Szeptember 16-án volt egy újabb szúnyoggyérítés Győrben, holott a katasztrófavédelem már szeptember 8-án lezárta a gyérítést. De úgy tűnik, itt, helyben még szükség volt a ráadásra. A győrieket már korábban megkérdeztük, mi a véleményük a szúnyogok ritkításának eredményességéről. De megkerestük a legilletékesebbeket: a gyérítést végző önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt. részéről pedig igyekeztek alaposan megválaszolni kérdéseinket. De végigkérdeztük szúnyogtémában a Győr-környéki kistelepülések vezetőit, egy rovarkutató szakembert, valamint környezetvédő szervezetet is.
Nem irtanak, hanem gyérítenek – de mivel is?
A szúnyoggyérítéssel kapcsolatos kérdéseinkre a Győr-Szol Zrt. részéről a terület koordinációjáért felelős Pintér Szabolcs városüzemeltetési ügyintéző, valamint Ozsvárt Tamás kommunikációs csoportvezető válaszolt. A beszélgetés fogalmi tisztázással kezdődött. „Mi nem szúnyogirtást végzünk, mert az egy nem létező fogalom. Az irtás azt jelentené, hogy nulla darab szúnyog lesz. A lakosság persze így mondja, de más a köznyelv és más a szakmai nyelv. Nem kiirtani próbáljuk a szúnyogokat, hanem elviselhető szinten tartani a számukat, úgy, hogy a környezeti terhelés minél kevesebb legyen” – fejtette ki Pintér Szabolcs. Azt is elmondta, mi a döntő különbség az előző időszakhoz viszonyítva.
„A légi úton történő kémiai szúnyoggyérítésben többé nem lehet deltametrint használni. Nem a hatóanyagot tiltották be, hanem annak a levegőből való kijuttatását. Magát a légi úton való kémiai védekezést sem tiltotta be az EU, csak jelenleg nincs olyan szer az egész világon, aminek a légi felhasználását engedélyezné a hatóság” – mondta a Győr-Szol munkatársa. A deltametrinnek ezután mi is utánanéztünk, s egy 2015-ös francia kutatás szerint „a deltametrin és általában a piretroid rovarirtók kis dózisai is veszélyesek lehetnek az ember neurokognitív fejlődésére.” Az Ökotárs Alapítvány által működtetett környezet-egészségügyi információs portál szerint pedig „a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent.”
Környezetvédő szervezetek régóta követelik a teljes, vagyis nemcsak a légi, de a földi kémiai gyérítés betiltását. Megkérdeztük erről a győri zöldeket. „A Reflex Környezetvédő Egyesület hasonlóan a hazai és nemzetközi zöld szervezetekhez nem támogatja a szúnyogok kémiai gyérítésének lehetőségeit, sem a légből, sem a föld felszínéről kijuttatott formájában, mivel az irtás folyamán nem csak a szúnyogok, hanem sok más hasznos rovar is elpusztul. Egyes kutatások arra is rámutatnak, hogy a kémiai gyérítéskor használt szerek akár a gerincesekre, így az emberekre is veszélyesek lehetnek hosszabb távon. Mára szerencsére elérhető olyan megoldás – a biológiai gyérítés – ahol baktériumok segítségével pusztíthatják el a szúnyogok lárváit úgy, hogy közben más rovart nem veszélyeztetnek” – fogalmaz az egyesület álláspontja.
Elismerve azt is, hogy ennek a megoldásnak nagyobb a forrásigénye. „Persze ez a megoldás nagyobb odafigyelést és átgondoltabb tervezést igényel, hiszen fel kell deríteni azokat a pangó vízfelületeket, ahol a lárvák ki tudnak fejlődni és a gyérítést ott helyben kell elvégezni. Bízunk benne, hogy a jelenlegi különleges időszak után, amikor a kormány engedélyezte az egyébként az Európai Unióban betiltott kémiai irtószerek használatát, a következő»idényre« az érintett önkormányzatok fel tudnak készülni a biológiai irtásra és ehhez megkapják a szükséges forrásokat” – szól a Reflex véleménye.
Mennyi a járulékos veszteség?
Az általunk megkérdezett kutató szerint a deltametrin nemcsak a szúnyokat, hanem a teljes rovarvilágot veszélyezteti. Dr. Vig Károly rovarkutató, a szombathelyi Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettese elmondta, hogy a deltametrin a rovarokra ható idegméreg, amellyel az a gond, hogy a levegőbe juttatva válogatás nélkül minden repülő rovart elpusztít – tehát nemcsak a szúnyogokat. „Itt a járulékos veszteség a deltametrinnel elpusztított szúnyogok számának sokszorosa: becslések szerint az elpusztított 100 rovarból több mint 90 nem szúnyog. Vagyis a szúnyogok aránya 10 százalék alatt van, jó eséllyel az 5 százalékot sem éri el” – jelentette ki. „A biológiai gyérítés viszont szelektív, csak a gyötrő szúnyogok lárvái pusztulnak el. Ez a módszer nyilván rendkívül munka-, és időigényes, ezért drágább is. Fel kell térképezni azokat az élőhelyeket, ahol ezek a szúnyogok tenyésznek, majd a megfelelő pillanatban ki kell juttatni a szert. A hatóanyag valójában egy baktérium, a Bacillus thuringiensis israelensis (BTI) spórája, mely a lárvákat pusztítja el. De a biológiai módszer járulékos környezeti haszna többszörösen megéri a magasabb költségeket.” – állítja a szakember.
A győri fecskevédelmi programról készült riportban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részéről elmondta, hogy a kémiai szúnyoggyérítésnek „óriási a járulékos vesztesége. 100 idegméreggel megölt rovarból alig kettő a szúnyog (néhány évvel ezelőtt ez az arány ezer rovarból egy szúnyog volt), a többi egyéb rovarfaj, így rendkívüli módon pusztulnak a beporzók, és a fecskék táplálékbázisa is” – állította a madártani szakértő.
Természetesen megkérdeztük erről a Győr-Szol nekünk nyilatkozó illetékeseit is. „Járulékos rovarpusztulásról megkeresést mi egyetlen környezetvédelmi szervezettől sem kaptunk. Méhészek az előző években sem tapasztaltak nagymértékű méhpusztulást a légi gyérítés következtében. És a földi kémiai gyérítésnél sem jeleztek ilyet. A méhek alkonyatkor bemennek a kaptárakba. Mi pedig a hajnali órákban végezzük a gyérítést” – mondja Pintér. „Mi sem biológiai, sem állattani laboratóriummal nem rendelkezünk, nem mi döntjük el, mit lehet használni. Azt használjuk, ami engedélyezve van Magyarországon és az Unióban” – teszi még hozzá.
Győrben elkészült a szúnyogtérkép
A Győr-Szol folytat biológiai gyérítést is. „Győrben a korábbi években a légi kémiai gyérítést egy AN-2-es repülőgépről hajtották végre. Ugyanezzel végzik most a biológiai gyérítést is. A repülő egy ULV-szórófejjel van felszerelve, ezzel van lehetőség a folyékony biológiai hatóanyag célba juttatására” – mondta Pintér. „A biológiai gyérítőszer hatékonysága jobb, ha nem cseppfolyós, hanem szilárd granulátum, ebben az esetben egy granulátumszóró juttatja ki a megfelelő mennyiségű BTI-tartalmú szert, ami a '70-es évek óta létezik, viszont régen nem állt rendelkezésre az előállításhoz szükséges technológia, hogy folyadékból granulátumot készítsenek. Ma ezt már egyszerűbben, olcsóbban meg lehet csinálni” – fejtette ki a szúnyoggyérítés koordinátora. A Győr-Szol szerint azonban emellett földi kémiai gyérítésre is szükség van.
„A légi kémiai védekezés betiltása utáni helyzetre készülve vettünk két földi gyérítésre alkalmas gépet. Eddig volt két melegködös berendezésünk, ezt egészítettük ki két ULV-sel. Korábban a repülőgéppel csak nagyobb területek kezelésére volt lehetőség. Így viszont egészen kis területek is kezelhetőek. De azért az belátható, hogy a kertek aljába, a fák tövébe nem lehet mindenhova biológiai szert juttatni. Mindig lesz olyan terület, ahol a szúnyogok ki fognak kelni. A biológiai gyérítést nem lehet akkor elkezdeni, amikor már kikelnek a szúnyogok, mert ez egy preventív védekezési módszer” – taglalja a Győr-Szol illetékese.
„Földi kémiai gyérítést azért alkalmazunk, mert kizárólag biológiai gyérítéssel nem lehet elviselhető szinten tartani a szúnyogok számát. A repülő szúnyogot már nem lehet biológiai úton gyéríteni, és nem lehet az összes lárvát sem kiirtani” – mondja a Győr-Szol illetékese.
Aki szerint tehát a biológiai mellett a kémiai védekezésre a jövőben is szükség lesz. „Az előző évekhez képest majdnem a felére csökkent a kémiai hatóanyag felhasználása. De ha jövőre kapunk egy háromszoros elárasztást, lehet hogy több biológiai szert fogunk felhasználni, de ettől függetlenül egy csapadékosabb időjárás után sokkal több szúnyog fejlődik ki. Akkor megint egy nagyobb mennyiségű kémiai szert leszünk kénytelenek felhasználni. Nem szabad itt arányokat vonni, hogy ha elhasználok tíz egység biológiait, akkor megspórolok vele húsz egység kémiait, mert ez nem igaz” – teszi hozzá Pintér.
Fotó: MTI / Varga György
„Az előző évek időjárása teljesen más volt, így nehéz az ideivel összevetni. Három éven keresztül feltérképeztük, hol vannak a traktornyomok, a pangó vizek, amiket kezelni kell. Így kaptunk egy makrotérképet. Három év kell, hogy a mikroterületeket, a traktornyomokat, a pangó vizeket megtaláljuk. A biológiai módszer teljesen így sem nem váltja ki a földi kémiát. A legutolsó légi biológiai gyérítés augusztus 12-én volt. Augusztus 8-án volt egy nagyobb áradás a Dunán, ez 400 centiméter feletti vízállást eredményezett. A likócsi ártér és a Rába ártere víz alá került, és több olyan gyűjtőcsatorna is, mely alapjáraton száraz. Ezeket mi Győr területén lekezeltük. Az itt kikelt szúnyogok száma közelít a nullához. A szám, ami itt kikelt volna, több milliárd. Erről mentünk le majdnem a nullára” – fejti ki Pintér Szabolcs.
Hol ring a szúnyogbölcső? És miért nincs biológiai gyérítés Győr környékén?
Akkor miért volt mégis szúnyog Győrben, ha ilyen eredményes volt a gyérítés? - teheti fel a kérdést az olvasó. A Győr-Szol szerint a városon belüli gyérítés hatékonynak bizonyult. „Viszont Győrtől légvonalban három kilométerre ott a Dunának a nagyága, Szőgye, Vének, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi. Ott a helyi önkormányzatok feladata lett volna a biológiai gyérítés. De ez nem történt meg ott, ahol kellett volna, így több milliárdnyi szúnyog kelt ki. Szőgyén én voltam csípést számlálni. Fényes nappal hatszáz és nyolcszáz között volt a csípésszám. Esti időszakban pedig óránként ezer feletti. A szúnyogok, ha nincsen nagy szél, egy nap alatt három-öt kilométert minden gond nélkül megtesznek. Ha pedig az uralkodó széljárás a Duna felől jön errefelé, akkor órákról beszélünk. ” – magyarázza Pintér Szabolcs.
Megkerestük az érinttet kistelepülések polgármestereit is. Kérdésünkre Bazsó Zsolt, Vének polgármestere megerősítette, hogy a településen idén nem volt biológiai szúnyoggyérítés. A településvezető elmondta, hogy ennek az előkészítése rendkívül nehéz, illetve drága folyamat, amit a Győr környéki kistelepülések külön-külön nem, csak összefogva tudnának megoldani. „Nálunk külön megnehezíti a dolgot, hogy az érintett területek közül több a Natura 2000 hatálya alá tartozik, amihez külön engedélyek beszerzése szükséges” – tette hozzá. Így viszont a preventív biológiai eljárás hiányában idén csak földi kémiai gyérítést tudtak alkalmazni Véneken.
Babos Attila, Dunaszeg polgármestere, Szigetköznek a Győr környéki érintett kistelepüléseit – Szőgye, Vének, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi - és számos más kistelepülést is tömörítő Szigetköz – Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: ezeken a településeken idén azért nem tudtak biológiai szúnyoggyérítést végezni, mert ennek előkészítése, a lárvák kikelési helyeit tartalmazó „szúnyogtérkép” összeállításra rendkívül hosszú, hároméves folyamat. „Mivel ez rendkívül költséges dolog, csak a múlt évben tudtunk nekikezdeni, az első évet a Fejlesztési Tanács finanszírozta. Idén is folyt ez a munka, s jövőre talán befejeződik, így a 2021-es évben már ezeken a településeken is lehet biológiai szúnyoggyérítés. De azt biztos, hogy ehhez a jövő évre vonatkozóan külső forrást kell szereznünk, konkrétan az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai és anyagi támogatását, mert a települések önerőből ezt nem tudják finanszírozni” – ismertette a helyzetet.
„Hozzánk pedig az ártérből és Csallóközből fújja be a szúnyogokat a szél, tehát abszolút megértem Győr problémáját” – mondta Ambrus Gellért, Vámosszabadi polgármestere. Aki szerint Győrben hiába gyérítik a szúnyogokat, ha ez a megyeszékhely környékén nem történik meg, így ez valóban Győr és a Szigetköz közös gondja. A településvezető úgy véli, ehhez rendkívül komplex (így költséges) felmérések szükségesek. „Rengeteg tényezőt kell belekalkulálni, a vízszintekkel, vízállásokkal bezárólag. Egy kistelepülésen se az ehhez szükséges pénz, se a szakértelem nincs meg, ezt regionális szinten, a katasztrófavédelem vezetésével és jelentős állami támogatással lehetne hatékonyan megcsinálni” – fejtette ki.
„Nálunk van a szúnyogbölcső” – mondta Teilinger Imre, Nagybajcs polgármestere. „Itt tetőzik az árhullám, s miután levonul, az ártérben pangó vizekből hihetetlen mennyiségű lárva kell ki. S ahogy melegszik az idő, csak egyre rosszabb lesz. 16 fok alatt három hét kell nekik a kikeléshez, 20 fok fölött azonban négy nap is elegendő. A katasztrófavédelmet is beleszámítva hétszer volt idén nálunk földi kémiai szúnyoggyérítés melegködös géppel, de nem ért semmit. Itt tényleg a biológiai lárvairtás volna az egyetlen hatékony megoldás” – véli Teilinger.
Mint Kamocsai Sándortól, Kisbajcs polgármesterétől megtudtuk: komoly gondot jelent a szúnyogártalom náluk is, és ő úgy látja, hogy ezt megoldani az önkormányzat saját erejéből nem tudja – egyrészt a szigetközi települések összefogására van szükség, de Győrnek is érdeke lenne, hogy segítsen megszervezni a szúnyogirtást, annak megelőző jellegű, biológiai verzióját is. Harmadrészt pedig erősebb állami intervenciót is szükségesnek tartana a polgármester. A korábbi rendszerben ugyanis, amikor még lehetett repülővel is szúnyogot gyéríteni, akkor összehasonlíthatatlanul jobb volt a helyzet, mint idén. Akkor a központilag, a Katasztrófavédelem által szervezett gyérítés mind a földi, mind légi rendszerben folyt, érezhetően jobb hatásfokkal.
Győr pénzt nem, csak tanácsot tud adni
Kérdés, mit tehet ebben a megyeszékhelyet és a környékbeli falvakat, kisvárosokat egyaránt sújtó helyzetben Győr? „Anyagi segítséget nem nyújthatunk más településeknek. Győri közpénzt csak Győrben lehet felhasználni, máshol nem. Nekünk arra van megbízásunk a tulajdonos önkormányzattól, hogy Győr közigazgatási területén belül gyérítsünk. Az pedig nem a Győr-Szol Zrt. feladata, hogy más településeknek piaci alapon ilyen jellegű szolgáltatást nyújtson” – vázolja a helyzetet Ozsvárt Tamás, a Győr-Zsol kommunikációs csoportvezetője.
„A polgármester úr kérése alapján pénzügyi segítséget nem, viszont szakmai segítséget tudunk nyújtani ezeknek a kistelepüléseknek, ha igénylik. De legyünk őszinték, ez elsősorban pénzkérdés. Ha a kistelepüléseknek lenne elég pénze, ők is megvennék ezt a szolgáltatást. A katasztrófavédelemnek arra van lehetősége, hogy egy évben kétszer végezzen gyérítést. De akkor megőrülne mindenki Győrben, ha csak ez a kettő lenne. Így ezt saját magunknak kell megoldanunk, ami úgy százmilliós tétel. Hosszú évek óta biztosít erre forrást az önkormányzat, annyit, amennyi szükséges, amit ésszerű határok között kell felhasználnunk” – tette hozzá Ozsvárt Tamás.
Az a Győr-Szol illetékese szerint sem kérdés, hogy a Győr környékén elmaradt biológiai gyérítések a megyeszékhelyt is sújtják. „Biztosan kevesebbszer kellett volna gyéríteni kertvárosban, illetve a bácsai, likócsi térségben, ha nincsen kívülről érkező szúnyogártalom. Ha levisszük kistelepülési szintre: egy faluban úgy 200 ezer forintba kerül egy gyérítés. Ez az egyszeri költség is sok egy kistelepülésnek. A gyérítésnek viszont akkor van értelme, ha azt a megfelelő időpontban végzik el. És biztos, hogy nem elég csak egyszer. Nem szabad kihagyni belőle részeket, ez egy olyan dolog, amin nem lehet spórolni” –teszi hozzá Pintér Szabolcs.
Megemlítettük a Győr-Szol illetékeseinek a Győrön belülről érkező, szúnyoggyérítéssel kapcsolatos bírálatokat is. „A Facebookon megjelenő, szúnyogokkal kapcsolatos vélemények fontos jelzések számunkra, még akkor is, ha ezeket nem tekinthetjük reprezentatívnak. Hiszen aki oda ír, az többnyire panaszt, sérelmet, negatív véleményt fogalmaz meg, az elégedettségnek viszont ritkábban adnak így hangot” – jegyezte meg Ozsvárt Tamás.
„A lakosság észrevételeit is figyelembe vesszük, de ha írnak nekünk, hogy nagyon sok a szúnyog, nem küldjük oda rögtön a gépet, hogy füstöljön körbe mindent. Kimennek a szakértőink, megvizsgálják, milyen oka lehet, hogy ott annyi szúnyog van? Először megpróbáljuk kiiktatni a forrását. És ha valóban odakerült nagyobb mennyiségű szúnyog, akkor kémiailag gyérítünk” – tette hozzá el Pintér Szabolcs.
„Fontos, hogy be tudjuk vonni a lakosságot, mert nagyon sokszor van az, hogy kimegyünk egy városnegyed leginkább érintett részeibe, ahol 140-es a csípésszám, és ott, ahol 20 csípés/óra volt, azt mondják: hallották, hogy megy a gép, de mégse volt az ő utcájukban. Igen, mert ott nem volt rá szükség. Egyensúlyt kell teremtsünk: mi az, amire már rámegyünk, és mi az, amire még nem. Tudomásul kell venni, hogy itt kapacitáskorlátok is vannak” – mutatott rá Pintér.
De milyen volt a szúnyogok területi eloszlása Győrben?
- Azok a városrészek igényelnek fokozott odafigyelést, ahol több a vízpart. Idén kritikus területnek számított Gyirmót-horgászfalu térsége, Górédűlő, Raabkert, Holt-Marcal. Ezek a Rába-töltés mellett elhelyezkedő területek, amelyeket mindennap, vagy minden másnap kezelni kellett.
- A belvárost idén sikerült szinte teljesen megvédeni a szúnyogoktól. Egy-egy ponton, például a Radó-szigeten, parkosított területeken kellett gyéríteni.
- Marcalváros II-n szintén a peremterületen folyt a védekezés, a marcalvárosi kiserdőnél. Így lényegében Marcal II központi részein jóval kevesebbszer kellett gyérítenünk.
- A József Attila-lakótelep környékén még mindig kivizsgálás alatt van, honnan fújhatta be a szúnyogokat a szél.
- De például a tőle légvonalban 400 méterre lévő Adyvárosban ugyanakkor szinte nulla volt a csípésszám.
- Hatalmas tenyészterület a füves-vizes rész miatt a bácsai legelők, a likócsi ártér, illetve a Mosoni-Duna töltése melletti részek. Ezek folyamatos kezelése azt eredményezte, hogy a lakott részeken, tehát Bácsán, Kisbácsán, Nagybácsán, Sáráson, Révfaluban kevesebbet kellett a helyszínen gyéríteni.
- Sziget-Újvárosban ott a nádas, közel az ártér. De volt annyira hatékony a biológiai, illetve az azt kiegészítő kémiai kezelés, hogy csak pár alkalommal kellett odamenni. – sorolja városrészekre lebontva a gyérítés eredményeit a védekezés koordinátora.
Nem lehet összehasonlítani két évet
„Azért nem lehet kimondani, hogy a légi gyérítés hiányát nem fogjuk megérezni, mert nem tudjuk, mi lett volna ha, illetve mi lesz a jövőben. A tenyésztőterületeken akár hét-nyolc éves pete is várakozhat arra, hogy kikeljen. Ezért sem lehet összehasonlítani két évet. Nem is fogok ilyen összehasonlítást csinálni, de természetesen a győriek fognak. Az idősebb generációk össze szokták hasonlítani a '90-es évek előtti állapotot, amikor a gyérítés szinte nulla volt, a légi kémiai gyérítés alatti helyzettel. Egyértelműen érezhető volt, hogy akkor Győrben szinte nem volt szúnyog. Most kétségtelenül visszajött egy olyan állapot, hogy néhol megjelentek pár napig. Szerencsére ezek a szúnyogok a csípések okozta kellemetlenségen túl nem veszélyesek. A fertőző szúnyogokra vonatkozó bejelentések közel 80 százaléka amúgy is fals volt. A megyéből pedig mind annak bizonyult” – fejtette ki végül Pintér Szabolcs.
A helyzet tehát így áll: a szolgáltató igyekszik mindent megtenni a jelenlegi szabályozási környezetben, elképzelhető azonban, hogy ez nem elegendő: egyrészt azért, mert a légi kémiai gyérítés – környezetre károsabb – „szönyegbombázása” más hatásfokkal működött, másrészt azért, mert a környező településeken egyelőre nem olyan sikeres az irtás, innen pedig akár milliárdnyi szúnyogot is befújhat a szél. Közben pedig folyik a feltérképezés a biológiai megelőzéshez, ez pedig évről évre javíthat a helyzeten.
Cikkünk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával jelent meg.
