A jáki templomról sokan tudják, hogy a román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amely nem csak Vas megye, hanem az egész ország egyik legfontosabb épített öröksége. Stílusjegyei alapján építése az 1220 körüli évekre tehető, 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. A templom építtetője Jáki Nagy Márton volt, aki hatalmas birtokkal rendelkezett ezen vidéken. A templomot a Szent György dombra építették - írja cikkében a sokszinuvidek.24.hu.
Ahol kitombolta magát a román stílus
A román stílus magában hordozza a pogányoktól hozott értékeket. Már a templom tájolása és díszítése sem volt véletlen. Úgy tartották, Északról jön a rossz a gonosz, a hideg és a sötétség. Ide, fel a homlokzatra ezért is helyeztek ijesztő szörnyecskéket, vagy olyan állat-figurákat, mint a béka (az első főbűnt szimbolizálva, „aki nagyobb akart lenni, mint az ökör”.)
Jáki, volt bencés monostor apátsági templomát az alapítás óta eltelt lassan 900 esztendőben sok megpróbáltatás érte. 1532-ben rongálták a törökök, lefejezték a szobrok nagy részét, csak néhány maradt meg, amit nem értek el. Pár évtized múlva szombathelyi polgárok gyújtották fel az elhagyott monostor épületet. A sok száz év alatt, többször villámcsapás is érte, és jó néhányszor lángokban állt.
A templom utolsó nagyobb átépítése 1896 és 1904 között Schulek Frigyes tervei alapján történt
Akkor a tornyait visszabontották, és a leírás szerint az azóta lecsatolt magyar területről, Szentmargitbányáról (Burgenland) 200 vagon követ hoztak a restauráláshoz. Ezért látszanak újszerűbbnek ezek a tornyok, mint az alsó traktus.
Tizenhét éve a templomkertben jelentősebb ásatások folytak, akkor 900 halottat emeltek ki, ugyanis egészen Mária Terézia rendeletéig ide, a templomkertbe temetkeztek a jákiak. Árpád-kori apátsági templom homlokzati részét 2013-ban 150 millió forintos állami támogatással részben felújították, az akkori munkákat kívánják most folytatni.
A beszélgetés apropója is ez, ugyanis kétmilliárd forintos költségvetési támogatásból 2021-ig ezúttal tényleg tetőtől-talpig megújulhat az ország egyik legjelentősebb román kori műemléke. Sarkadi Márton okleveles építészmérnököt, a projekt szakmai koordinátorát kérdezte a lap a részletekről.
Saját szememmel láttam a minap, hogy a templombelsőben felállítottak egy állványt, restaurátorok dolgoznak. Min munkálkodnak?
Valóban, megkezdődtek a restaurátori vizsgálatok és falkutatási munkák. A templombelsőben a korábbi években restaurálási munkák nem folytak, lényegében az 1904-ben befejezett, úgynevezett “nagy helyreállítás” eredményét láthatjuk. Egy kivételt érdemes említeni: a déli toronyalj és a főszentély freskóit az 1930-as évek végén restaurálták. Természetesen az eltelt évtizedek során óhatatlanul porlerakódás, koszolódás következett be a magasabban fekvő, nem takarítható felületeken.
Ilyen is volt, Hellboy éppen a jáki templom előtt szívja a cigit
Kutatási munkák is csak korlátozottan folytak eddig: D. Mezey Alice művészettörténész és Rády Ferenc restaurátor végzett szondázó kutatást a díszítőfestések megismerése érdekében. A templombelső ugyanis sokkal színesebb volt egykor. A tagozatokat, pillérfőket több ízben is dekorálták. Az az idea, hogy a középkori templomot puritán, nyers kőfelületek jellemzik — csak a mi tudatunkban él. Hajdan élő, színes környezet vette körül a templomot használó szerzeteseket.
A külső támfalat is elkerítették. Ezt felújítani az első feladat?
Igen. A támfal sajnos rendkívül kritikus állapotba került. A talajerózió lemosta a domboldal felső rétegeit, ezért a támfal egykori alapozása csaknem a felszínre került. Egyes részeken — nem messze a Szent Jakab-kápolnától — már a kiborulás határán van a támfal, ezért az egyik legsürgősebb feladat ezt rendbe tenni. Jelenleg a szükséges műszaki és műemléki szakvélemények, vizsgálatok elvégzésén és a helyreállítási terv elkészítésén dolgozunk.
A felújításra szánt összeg 2,2 milliárd forint, a rendelkezésre álló idő 3 év. Mikor és milyen ütemezésben állnak neki a felújításnak, a kápolna rendbetételének, a látogatóközpont a kávézó, és az üzletek építésének?
Ez a kérdés nehezen válaszolható meg néhány mondatban. A rendelkezésre álló idő első pillantásra nem tűnik kevésnek, hiszen három év alatt egy gyermek megtanul beszélni, járni, játszani. Egy műemlék épületegyüttes restaurálása, kutatása, helyreállítása, új kiállítótérrel való bővítése, az új kiállítás elkészítése, és minden egyéb, ilyen esetben felmerülő feladat megszervezése és lebonyolítása azonban rendkívül szerteágazó, hatványozottan bonyolult feladattömeget jelent, ezért három év egyáltalán nem sok. Egy hasonló jellegű épületegyüttesnél természetesnek tekinthető, hogy legalább egy év szükséges a felmérések, kutatások, szakvélemények, tervek elkészítéséhez.
Ezt természetesen igyekszünk lerövidíteni, és mihamarabb elindítani az érdemi restaurálási és helyreállítási munkákat, de tudomásul kell venni, hogy csodát tenni, csak a minőség rovására lehet. Ez pedig megengedhetetlen az ország egyik legfontosabb műemléke esetében.
Mi minden lesz látható a látogatóközpontban-múzeumban, és helyileg hol lesz?
Össze kell hangolnunk a templom alapvető szakrális jellegét, liturgikus funkcióját a turisztikai látványosságként betöltött szerepével. Hitéleti használata nem szenvedhet csorbát, nem szorulhat háttérbe. A turistaforgalmat kell olyan módon irányítani, hogy ne váljon zavaróvá, ugyanakkor az ide érkező látogatók számára jó élmény legyen a jáki program, amely szellemi, lelki felfrissülést, érdekes ismereteket ad. Gondolnunk kell arra, hogy rendkívül széles az érdeklődők tábora: kor és elméleti ismeretek tekintetében is nagyon heterogén. Iskoláscsoportok és nyugdíjas társasutazások résztvevői, laikus érdeklődők és tudományos kutatók egyaránt érkeznek.
Mindannyiuknak megfelelő szintű programot kell kínálni. A látogatásnak gördülékenyen kell lezajlania: könnyen kell találni parkolóhelyet, egyértelmű kell, hogy legyen, hol vehetnek belépőjegyet, merre kell indulniuk. Mosdót, kegytárgyboltot, kávézót a mai elvárásoknak megfelelően kell kialakítani. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy Jákon nemcsak a templom érdekesség, hanem sok egyéb is, például a Ják nemzetség korai lakóhelye, amelyet a régészeti feltárások hoztak a felszínre. Rendkívül sok izgalmas, fontos művet, leletet lehet bemutatni. Mindezek az igények együttesen szükségessé teszik olyan infrastruktúra kialakítását, amelyet manapság látogatóközpontnak szokás nevezni. Nem kell azonban valamilyen túlméretezett új építkezésre gondolnunk. A meglévő épületek javarészt alkalmasak, illetve átalakíthatók a megjelölt célokra.
Visszakerülnek Jákra az eredetei főkapu szobrai?
Igen, ez lesz az egyik legfontosabb muzeológiai attrakció. A kapuszobrokról az 1990-es évek elején készült másolatok — amelyek ma az épületen beépítve láthatók — nem vizsgálhatók megfelelő közelségből ahhoz, hogy igazán jól megfigyelhetők legyenek, márpedig a hazai román kori szobrászat fő műveiként sokkal jobb elérhetőséget érdemelnek. Páratlanul érdekes, izgalmas helyzetet teremt, hogy az eredeti szobrokat a helyszínen állíthatjuk ki, nem az épület összefüggésében, mintegy épületalkatrészként, hanem műtárgyként. Ugyanakkor mégis együtt lesznek láthatók az épülettel, eredeti környezetükkel.
Vannak látványtervek?
A felsorolt feladatok egy része, azaz a látogatóközpont kialakítása, új kiállítótér létrehozása — annak ellenére, hogy jelentős részben a meglévő épületekben történik —, mégis jelentős építészeti-belsőépítészeti feladat, amely kortárs művészeti alkotásként is meg kell, hogy állja a helyét. A legmagasabb színvonalú eredményt abban az esetben remélhetjük, ha több tervezőtől kapunk javaslatot. A megfelelő formája ennek a tervpályázat. Az új kiállítás és a látogatás útvonalának megtervezése, az építendő és átalakítandó építmények látványa, a tájépítészeti beavatkozások meghatározása a pályázat keretébe tartozik, ezért ezekről a kérdésekről annak lebonyolítása után tudunk tájékoztatást adni.
A felújítás az egész templomdomb környékét is érinteni fogja. Megmarad a templomdombon az erdős-ligetes rész, vagy tájépítészek átalakítják? Körbekerítik a templomot?
A templomdomb az archív fotók tanúsága szerint még a viszonylag közeli múltban, az 1960-as években is teljesen kopasz volt, szinte semmilyen növényzet nem borította. Meglepő, hogy milyen gyorsan nőtt fel ennyire a növényzet.
Észak felől közelítve, kétségtelenül takarják az épületet a növények, és csak lassan, a dombot megkerülve tárul fel a látvány. Úgy vélem, szubjektív kérdés annak megítélése, hogy ezt hátrányosnak tartjuk-e. Két szempontot azonban mindenképpen szem előtt kell tartani: a növényzet jelentős szerepet játszik a talaj megkötésében, az erózió megakadályozásában, márpedig ez kiemelt szempont, mint a támfal példája is mutatja. Nem kizárt, hogy a ma álló, 13. századi Szent Jakab-kápolna elődjének bontását éppen a domb eróziója, a plató szélének a kápolnához való közelebb kerülése miatt kellett elhatározni. A növények másik fontos szerepe a kőfelületek védelme a szél, valamint a napsütés által okozott káros hatásoktól.
A közhiedelemmel ellentétben az árnyékot adó fák nem minden esetben rontják egy épület állapotát. Több szempontot kell tehát mérlegelni.
A templom körüli forgalom bizonyos mértékű szabályozása kényszerűség, tekintettel arra, hogy a kiállítás üzemeltetése, az épületek fenntartása hosszú távon biztosítandó. Nem lehet csupán annyi a célunk, hogy a Magyar Kormány által nyújtott támogatásból elvégezzük a restaurálást, helyreállítást, hanem arról is gondoskodnunk kell, hogy folyamatosan működtethető legyen az épületegyüttes, hiszen ez teremti meg a jó állapotban tartás feltételeit. Ha a helyreállítást követően magára hagyjuk az épületegyüttest, akkor garantálható, hogy rövid időn belül károk, hibák keletkeznek. Nyilvánvaló azonban, hogy a templom elsősorban a helybelieké, tehát semmiképpen sem cél az elzárás, oktalan bekerítés, az itt élők arra kényszerítése, hogy kerülőt téve közelítsék meg a templomot. Olyan megoldást keresünk, amely minél több szempontot képes figyelembe venni.
(sokszinuvidek.24.hu/Pais H. Szilvia)
