Legutóbb október 17-én foglalkoztunk a szeszgyári szaghatások ügyével. E cikkben összefoglaltuk, valamint summáztuk, mi történt riportsorozatunk kezdete óta. Október 12-én a Dézsi Csaba András leült a gyár, illetve a Pannon-Víz, valamint a Győr-Szol illetékeseivel, tehát az ügyben tárgyalt a polgármester, a Pannon-Víz vezérigazgatója, Rácz Attila, a Győr-Szol igazgatóságának elnöke, Endrődi Péter, valamint a szeszgyár vezérigazgatója, Kolos Gábor, és műszaki igazgatója, Hájos László.
Dézsi szerint a szaghatásnak több oka is lehet. Az egyik ok az, hogy négyhetente végeznek tisztító mosást a vinaszlepárlóban, ekkor kerülhet a csatornarendszerbe a tárolóból olyan anyag, aminek kellemetlen a szaga. „Ezt a következő alkalomtól a Pannon-Víz Zrt. zárt rendszerű tartálykocsival elszállítja” – írta a polgármester. A mindennapos technológia pedig egy állandó élesztőjellegű szagot okoz, amit – és itt átadjuk a szót a polgármesternek: „megállapodásunk értelmében legkésőbb 2021 tavaszig egy az erjesztőbe beépítendő vizes gázmosó szerkezet segítségével a gyár beruházásában megszüntetnek”. Emellett pedig a cég elkészítteti a környék szagtérképét ötven ponton vett szagminta segítségével, ami a szakembereknek további támpontot ad a megoldandó feladatokhoz – derült ki akkor.
Hallgatástól a tagadáson át a cselekvésig: hogy változtak az álláspontok a győri szeszgyárügyben?
Kezdjük azzal, hogy - mint azt Pintér Bence kollégám a legutóbbi publicisztikájában leírta - a szeszgyári szagokkal kapcsolatban évtizedek óta az volt Győrben az uralkodó hivatali, tulajdonosi álláspont, hogy „hát ez már száz éve így van", „ezzel nem lehet mit tenni", „micsoda problémáitok vannak!", „értsék meg végre a nyavalygók, hogy a városban büdös van, költözz falura!"; Való igaz, hogy a szeszgyár 1884 óta működik, így a szag szinte folyamatosan jelen volt.
Érdeklődtünk a szeszgyár vezérigazgatójánál, hogy a gázmosó szerkezet beszerzése, illetve a szagtérkép elkészítése jelenleg hol tart? „Tervezés, illetve megrendelés megtörtént” – jött Kolos Gábortól a lakonikus válasz. Mikorra várható ezek megvalósulása? - kérdeztük. „Korábban is azt nyilatkoztuk, hogy várhatóan tavaszra készül el” – érkezett a felelet. Meg tudja erősíteni, hogy vinaszlepárlóban négyhetente végzett tisztító mosás során a csatornarendszerbe a tárolóból belekerülő kellemetlen szagú anyagot a Pannon-Víz Zrt. jelenleg már zárt rendszerű tartálykocsival elszállítja? - tudakoltuk. „Az első szállítás megtörtént.” – mondta a gyár vezérigazgatója. A Pannon-Víz vezetését is megkerestük a témával kapcsolatban. „Társaságunk, miután bevizsgálta a rendszer tisztítása során keletkezett anyagot, dönt arról, hogy milyen technikai megoldással kezeli azt” – reagált hasonlóképpen távirati stílusban Rácz Attila, az önkormányzati vízműcég vezérigazgatója.
Fotó: Papp László Tamás
A szeszgyár vezérigazgatójánál arról is érdeklődtünk, hogy ez a szaghatással járó folyékony anyag mostanáig, amíg fel nem vetődött a tartálykocsival való elszállítása, pontosan hová került? A csatorna, amibe bele lett engedve, a Pannon-Víz szennyvízvezeték-hálózatának a része? Vagy a szeszgyárnak van saját, külön vízelvezető rendszere? Ez pontosan hová vezet? Találkozik egy ponton a Pannon-Víz rendszerével, abba csatlakozik? Vagy a kimeneti pontig önállóan fut végig? Mi ennek a végpontja? „A szaghatással járó anyag részben a csatornába kerül és részben felhasználjuk, bepároljuk. Ebben igyekezünk egy újabb elemmel, az elszállítással, szaghatás optimalizálást végezni. Cégünk a Pannon Víz csatornahálózatára csatlakozik és engedélyezett dunai kivezetésünk is van, amin hűtővizet engedhetünk el. Évtizedek óta így történik” – válaszolta Kolos Gábor.
Itt rákérdeztünk: jól értjük-e, hogy ezen túl is lesz olyan része a szaghatással járó mellékterméknek, ami a csatornába kerül, s csak egy részét viszik el a jövőben tartálykocsival? A szeszgyár vezérigazgatójánál arról is érdeklődtünk: tudna mondani konkrét számokat: hány liter (kilogramm, köbméter, stb) ipari hulladék megy a csatornába, s mennyit szállítanak el a jövőben tartálykocsival? S mennyi az, amit újrahasznosítanak? Továbbá azt is szerettük volna megtudni: a folyóba kerülő hűtővíznek mi az összetétele? Az is okozhat esetleg szaghatást?
A Pannon-Víz vezetőjét pedig arról kérdeztük: a szeszgyárból Önök által elszállítandó, szaghatást okozó melléktermék milyen nagyságrendű, illetve milyen mértékegységben számolandó? (Liter, kilogramm, tonna, köbméter.) Mekkora lesz előreláthatólag? Illetve annak Ön által említett vizsgálata mikorra fejeződik be? Valamint rendelkeznek-e adatokkal a szeszgyár által eddig a csatornába engedett, szaghatást okozó folyadék mondjuk havi bontásban mennyi, mekkora terjedelmű, mennyiségű milyen súlyú, térfogatú volt? Ezekre a kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem jött válasz, ha ez megtörténik, frissítjük a cikket.
A megjelenés után a Pannon-Víz vezérigazgatója részéről ez a reagálás érkezett: „A belvárosban elhelyezkedő Szeszgyár szaghatásával kapcsolatban a polgármester hatékony intézkedéseket foganatosított a Pannon-Víz Zrt. és a Szeszgyár vezetésének egyetértésével. Minden tekintetben egységes kommunikációt kívánunk ebben a kérdésben alkalmazni, a félreértések elkerülése érdekében.” A kérdéseinkben szereplő konkrét dologokra vonatkozólag ebből nemigen derült ki semmi.
A győri önkormányzatot pedig arról kérdeztük: a szeszgyárnak a megállapodásban tett ígéreteinek teljesülését milyen formában ellenőrzik? A jelenlegi vírushelyzet befolyásolhatja-e ezek teljesülését, a megállapodásban rögzített menetrendet? Milyen szankciók várhatóak ezek teljesülésének elmaradása esetén? Van-e tudomásuk esetleg Győrön belül egyéb, a szeszgyártól független szaghatásról? Az önkormányzat egyelőre nem reagált.
