Zárt kapuk mögött, viszonylag rövid idő alatt választották ki a Győri Nemzeti Színház új igazgatóját: a négy pályázó között ott volt a győri színházat tíz éve vezető Forgács Péter, Markó Róbert, a győri Vaskakas Bábszínház művészeti igazgatója, illetve Sándor János győri építész, aki egyébként a Győri Nemzeti Színház azóta Dézsi Csaba András polgármester által elvetett felújítási tervét készítette.
A negyedik jelölt pedig a Nemzeti Színház igazgatójához, a NER színházi főemberének számító Vidnyánszky Attilához közel álló Bakos-Kiss Gábor volt, aki a szakmai bizottság (ide egy-egy tagot a minisztérium, a munkavállalók színházi képviselője és a Győri Nemzeti Színház szakszervezete, két tagot a város, négyet pedig a Színművészeti Bizottság delegált) mind a kilenc tagjának szavazatát elnyerte. Forgács Péter pályázatából a szemléletváltást hiányolták (bár két szavazatot az ő pályázata is kapott), Markó Róbertben sok lehetőséget láttak, pályázatát fiatalosnak és energikusnak, vezetői elképzeléseit viszont egy ilyen színház vezetéséhez „kevésbé reálisnak” találták. Sándor János pályázatát már az elbírálás előtt formai okokból diszkvalifikálták. (A három értékelés itt olvasható.)
Forgács Pétert tehát – hiszen indult a pályázaton – gyakorlatilag leváltották, ráadásul az eredményről méltatlan módon ő is csak a Facebookon keresztül értesült. Mind Dézsi polgármester, mind a pályázaton győztes Bakos-Kiss méltatta egyébként az eddigi igazgató munkáját a pályázat eredményéről szóló posztjaikban.
A Nemzeti Színház nyíregyházi származású színésze, a rendezőként is működő Bakos-Kiss Gábor a megbízás szerint 2021. július elsejétől 2023. június 30-ig irányítja a színházat, bére havi bruttó 1,1 millió forint lesz. A Jászai Mari-díjas művész pályázata korábban nem volt nyilvános, de arról a Kisalföldnek korábban azt nyilatkozta:
Egy olyan színházat álmodtam meg alkotótársaimmal, amely a klasszikus zenés népszínházi alapokon nyugszik, de a lehető legszélesebbre vannak tárva a kapui. Ez alatt nem csak azokat a darabokat értem, amelyek a repertoárjátszásból adódóan a Győri Nemzeti Színház sajátjai, hanem olyan további előadásokat, fesztiválokat, happeningeket, perfomance-okat is, amelyek még inkább meg tudják azt mutatni, milyen egy XXI. századi összművészeti intézmény, amely a város kulturális életének a katalizátora kíván lenni.
De mit jelent ez? Bakos-Kiss győzelme óta a pályázat nyilvános lett, bárki elolvashatja. Elolvastuk mi is.
Tradicionális paraszti család + exhibíció
A pályázat elején Bakos-Kiss Gábor bemutatkozik: ebből kiderült, hogy 1981. augusztus 1-jén születtet, Nyíregyházán. „Egy nyírségi faluban, mind anyai, mind apai ágon egy tradicionális paraszti családba, ahol apai dédnagyapám óta, aki nemcsak Apagy község főbírója, de a református gyülekezet világi elöljárója is volt, a főgondnoki tisztség mellett még a keresztnév is apáról fiúra hagyományozódik. Jelenleg is nagy büszkeséggel vallhatom meg, hogy akár a szüleim, jómagam is egy ökumenikus család fejeként, presbiterként szolgálhatom kedves gyülekezetemet” – írja.
Sokáig református lelkész akart lenni, tanulmányait mégis matematika tagozatos gimnáziumban folytatta. „Azonban a szűnni nem akaró exhibíció, mely már a falusi környezetben is egyfolytában megmutatkozni vágyott, a gimnázium sokszínű és inspirálóan ható miliőjében tovább fokozódott. A hajnali kelések, a helyközi járatokon eltöltött hosszú percek soha nem teltek haszontalanul. Mert kitűnő tanulónak lenni szeretett osztályomban alapvetés volt. És ha mellette valaki a nagy hagyományokkal bíró gimnáziumi kosárlabda csapat kapitányává is válhatott, ez mind csak fokozta az elvárást vele szemben az iskolai színjátszókörben, a nyelvművelő szakkörben, vagy a kulturális események megszervezésében és az azokon való markáns megjelenésben” – emlékezik vissza erre az időszakra az új színházigazgató.
Ezután a miskolci egyetemen végzett jogot, közben pedig továbbra is érdekelte a színjátszás: „(...) hetente kétszer Nyíregyháza és Miskolc között ingázom és Nyíregyházán (ahol gyermekként először csapott meg a színházi élet szele), a Móricz Zsigmond Színházban, az akkor induló színi tanodában a színészmesterség és mozgás órák mellett legfőképp a hangképzés varázsa ragadott magával.” Az SZFE-n aztán Kerényi Imre osztályában végzett 2009-ben. 2011-től a debreceni Csokonai Színház, 2014-től a Nemzeti Színház tagja. 2019 februárjától 2020 márciusáig a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője volt, emellett a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tanára.
Művészeti tanács áll majd az új igazgató mellett
A bemutatkozás után a pályázat kitér arra, hogy az új igazgató Művészeti Tanácsot állít fel maga mellé. Ennek tagjai: Bede-Fazekas Csaba operaénekes, a Győri Nemzeti Színház színésze; Bereczki Ágota vezető dramaturg; Nagy Balázs a Győri Nemzeti Színház színésze; Silló István a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója és Zakariás Zalán művészeti vezető, rendező. Ebből a csapatból a csíkszeredai születésű, harminc éves, két gyermeket nevelő Bereczkit és a szintén erdélyi születésű, harminckilenc éves Zakariást hozza Győrbe az új igazgató, ők lesznek Bakos-Kiss „kulcsemberei” – legalábbis Bede-Fazekas Csaba ajánlója szerint.
„A pályázat konkrét irányvonalaiként a következőket képzelem el a társulat munkájában:a város kulturális életének középpontjában a színház kell, hogy helyet foglaljon. Előadásai, vitái, és a hozzá kötődő, általa generált beszélgetések, nyílt dialógusok kiindulópontjai legyenek színház és néző között. Így válhat szerves részévé a gondolkodó, értelmiségi réteg mindennapjainak. Nagyon fontosnak látom az olyan előadások létrejöttét, amelyeket több generáció élvezettel nézhet, de ezt nagyon nehéz minden produkcióban létrehozni. A mi feladatunk, úgy színházat csinálni, hogy bár tudjuk, hogy hol tartunk, azt is lássuk, hogy merre megyünk, és mindig többre törekedjünk.”
– írja a pályázatban Zakariás.
Nagy Balázs is írt pár sort a pályázatba: az önkormányzat színházi biztosaként is működő színész szerint változásra van szükség, és fel is sorol pár problémát: szerinte az elmúlt években sok nézőt veszített a színház, és hiba volt az egyetemista bérlet megszüntetése is.
A járvány miatt kialakult helyzetről elmondta:
„Fontos lenne egy védőháló a színészeknek, hogy ne kerülhessenek a jövőben hasonlóan nehéz helyzetbe. A megoldást abban látom, hogy számukra Önkormányzati támogatással státuszokat kellene létrehozni. Győrben mindig is fontos volt a lokálpatriotizmus. A színházba járó közönség szereti, ha színészek a városban élnek, vagy kötődnek ide. Sokkal inkább a magukénak érzik őket” – írta még a győri színész.
Társulati lét mint életforma + TikTok
„Fontosnak tartom megemlíteni, hogy szükségesnek látom néhány, korosztályának kiemelkedő művészét – akik közül nem eggyel már személyesen is találkozhatott a győri publikum – a társulathoz csábítani, természetesen azon fiatalok folyamatos társulatba építése mellett, akik idővel a társulat gerincévé válhatnak” – írja az új igazgató, aki arra motiválná a művészeket, hogy
„a társulati lét ne csak egy üresen csengő, munkaköri kifejezés legyen, hanem életformává váljon. Ezt a célkitűzést természetesen az egzisztenciális feltételek megteremtésén túl szakmai motivációkkal (elismert nemzetközi hírű alkotók meghívása, workshop-ok, mesterkurzusok megvalósítása) és egyfajta szakmai életpálya-modell révén tervezem megvalósítani, valamint lehetőséget szeretnék biztosítani a társulat tagjainak, hogy létrehozzák önálló estjüket, monodrámájukat, amelyek aztán a színház repertoárjának részeivé válhatnak, de megadva a segítségét akár a Színház falain kívül is a megmutatkozáshoz.”
Az igazgató új rendszerben fizetné a színészeket, aminek „alapja, úgy gondolom, az állandó havi jövedelem, de azzal a kitétellel, hogy egy úgynevezett alapjövedelmen felül a tehetség, a munkabírás, és a művészi pályán eltöltött idő kellő súlyozással legyenek honorálva”. Ennek kidolgozása a következő évad feladata.
A pályázatban szó esik aztán a „brandingről” – ebből a szakaszból leginkább olyan trivialitások derülnek ki, hogy Bakos-Kiss szerint „folyamatosan jelen kell lenni a közösségi média már megszokott felületein, mint Facebook, Instagram, kinyitva az utat az új (TikTok), vagy a későbbiekben megjelenő felületek irányába, és természetesen nem megfeledkezve a videomegosztó csatornákról, valamint hangsúlyt fektetve a Google Ads hirdetésekre”, ezen felül láthatóbbá tenné a színházat az országos médiában.
Progresszió a Kisfaludy teremben + zenés népszínház
És mi lesz a színházban? „Mind a 2021/2022-es, mind a 2022/2023-as évadban hét nagyszínpadi (egy balett, három-három zenés illetve prózai darab) mellett két kamara, illetve három gyerekeknek szóló darab bemutatását tervezem” – írja Bakos-Kiss Gábor, aki azonban
a Kisfaludy teremben olyan előadások megvalósítására szeretnek törekedni alkotótársaival, „amelyek a színház eddigi darab választásaihoz képest egy progresszívebb irányvonalat képviselnek, markánsan teret engedve a kortárs daraboknak”.
Ez az idei évadban Olt Tamás: A szerelem dicsérete (rendező: Olt Tamás) és Yasmina Reza: Az öldöklés Istene (rendező Bakos-Kiss Gábor) című darabjait jelenti. A következő évadban Zakariás Zalán rendezésében érkezik Andrzej Saramonowicz-tól a Tesztoszteron, Albu István rendezésében pedig Örkény Istvántól a Kulcskeresők.
A nagyszínpadon az idei évadban eközben például Ödön von Horváth: A végítélet napja (rendező Zakariás Zalán), Carlo Goldoni: Mirandolina (rendező: Vladimir Anton), Lionel Bart: Olivér! (musical, rendező: Tóth Tünde), Ray Cooney: Pénz az égből (rendező: Bagó Bertalan), Verdi: Giovanna d’Arco (opera, rendező: Zakariás Zalán); Victor Hugo-Richard Cocciante-Luc Plamondon: Notre Dame de Paris (musical, rendező: Szente Vajk). A Győri Balett Imitációk - Hullámok című előadását az amerikai Garret Smith és Lukács András rendezi.
A következő évadban a pályázat szerint színház nagyszínpadon. bemutatja Lehár Ferenc: A víg özvegy c. operettjét Bakos-Kiss Gábor rendezésében; Csajkovszkij: Anyeginjét Silviu Purcarete rendezésében; a Valahol Európábant Bozsik Yvette rendezésében; Moliere-től A képzelt beteget Ivan Uryvskyi rendezésében; Móricz Zsigmond: Barbárok című darabját Szász János rendezésében, illetve Albert Camus Caliguláját Zakariás Zalán rendezésében.
Ezen felül különféle előadói esteket is tervez Bakos-Kiss Gábor: „Terveim között szerepel olyan országosan ismert művészek Győrbe csábítása egy-egy estére, akik ugyan gyakran dolgoznak színházban, adott esetben még társulati tagjai is annak, de elsősorban nem színésznek vallják magukat, és akik életművük révén ezer szállal kötődnek a színházhoz.” Ilyen művészek például: Földes László Hobo, Kovács Ákos, Szirtes Edina Mókus vagy Huzella Péter.
A pályázat ezután rátér még a pandémiás helyzet kezelésére, valamint különféle intézményi kapcsolatokra, így például hangsúlyt helyez a már meglévő, organikus kapcsolatokon (Győri Balett, filharmonikusok) túl arra, hogy a színház komolyabban együttműködjön az egyetemmel, egyébként pedig nyitna a határon túli magyar színházak és a határon túli magyar közönség felé is. Emellett a pályázat hangsúlyt fektet arra is, hogy a fiatalokat különféle nekik szóló programokkal közelebb hozza a színházhoz.
Terveiről természetesen személyesen is szeretnék kifaggatni az új színházigazgatót, akitől ezért interjút kértünk.
