De ennek most vége! Ugyanis megjelent a parlamenti színen egy „éjféli cowboy", aki rendszerint ebben a misztikus időben terjeszti be javaslatait. A jóember figyelme ezúttal kitért a falusi kutak problematikájára is. Hősünket Semjén Zsoltnak hívják, amúgy miniszterelnök-helyettes, szóval ő nyújtotta be november 10-én a „Vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvénymódosításról" címet viselő törvényjavaslatot (karantén-intézkedések gyűrűjében).
Mielőtt rátérnénk a változásokra, idézzük fel a múltat. Lapunk korábban részletesen foglalkozott a témával. Megírtuk, hogy több százezer ingatlantulajdonost érinthet az engedély nélküli, de korábban ehhez nem kötött működő fúrt, vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése.
Arra is kitértünk, hogy az uniós eredetű jogszabály végrehajtását az Orbán-kormány már másodszor halasztja el. Nem éppen véletlenül. Ha azt vesszük, hogy az engedélyeztetés egy kispénzű, de több tízezres nyugdíjas réteget érint, amely javarészt hű Fidesz-szavazó, akkor már érthető az orbáni dilemma: milyen mélyre ássunk e témában?
Fotó: Agroinform
Tudni kell, hogy 1992 előtt nem volt szükség engedély, illetve bejelentés a kútfúráshoz. Aztán ez változott, mégpedig eléggé homályos utalásokkal. Volt, aki uniós elvárásokra hivatkozott, mintegy előre áttolva a felelősséget Brüsszelre. Ezzel összefüggésben nyilatkozott lapunknak dr. Ipkovich György, aki szombathelyi polgármesterként gyakran utazott Brüsszelbe és vett részt regionális tanácskozásokon.
„Ismerem az uniós gyakorlatot. Ez alapján mondhatom, hogy egy ilyen horderejű ügyhöz biztosan csatol pénzt, azaz támogatást is. Amikor majd élesedik a jogszabály, fontos lesz ezt a szempontot is vizsgálni. Meg kell nézni, hol van uniós pénz?"
A többször halasztott, végül a 2020. december 31-ig szóló türelmi időt is meghosszabbították a kormánypártiak, mégpedig 2023. december 31-ig. Ez nyilvánvalóan politikai döntés volt, hiszen a 2022-es választások előtt nem akartak kedvezőtlen hangulatot kelteni maguk ellen a vidéki szavazói bázisaikon. A kormányzati kommunikáció óriási pénzekért naponta méri a közhangulatot, így érzékelték a vidékiek elégedetlenségét is.
Léptek hát. Ennek nyomán az új kútjogszabály kimondja, hogy az 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében nem lesz szükség engedélyre. Ezzel egy időben a jogszabály rendelkezik az engedély nélkül létesített, már meglévő kutakról is. Ez esetben „kútamnesztiát" hirdet, itt sem kell engedély.
Megkérdeztük dr. Ipkovich Györgyöt, mit szól a változtatásokhoz? „Ha azt veszem, hogy több százezer kutat és rengeteg vidéki, elszegényedett embert érint, megkönnyítve dolgukat, helyeslem. De az ördög mindig a részetekben van. Érdemes például arra is figyelni, hogy az amúgy is kifogyóban lévő vízkészleteinket ez a módosítás, adminisztratív könnyítés mennyiben veszélyeztetheti?"
Az ügyben már többen megszólaltak, közte Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrár-kampály felelőse. Aki a Népszavának azt mondta, hogy „Morzsákat dobott a kormány a kistermelőknek a valódi, érdemi támogatás helyett. A gyakorlat azt mutatja minden kormánypropaganda ellenére, hogy a támogatások nem a kisemberekhez, hanem a Fidesz-közeli oligarchákhoz jutnak el".
Rodics Katalin szerint az oligarchák járnak igazán jól a módosításokkalFotó: Greenpeace
A klímavédők szerint a legnagyobb baj az a törvénnyel, hogy nem differenciál a különböző talaj, illetve vízkészlet-viszonyok mentén, így a felszín alatti készletek kifogyása felgyorsulhat.
Tény, hogy a falvakban most sokan sóhajthatnak fel – egy gonddal kevesebb. Nem kell a kutakat álcázni, eltakarni, netán betemetni. Ilyen szempontból üdvözölhető a módosítás, csak az a fránya krumpli íz ne lenne a szánkban...
