Elsőként írtunk a közvetlenül Őriszentpéter mellé tervezett szénhidrogén kútról, amelyről később több helyi és országos lap is említést tett. Az eset kapcsán helyi lakosok petíciót indítottak, de az önkormányzat is kijelentette: nem látnának szívesen egy újabb ipari létesítményt a település határán.
Mind a Galambosszeren lakókkal, mind Őriszentpéter polgármesterével leültünk a beruházás kapcsán - az interjúkat hamarosan közzé is tesszük.
Új szénhidrogén kutat fúrnak Őriszentpétertől pár száz méterre
A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, azaz a zöldhatóság oldalán jelent meg egy tájékoztató, miszerint a MOL Nyrt. és a MOL Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. Őriszentpéter mellett tervezi egy új, Őri-M-1 jelű mélyfúrás létesítését, majd egy szénhidrogén kút fúrását.
De előbb lássuk, pontosan hol épülne meg a dokumentumokban csak egyszerűen szénhidrogén kútnak említett létesítmény.
Autóval lehet menni?
- kérdeztem naivan Szalai László kísérőnktől, de hamarosan nyilvánvalóvá vált: nekem is kellett volna váltócipőt hozni.
Az Őriszentpéter szélén található Galambszer településrészen a legtöbben vendégházat üzemeltetnek, sokan kizárólag ennek bevételéből élnek. Bár a pandémia miatt jelenleg nem nyithatnak ki, itt egész évben vannak vendégek. A csend, a nyugalom télen is vonzza a pihenni vágyókat, a közelben lévő turistaösvények ebben az évszakban is bejárhatóak.
Mi viszont nem ezeket használjuk, amikor a Galambosszer útról letérve mély traktornyomok mentén haladunk, a Cser-völgyi-patak felé. Bár vízcsobogást nem hallunk, a közeli vasútállomáson zúgó dízelmozdonyt igen. Márpedig ha valóban elkezdik megépíteni, akkor a szénhidrogén kút fúrása bizony szintén zajjal fog járni. A tanulmányban azt írják, hogy ez három műszakos munkarendben lenne kivitelezhető, nappal 60 dB, éjjel 45 dB zajterheléssel.
Ezek a számok azonban 700 méteres sugarú körben értendőek.
Egyrészt - ahogy azt tapasztaljuk - a zajok nem így terjednek a völgyben, mivel a megfelelő domborzati viszonyok miatt akár több kilométerről is hallhatóak azok. Másrészt a "legkedvezőtlenebb helyzetű" lakóépületek csupán 400 méterre vannak, így a tervezett mélyfúrás építése zajvédelmi szempontból egyébként sem felel meg a követelményeknek. Emiatt pedig a létesítés megkezdése előtt zaj határérték alóli felmentést kell kérni az engedélyesnek.
Ahogy korábban is írtuk, a tervezett mélyfúrás helye és a megközelítési útvonala számos védelem alatt áll: nem csupán nemzeti parki törzsterületen, hanem egyben az Őrség kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi területen található. E földrajzi helyzet miatt a beruházásra Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció is készült. A 16 oldalas dokumentum elkészítésének célja, hogy az ebben foglaltak alapján az illetékes környezetvédelmi hatóság elvégezze a beruházás hatásbecslését.
A hatásbecslés szerint a fúrási pont és a kút tervezett bekötővezetéke néhány éve felhagyott szántón, parlagterületen található. A fúrás tervezett mélysége 2850
méter, a várható termelvény pedig nyersolaj, kevés kísérőgáz és rétegvíz.
A környéken egyébként a kutatófúrások nyomán 1998-ban 10 termelő földgázkút épült ki, melyek igen jó minőségű gázt adnak. Most viszont a dokumentumok alapján nem egyértelmű, hogy ismét földgázat termelnének ki, vagy nyersolajat.
A kitermeléshez persze utat is kell építeni, ami nagyrészt a már meglévő önkormányzati útszakasz kőszórással történő megerősítését jelenti. Ez egy 4 méter széles úttükör lenne 0,5-0,5 méteres padkával, a kitermelés végén pedig a zúzottkövezés a helyszínen maradna, és mint értéknövelő beruházás az önkormányzat tulajdonát képezné.
A tervezett nyomvonal egy részén mi is felbaktatunk, és bár itt is látszódnak keréknyomok, egyelőre meg nem mondanánk, hogy valódi útról van szó.
A becslések szerint az út megerősítésén egy időben egy földmunkagép dolgozna, a zúzottkő szállítása miatt pedig napi kb. 8-10 nehézteher gépjármű forgalma várható. Útépítés csak a nappali időszakban történne, a kialakítás során viszont cserjéket, tölgyeket, juhart kellene eltávolítani egy rövid szakaszon. A tanulmány azt írja, hogy a szélesítéshez az erdőterületeken és erdőszegélyekben cserjéket biztos ki kellene vágni, de előfordulhat, hogy 1-2 út közeli fát is eltávolítanak. Az ígéretek szerint ezzel együtt az út megerősítése, szélesítése elsősorban "csak" zavaró hatással lenne az élővilágra, az élőhelyveszteség elhanyagolható mértékű.
A mintegy száz méterre található, már régóta üzemelő földgázkutat mi is szemügyre vesszük. A berendezés bár nyilvánvalóan tájidegen, mégsem mondanánk, hogy sok vizet zavar. A térségben egyébként nem felhasználható az itt feltárt gázkincs, a jó minőségű kitermelt szénhidrogént vezetéken a zalai finomítókba szállítják.
A beruházás teljes képére a Natura 2000 hatástanulmány világít rá, amely szerint
a tervezett tevékenység hozzájárul azon ásványvagyon-gazdálkodási cél megvalósulásához, hogy a hazai ásványvagyon a lehető legnagyobb mértékben kerüljön kiaknázásra és ezzel a külföldről behozott energiahordozók mennyisége minél kisebb legyen. A Közösség, ezen belül Magyarország nagymértékű energia importra szorul. Szénhidrogén esetében Magyarország import függősége különösen magas. Az importtól függés mértékének csökkentése része mind a Közösség, mind Magyarország energia politikájának. A függőség növekedése elkerülésének egyik alapvető módja a hazai források feltárása. A hazai adottságok miatt a kis előfordulások a jellemzőbbek, ezeknél pedig a költség-hatékonyság különösen fontos kritérium. A hazai termelés hazai munkaerő foglalkoztatást is jelent.
A dokumentum szerint egyébként a természetmegőrzési terület értékesebb élőhelyei a várható hatásterületen kívül, messzebb helyezkednek el.
Mindezt értjük is, meg nem is.
Ahogy ballagunk vissza a Galambszerre, egy fiatal család jön velünk szembe: egy friss délelőtti sétával készülnek fel a nap további részére.
- Sziasztok!
- Sziasztok!
Pár percig még eltart, míg az autóhoz visszaérünk. A dízelmozdony messzi hangját még mindig halljuk.
A mélyfúrás jelenleg tervezett időpontja 2022. első negyedév.