Egy 63,8–71,6 millió forint közötti összegre értékelt licenc alapján fogtisztító hatású falatka gyártására adta fejét a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) két alkalmazottja. A szeretetszolgálat ügyvezetője, Juhász Márton, és jogtanácsosa, Dr.Kerekes Sándor közös cége, a Social Innovation Pet Food (SIP Food) Nonprofit Kft. 192 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott egy GINOP-pályázat révén, s noha az elnyert támogatásból finanszírozandó az Elek Imre által kifejlesztett kutyafogkefe know-how-jának licencdíja is, a cégnél a díj kifizetéséről hallani sem akarnak - írja múlt heti cikkében a Magyar Hang.
A meglehetősen bonyolult és szövevényes ügy egyik főszereplője, Elek Imre, hajdúböszörményi, korábban állateledel-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozó. A férfi saját elmondása szerint rossz hitelezési konstrukciók miatt veszítette el a cégét és magánvagyonát, ezért szorult helyzetében a kiutat a kutyafogkefében látta. A fia nevére bejegyzett know-how-hoz ezért befektetőket kerestek, így került a képbe a már említett Dr. Kerekes Sándor és Juhász Márton.
Ők ketten 2018-ban külön céget is alapítottak (a SIP Food Nonprofit Kft), hogy a termékre alapozva megpróbáljanak uniós forrást szerezni, abból pedig kifizetik a termék licencdíját, és beindítják a céget.
Egy sikeres GINOP-pályázatot követően a mintegy 250 millió forintos költségű projektjükhöz 192 forint vissza nem térítendő támogatást adott az Európai Unió és a magyar állam. A pénzből többek között a már említett licencdíjat, a gépsort, valamint a munkavállalókat kellett kifizetni (a know-how-t egy független szabadalmi iroda, a Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft. korábban 63,5-71,6 millió forintra értékelte, vagyis a kért 65 millió forint reális összeg volt).
És bár Elek és fiai régi üzleti kapcsolataira alapozva a terméket eleve külföldi piacra szánták, sőt, ígérvényeket a vásárlásra,de az üzem elindítására és müködtetésére tervezet források nem vagy csak nagyon késve álltak a nonprofit kft. rendelkezésre, így a beruházás extra költségeket igényelt. A befektetők ugyanis túlságosan is a pályázati forrásokra támaszkodtak, viszont az elbírálás és kifizetés csúszott. A cég veszteséges volt, végül új tulajdonosokat is be kellett vonni, még azelőtt, hogy megérkezett volna az első, 92 millió forint támogatás.
Mit is gyártunk akkor most?
Talán nem is meglepő, hogy ezt követően megromlott a cégvezetők közötti viszony, a miértekre viszont már mindenki máshogy emlékszik. Egy biztos, a terméket nem sikerült nemzetközi piacra vinni, itthon viszont jelenleg is értékesítik a know-how-val védett termékeket Milario és Bruno védett márkaneveken (a Magyar Hang újságírója tudott is vásárolni belőle).
Olyannyira kapni, hogy forrásunk portálunkhoz küldött fotóján is jól látszik, a terméket jelenleg is értesítik:
A lapnak azt még elismerték, hogy igen, gyártottak ilyen neveken termékeket, ám innentől kezdve már egyre nagyobb a káosz. Fülöp Katalin, a SIP Food ügyvezetője szerint állateledelt, Juhász Márton tulajdonos tudomása szerint jelenleg semmit, Dr. Kerekes Sándor korábbi ügyvezető szerint pedig csak a korábban legyártott termékek kaphatóak az üzletekben.
Ennek megfelelően a licencdíj kapcsán is eltérőek az álláspontok: Elek Imre azt szeretné, hogy fizesse ki a jogtulajdonos fiát, Elek Máriót a cég, a két tulajdonos és az ügyvezető szerint viszont nem jár pénz a licenc gazdájának. Utóbbiak szerint azért, mert nem a jogtulajdonosok termékét állítják elő, ezért nem áll szándékukban kifizetni a 65 millió forint.
Ráadásul mint kiderült, a jogtulajdonos és a cég nem kötött megállapodást a licencdíj kifizetéséről, Elek Imre szerint azért, mert régi ismeretségük okán megbízott Juhász Mártonban, akivel ráadásul egy gyülekezet tagjai is.
Nem fizetik ki a licencdíjat, mert: 1. Nem valós érték alapján állapították meg a díjat. 2. Nem adták át nekik. 3. Módosították a szerződést, 4. Nem is használják a technológiát
A Magyar Hang újságírója felvetésére, miszerint ha a közel 200 milliós támogatást Elek Márió szellemi termékével nyerték el, és annak megvásárlásáról a támogató okirat is rendelkezik, a másik tulajdonos, Kerekes Sándor azt felelte: a tulajdonosok döntöttek arról, hogy kérelmezik a támogatási szerződés módosítását. Dr. Kerekes ezt egy fiktív taggyűlésre hivatkozva indítványozta Elek Imre szerint. Az ügyvezető Fülöp Katalin szerint pedig azért sem fizetik ki Elek Máriónak a díjat, mert annak értékét nem valós információk alapján határozták meg, ráadásul azt át sem adták nekik, amit Elek Imre és a licencia adó is vitat.
Az tervező, előkészítő munkákat irányító, az üzem felépítésében és a jogszerű feltételek megteremtésében segédkező Racsmány Ferenc viszont azt mondta lapunknak, hogy Fülöp Katalin - akit korábban még ő hozott a céghez - szerint Elekék azért ki lettek rúgva, "mert átverték a társaságot". Racsmány rákérdezett a licencdíjra is, amire Fülöp azt válaszolta:
„Nem fizetjük ki a licencdíjat, mivel nem is használjuk a technológiát”
Racsmány szerint ez már csak azért sem igaz, mert korábban Fülöp Katalin is erre a technológiára lett betanítva (olyannyira, hogy Fülöpöt Elekékhez köthető szakmai csapat tanította be), sőt - folytatta lapunknak adott nyilatkozatában - a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, és Állategészségügyi Igazgatósága által engedélyezett, Elek Márió szellemi termékével történő gyártásra adott engedélyt a kormányhivatal, és jelenleg is ezt használják igazolhatóan a SIP Food kft. fülöpi üzemében (Juhász szerint viszont jelenleg nem gyártanak semmit).
Racsmány szerint hiába állítja azt Fülöp Katalin ügyvezető, hogy a Danubia értékelési jelentésében leírtaktól eltérő gyártási technológiát alakítottak ki, a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő Milario és Bruno termékek egyértelműen a jelentésben használt know-how alapján készültek és készülnek, a gyártás ráadásul folyamatos Elek Márió védett szellemi termékével. Racsmány Ferenc szerint igazolható módon, a kereskedelmi forgalomban kapható termékek szavatossági ideje alapján egyértelműen megállapítható, hogy 2020 januárjától egészen 2021 januárjáig folyamatosan használják a védett technológiát. Racsmány Ferenc szerint Fülöp Katalin tulajdonosokat is megtévesztő állításait egy független szakértői csoport egyértelműen tudná igazolni.
Mediátort is bevontak, mindhiába
Ezt követően viszont érdekes fordulat következett be. A vitába mediátorként bevonták a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnökét, Oláh István lelkészt, akinek Juhász Márton egy februári levelében azt írta, hajlandó kifizetni 75 millió forintot, amiből Elek rendezheti a tartozást a fiaival, Elek Márió know-how tulajdonossal, valamint Racsmány Ferenccel, és Lajkó Gáborral (az üzembe gépeket szállító Porto Europe SRO tulajdonosa) szemben is. Igaz, Juhász később ezt a vállalást azzal magyarázta, hogy Elekék a találkozó feltételéül szabták, hogy egy írásban rögzített megállapodás keretében rögzítsék a jogszerű követelésüket, a cég jogásza szerint ez az e-mail viszont nem minősül jogelismerésnek.
Nem segített az álláspontok összefésülésében az sem, hogy Dr.Kerekes Sándor a jogtulajdonosnak írt egyik levelében közölte: tudnak az Elek Imre elleni büntetőeljárásról és arról is, hogy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték első fokon, illetve ha újabb eljárásokat kezdeményeznek a cég ellen, az súlyos következményekkel járhat rá nézve. Elek Márió licenciaadó, ezt fenyegetésként élte meg, édesapjával és a családjával szemben, ezért az Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságához fordult Dr. Kerekes etikátlan és félelemkeltő megnyilatkozása miatt. Kerekes szerint viszont pont a jogtulajdonos fenyegetőzött a cég ellehetetlenítésével.
Ennek fényében tehát a megegyezés távolinak tűnik. A SIP Food jogásza a Magyar Hangnak világossá tette, nem ismerik el Elekék követelését, utóbbiak viszont már több feljelentést is tettek, többek között csalás, megtévesztés, okirat-hamisítás és jogosulatlan know-how használat miatt.
Az ügy mára túlnőtt a tulajdonosok és a jogtulajdonos közötti jogvitán: Steinmetz Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője Varga Mihályhoz írt levelében azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy vizsgálja ki az ügyet, szükség szerint pedig soron kívüli helyszíni ellenőrzést, annak nyomán pedig esetlegesen szabálytalansági eljárást is indítson.
Természetesen kerestük a SIP Food Kft-t is, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
