskéknek városunkban” – derül ki az önkormányzat honlapjáról.
Fotók: mme.hu
A Magyar Madártani Egyesület weboldala több okot is felsorol, amelyek miatt a fecskék veszélyeztetettek. „A két legfontosabb kiváltó okot: az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, ehhez globális összefogásra és beavatkozásra van szükség, fecskevédelmi eszközök alkalmazásával viszont hozzájárulhatunk, hogy több fióka repülhessen ki” – állítják. További ok az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás, az intenzív mezőgazdálkodás, a közvetlen emberi jelenlét zavaró hatása, a vadászat, a fészekpusztítás; valamint a klímaváltozás negatív hatásai – olvasható a szervezet weboldalán.
Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesület részéről elmondta: 2000 és 2010 között a fecskeállomány drámaian, mintegy 60-62 százalékkal csökkent, ezt a tendenciát az elmúlt tíz évben sikerült megállítani és kissé ellensúlyozni, így napjainkban 50 százalék körülinek tekinthető a fecskeállományunk az ezredfordulóhoz képest. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években mintegy 2 millióval kevesebb fecske készülődik augusztus-szeptemberben az őszi vonulásra. S ez a szám még csak nem is a legrosszabb a madarak között. „A vetési varjúknak például 93 százaléka tűnt el, a korábbi 250 ezres fészkelő pár 23 ezerre zuhant” – mutatott rá a szakember. Aki szerint a madárpusztulásnak több oka is van.
„A vetési varjú, illetve az ugyancsak vidéki agrártájakon honos füsti fecske esetén a nagyüzemi mezőgazdaság, az intenzív agrárgazdálkodás jelentette élőhelyátalakítás és környezetszennyezés döntő szerepet játszik benne. A városokban élő molnárfecskék esetén pedig az egyik legjelentősebb tényező a kémiai szúnyogirtás lehet, amelynek óriási a járulékos vesztesége. 100 idegméreggel megölt rovarból alig kettő a szúnyog (néhány évvel ezelőtt ez az arány ezer rovarból egy szúnyog volt), a többi egyéb rovarfaj, így rendkívüli módon pusztulnak a beporzók, és a fecskék táplálékbázisa is. Valamennyi fecskefajt veszélyezteti a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás, valamint a fészkek ember általi leverése, tönkretétele” – tette hozzá Orbán Zoltán.
A program két illetékesét kérdeztük az elmúlt hónapok tapasztalatairól. „A fecskék védelme, illetve mentése elsősorban nem pénzkérdés” – hangsúlyozta Dr. Szálasy László fideszes önkormányzati képviselő, a győri Környezetvédelmi Bizottság elnöke. "Itt az anyagi ráfordítás minimális összeg, illetve a cselekvés utolsó láncszeme” – tette hozzá Markó-Valentyik Anna, a győri Vaskakas Bábszínház művésze, a testület külsős bizottsági tagja is. A legfontosabb a két illetékes szerint az lenne, ha mindenki felismerné és tudatosítaná, hogy a fecskefészkeket nem lehet leverni, megrongálni. Egyrészt azért, mert védett madarak, így a fészkeket csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet áthelyezni vagy eltávolítani.
„Amellett a kémiai szúnyogirtás legjobb alternatívája a fecske, mivel egy ilyen madár egy nyár alatt egy kiló szúnyogot megeszik” – mondta el Markó-Valentyik, aki szerint legtöbbször nem rosszindulat, hanem tudatlanság áll a fészekpusztítások hátterében. A fecskék életterét a folyók szabályozása, a partok beépítése is szűkíti, holott mondjuk a parti fecske, mint a neve is mutatja, vízpartokhoz kötődik. Emellett a klímaváltozás is rontja a túlélési esélyeiket, bizonyos országokban pedig a húsukért vadásszák őket. A Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint eddig hat sárgyűjtő helyet létesítettek Győrben, s ezek száma bővíthető még, ha az szakmailag indokolt.
„Ahol sárgyűjtő hely létesítése nem lehetséges, ott szóba jöhet a műfészek is, de azt nagyon precízen, a fajtaspecifikus adottságokat figyelembe véve szabad csak megépíteni, mert különben nem költöznek bele. A fecskék alapvetően maguknak szeretik sárból elkészíteni a lakóhelyüket” – magyarázza a bizottság külsős tagja. A baleseti sebész főorvosként dolgozó Dr. Szálasy László pozitív intézményi példaként hozta fel munkahelyét, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházat, ahol körülbelül ötven fecskefészek található. „A kórház főigazgatója, Dr. Tamás László János hozzájárult, hogy a madárürüléket felfogó fecskepelenkák kerüljenek kihelyezésre a kórház falain ott, ahol erre szükség van. Segítségét ez úton is köszönjük” – mondta. (A fecskepelenka lényegében egy olyan, falra rögzített lemez, amely megakadályozza, hogy a madárürülék beszennyezze az épületet vagy a járdát.)
Markó-Valentyik Anna hozzátette: Győrben van több ismert épület, ahol számos fecskefészek látható. Ilyen az Apátúr Ház, a Klastrom Szálló vagy a Kossuth utcai Szakképző Iskola. Egyelőre sem a fecskefészkek, sem a fecskék száma nem ismert pontosan a város területén, ezért kezdtek felmérést, biztatva a lakosságot, hogy adatlapokon jelentsék be, ha fecskefészket látnak. „Távlati célunk az, hogy Győr egy madárbarát város legyen” – emeli ki Dr. Szálasy. „Ehhez a fecskementő program jó ugródeszka, mert nagyon szerethető madarak. Így ha rajtuk keresztül, rajtuk, vagyis egy természetvédelmi problémán keresztül elterjeszthetjük a környezettudatos gondolkodást, akkor utána egyéb madárfajok, sőt akár a denevérek is bekerülhetnek a programba” – egészíti ki az összképet Markó-Valentyik.
A Környezetvédelmi Bizottság elnöke azt is elmondta: ebben az ügyben teljes a konszenzus az ellenzékkel, valamint az önkormányzat a fecskementésben, mint szakmai partnerekkel együttműködik a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportjával. „Most, ősszel a fecskék elköltöznek. Mire tavasszal visszatérnek, szeretnénk összegezni az eddigi tapasztalatokat, hogy felkészülten várjuk őket” – jelentette ki a fecskementés további munkájáról Markó-Valentyik Anna. A bizottsági elnök úgy tudja, a győri fecskeprogram jelenleg egyedülálló az országban.
Mint a program online felületéről kiderül, négy fecskefaj honos Magyarországon, illetve azon belül Győrben:
- A füsti fecske hirundo rustica) jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi, a faj emiatt erősen kötődik az állattartáshoz, életterük viszont egyre szűkül. Győrön belül Gyirmóton, Győrszentivánon, Likócson van jelentősebb számú füsti fecske. Hazai becsült állománya 1999-2015 között 89 000 – 102 000 pár.
- A molnárfecske (delichon urbicom) zárt, csak egyetlen bebújónyílással ellátott sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, inkább nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi.Győrben a kertvárosi övezetek lakóparkjai, a családi–, és társasházak mellett, a Belváros, a Virágpiac környéke, a Dunakapu tér, Széchenyi tér és a Baross utca a molnárfecskék kedvelt helyei. Országos becsült állománya 27 000 – 36 000 pár volt 1999-2015 között.
- A partifecske (riparia riparia) maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti. Győrön belül 615 pár partifecske költött homok- és kavicsbányákban 2019-ben. hazai becsült állománya 15 000 – 50 000 pár volt 2000-2012 között.
- A sarlósfecske (apus apus) a városok madara, megfelelő fészkelőhelyet jelentenek neki a panelházak repedései is. Győrben Adyvárosban és Marcalvárosban, a Széchenyi István Egyetem, a Fülesbástya és a Győri Nemzeti Színház környékén nagy a sarlósfecske-populáció. A hazai fészkelő-állománya 3 000 – 5 000 párra volt tehető 1995-2002 között.
Cikkünk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával jelent meg.
