Ahogyan arról lapunk is beszámolt, tavaly év végén jelent meg a közbeszerzési felhívás a budai fonódó villamoshálózat következő ütemének teljes körű engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére.
A most kihirdetett eredmény szerint a Főmterv készítheti el a végleges terveket
Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent dokumentum szerint a második ütemben a Duna partján, a Szent Gellért tértől délre a Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter sétányon át a Kopaszi-gát térségéig, a Budafoki út - Dombóvári út kereszteződéséig hosszabbítják a vonalat.
Mint írják: "A Műegyetem rakparti villamosvonal célja, hogy a dél-budai térség lakói és az ott dolgozók minél kevesebb időt töltsenek utazással, és az autó helyett inkább a közösségi közlekedést válasszák – ehhez szükség van a fenntartható kötöttpályás közlekedési módok, így a villamosközlekedés fejlesztésére is.
A budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparton megépülő második ütemének köszönhetően javul a dél-budai városrészek közösségi közlekedése, javulnak a kerékpározási lehetőségek, és növekszik a zöldfelületek aránya is. Az új villamosvonal egyben kapcsolatot teremt az 1-es villamossal, illetve átszállási lehetőség adódik a Nádorkert megállónál a Déli körvasúttal is. Az áttervezendő villamosvonal megteremti az Észak- és Dél-Buda közötti ma még hiányzó kapcsolatot, de közvetlenül elérhetővé válik a pesti belváros is.
A Főmterv feladata, hogy megtervezze a
- 7 pár új akadálymentes megállóhelyet,
- a 2,8 km új kétvágányú villamospályát, amiből 1,2 km új, füvesített burkolatú lesz,
- a Műegyetem előtti felső rakparti szakasz rendezését,
- a Déli összekötő vasúti híd alatti járda és kerékpárút kibővítését,
- a folytonos rakparti sétány és kerékpárút kiépítését a Szt. Gellért tér és a Rákóczi híd között, végül
- a Pázmány Péter sétányon a tervek módosításával a fasorok megőrzését is el kell végezniük.
Így felejt el fonódni a fonódó
A tender dokumentációjából ugyanakkor kiderül, hogy a "fonódó villamos" második üteme valójában egy szárnyvonal, hiszen a Szent Gellért téren kiágazó vonal nem csatlakozik az 1-es villamos pályájához, ahogyan nem valósul meg - legalábbis egyelőre - a Fehérvári út felé történő hosszabbítás sem.
"Tescogazdaságos" villamosvonal helyett valódi hálózatfejlesztésért harcolnak Budapesten
Még december 24-én jelentette be Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, hogy Karácsony Gergellyel együtt aláírták a "budai fonódó villamoshálózat II. üteméről" szóló megállapodást. Ennek értelmében új, évtizedek óta tervezett és túlzás nélkül állítható, hogy hiánypótló villamosvonal épülhet a fővárosban.
A mindössze néhány száz méteres hosszabbítás számos előnnyel járna, hiszen az átjárható hálózat eredményeképpen számos új viszonylattal lehetne bővíteni a kinálatot, másrészt az összekötött vonalak a zavarérzékenységét is enyhítik.
A Sétáló Budapest szerint a vonal jelenlegi formájában a híd után "egyszercsak megtorpan. Elfelejt fonódni, elfelejt dél felé is változatos kapcsolati lehetőségeket adni."
Szerintük "nem szabadna megelégedni a nádorkerti ingatlanfejlesztőkkel kötött városrendezési szerződés keretében megtervezett 2,8 kilométeres teszkógazdaságos új vonallal, mely még az ingatlanfejlesztők érdekeit is csak minimálisan elégíti ki, hanem azt egy icipici (0,24 kilométernyi) hosszabbítással tovább kellene kötni az 1-es villamos budai végszakaszába."
Vagyis ezzel egy, a kötött pályás rendszerbe csak érintőlegesen illeszkedő szárnyvonal helyett egy valóban fonódó, déli irányba is nyitó, "vadonatúj hálózatszervezési lehetőségeket is megnyitó törzsszakaszt lehet kialakítani.
Mint ismert, a vonal leendő végállomása mellett még épül a nagy vihart kavart Budapart Lakópark - köztük a 120 méteres MOL-székház. A gigaberuházást számos kritika érte, elsősorban azért, mert a fejlesztés során a tervezők éppenséggel csak a közösségi közlekedést felejtették ki a projektből, és elsősorban az autós közlekedéssel számoltak.
Ez nemcsak nagyfokú korlátoltságról adott tanúbizonyságot, de a dél-budai realitások teljes figyelmen kívül hagyását is jelentette, hiszen nem számoltak azzal, hogy a főváros egyik, forgalmi szempontból rendkívül leterhelt, telitett régiójáról beszélünk. Az óriási ingatlanfejlesztés természetesen ezen az állapoton csak ront, főleg akkor, ha közösségi közlekedést kihagyják a tervezésből.
A most épülő szárnyvonal ezen sokat nem tud segíteni, pedig lehetőség lett volna rá.
A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.