A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, azaz a zöldhatóság oldalán jelent meg egy tájékoztató, miszerint a MOL Nyrt. és a MOL Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. Őriszentpéter mellett tervezi egy új, Őri-M-1 jelű mélyfúrás létesítését, majd egy szénhidrogén kút fúrását.
A terület fúrásos kutatása 1986-ban kezdődött el (Baján-1), melynek eredményeként a bádeni és a szarmata homokkő összletben több, jó minőségű földgázt tároló telepet ismertek meg. A korábbi 2D szeizmikus mérések a produktív területtől ÉK-re újabb perspektívikus szerkezeteket mutattak ki Őriszentpéter irányába. A földtani felépítésében a bajánsenyeihez hasonló őriszentpéteri előfordulást 1989-ben fedezték fel (Őri-D-1). A Horizont és a MOL Nyrt. közötti egyezség alapján 2006-ban bemérésre került a Bajánsenye-Őriszentpéter-Dél szerkezet további kutatása céljából, mintegy 260 km2-nyi területen a Bajánsenye 3D szeizmikus tömb. A területen 25 db fúrás mélyült, melynek eredményeként került feltárásra a Bajánsenye-Őriszentpéter-Dél gáz-kondenzátum mező miocén korú felső-bádeni szerkezeti helyzetben, valamint a szerkezetre kiékelődő homokkő összletekben
- írja a közlemény melléklete. A 62 oldalas dokumentum a beruházás várható hatásaira is kitér.
A tervezett Őri-M-1 mélyfúrás helyszíne és a megközelítési útvonal Őriszentpéter külterületén található. A mellékelt tanulmány szerint a tervezett létesítmények környezete jellegzetes őrségi táj, nagyobb kiterjedésű erdőtömbökkel, erdősávokkal, ritkásan beépített területekkel, viszont komplex tájrehabilitációt igénylő terület nincs a közelben.
A beruházáshoz legközelebb Galambosszer található 440 méterre, Őriszentpéter 1250, Bajánsenye pedig 3500 méterre van.
A kitermeléshez azonban utat is kell építeni, ami nagyrészt a már meglévő önkormányzati útszakasz kőszórással történő megerősítését jelenti. Ez egy 4 méter széles úttükör lesz 0,5-0,5 méteres padkával, a kitermelés végén pedig a zúzottkövezés a helyszínen marad, és mint értéknövelő beruházás az Önkormányzat tulajdonát fogja képezni.
A becslések szerint az út megerősítése során egyidőben egy földmunkagép fog dolgozni, a zúzottkő szállítás során pedig napi kb. 8-10 nehézteher gépjármű forgalma várható. Útépítés csak a nappali időszakban történik, a kialakítás során viszont cserjéket, tölgyeket, juhart kell eltávolítani egy rövid szakaszon. A tanulmány szerint a szélesítéshez az erdőterületeken és erdőszegélyekben cserjéket biztos ki kell vágni, de előfordulhat, hogy 1-2 útközeli fát is el kell távolítani. Az ígéretek szerint ezzel együtt az út megerősítése, szélesítése elsősorban "csak" zavaró hatással lesz az élővilágra, az élőhelyveszteség elhanyagolható mértékű.
A munkálatok végeztével, a helyszín helyreállítás után az ígéretek szerint csak a terepfelszínből kiemelkedő kútfej marad vissza.
A fúrás azonban zajjal fog járni. A tanulmányban azt írják, hogy a három műszakos munkarendben folyik a munkavégzés, nappal 60 dB, éjjel 45 dB zajterheléssel. Ezek azonban 700 méteres sugarú körben értendőek, közelebbről hangosabb lesz a munka. A "legkedvezőtlenebb helyzetű" lakóépületek pedig 400 méterre vannak, így
a tervezett mélyfúrás építése zajvédelmi szempontból nem felel meg a zajvédelmi követelményeknek.
A létesítés megkezdése előtt zaj határérték alóli felmentést kell kérni az engedélyesnek.
A tervezett Őri-M-1 mélyfúrás helyszíne és a helyszín megközelítési útvonala Őriszentpéter külterületén található, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területére esik. A tervezett létesítmények környezete jellegzetes őrségi táj, nagyobb kiterjedésű erdőtömbökkel, erdősávokkal, ritkásan beépített területekkel.
A mélyfúrás helye és az újonnan kialakításra, megerősítésre kerülő megközelítési útvonal országos védelem alatt álló nemzeti parki törzsterületen, egyben az Őrség kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (HUON20018) és különleges madárvédelmi (HUON10001) területen található. E földrajzi helyzet miatt a beruházásra Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készült.
A fúrótorony és a munkálatokhoz szükséges egyéb infrastruktúra, illetve géppark számos helyről, így két turistaútvonal jelentős részéről is látható lesz, de csak a munkálatok alatt.
A hatástanulmány szerint annak ellenére, hogy a munkaterületen létrejövő rézsűkben, gödör- és árokfalakban fészkelésre minimális az esély, április-május hónapban – főleg munkaszüneti napokon – sűrűn szőtt hálókkal biztosítani kell ezeket a felületeket. A nyitott munkagödröket szintén javasolt 2-3 naponta ellenőrizni, hogy nincs-e bennük állat, illetve a visszatemetés előtt mindenképpen. Az esetlegesen beesett állatokat kézi eszközökkel (hálóval, befogó ládával stb.) lehet kiemelni, aztán a munkaterülettől nagyobb távolságban szabadon engedni.
A mélyfúráshoz szükséges terület természetvédelmi szempontból közömbös helyszín, parlagterület. A közvetlen közelében azonban már változatos élővilágnak helyet adó, közepes természetességű élőhelyek is előfordulnak, amelyen a mélyfúrás jelentős zajhatása és a munkaterületen mozgó emberek látványa már zavarást válthat ki. A zavarás elsősorban a madarakra, másodsorban az emlősökre hat nagyobb mértékben. A hatásvizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában a hatásviselő fajok felmérésére nem volt már lehetőség, így a zavarásról általánosságban lehet megállapítást tenni. A zavarás legerősebben a fészkelési időszakban jelentkezhet, és a szomszédos erdőtagok területén biztosan kifejti hatását.
A mélyfúrás folyamatos üzemmódban valósítható meg, így a munkaterület éjszakai megvilágítása elkerülhetetlen.
Az éjjel aktív állatok számára a megvilágítás alapvetően hátrányos, főleg olyan környezetben, ami alaphelyzetben fényben szegény. Felmérési adatok hiányában a hatásviselő fajok közül a denevéreket és az éjszakai rovarfajokat lehet megnevezni.
A tervezett tevékenység az ígéretek szerint nem érint vízbázis védelmi területet.
Súlyos baleset, például gázkitörésnél, vagy olaj felszínre jutásánál a környező erdei élőhelyek és a vízfolyás ugyanakkor veszélyeztetett. A tanulmányban viszont azt írják, az ilyen jellegű havária rendkívül ritka.
A mélyfúrás jelenleg tervezett időpontja 2022. első negyedév.
A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.