Másfél héttel ezelőtt jelent meg portálunkon egy, ügyészségi közleményt idéző cikk, melyből kiderül: 22 millió forint vagyoni hátrányt okozott Győrnek valaki, aki a város egyes nevelési intézményeinek gazdálkodását ellenőrző központ élén állt 2013-2015 között. S emiatt őt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, élettársát pedig, mint bűnsegédet hűtlen kezelés vétségével vádolják. Azóta próbáljuk kideríteni: ki lehet az elkövető, s melyik önkormányzati intézményt vezette?
Vajon ki lopott el 22 milliót a győri önkormányzatnál?
Kedden mi is beszámoltunk róla, hogy a Győri Járási Ügyészség vádirata szerint az 54 éves nő huszonhét darab úszósín kaput rendelt meg és fizettetett ki a gazdasági központtal 96 ezer 698 forint értékben, melyekből élettársa házi felvonót épített az otthonukba. Ugyanitt egy villanyszerelővel munkálatokat végeztetett 351 ezer forint értékben, melynek számláját ugyancsak a központ fizette ki helyette.
Az önkormányzattól mindezt hiába kérdeztük. A konkrét kérdésekre nem válaszoló egymondatos reakció jött csak: „Az Ön által említett ügyben büntetőeljárás van folyamatban, amellyel kapcsolatban az ügyészségen érdeklődhet.” Természetesen az ügyészségnek is feltettük azokat a kérdéseket, melyeknek megválaszolásában a vádhatóság illetékes. De az ügyészség nyilván nem tud választ adni azokra a kérdésekre, melyek az önkormányzatot, mint megkárosított tulajdonost, illetve egyben az elkövető munkaadóját érintik. Ezekre továbbra is választ várnánk.
Mégpedig hogy az illető mettől meddig állt az önkormányzati intézmény élén, mikor távozott onnan, indítottak-e ellene fegyelmi, munkajogi eljárást? Az általa a gyanú szerint hűtlenül kezelt 22 millió forintot vagy annak egy részét megtérítette-e? Indítottak-e vele szemben polgári jogi kártérítési eljárást? Egyáltalán, milyen lépéseket tettek az összeg visszaszerzése érdekében? Az esetlegesen lefolytatott belső vizsgálat megállapította-e más felelősségét is a megvádolt személyen kívül? A vizsgálati jelentés, illetve annak tényei a nyilvánosság által megismerhetőek-e? Egyáltalán, volt-e belső vizsgálat?
Az ügyészségnek is feltettük az esetre vonatkozó kérdéseinket, onnan némiképp bővebb, de szintén elutasító válasz érkezett. „Megtisztelő, hogy feldolgozták az ügyészség alább említett sajtóközleményét. Ugyanakkor sajnálattal tájékoztatom, hogy az elkövető munkahelyének azonosítása általunk nem lehetséges. Az ugyanis nyilvánvalóan az elkövető azonosításával járna, ami a terhelt személyiségi jogainak szem előtt tartásával mindenképpen elkerülendő” – válaszolta dr. Gál Katalin sajtószóvivő a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségtől.
Így jelen pillanatban nemhogy azt nem tudhatjuk, ki az illető, de még azt sem: melyik intézményt vezette a Borkai-korszak idején? Az előző győri polgármester időszakára vonatkozóan több ízben vetődött fel korrupciógyanú. De ezeket a Fidesz országos és helyi politikusai mindig azzal hárították el: ezek csak feltételezések, akinek konkrét bizonyítéka van, tegyen feljelentést. Itt viszont már nem csupán feljelentés van, de nyomozás és vádirat is lett.
A jogállami normák szerint persze az elkövetőt valóban megilleti az ártatlanság vélelme és a személyiségi jogok. De érdekes módon 2009-2010-ben, amikor különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsították Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, szinte azonnal nyilvánosságra került a neve, a pontos beosztása és a munkahelye. Akkor és ott ezt nemigen kifogásolta jóformán senki. A NER médiaholdudvarához tartozó orgánumok pedig azóta is nagyon jól értesültek, ha ellenzéki politikusokkal szembeni ügyészségi eljárásokról van szó. Azonnal tudják, kit miért vontak eljárás alá.
Mint azt egy 2014-es riportjában e sorok írója is megfogalmazta: évek óta szinte már rutinszerűen merül fel a nyilvánosságban a gyanú, hogy a jelenlegi kormánypárt által jelölt és megválasztott legfőbb ügyész, Polt Péter által irányított ügyészség kivételezett bánásmódban részesíti a kormánypárti médiát. Hogy sorozatosan jelennek meg ügyészségi forrásból származó értesülések ott. S hogy az ügyészség nem vizsgálja ki (és torolja meg jogilag) az ilyen kiszivárogtatásokat, így az vélelmezhetően informális felsőbb jóváhagyással, tudatosan és szervezetten zajlik.
Az ügyészség nem adja ki a kiszivárogtatások ügyében indult belső vizsgálatok jelentéseit
„Az ügyészség kiemelkedően fontosnak tartja az adatvédelemre és a biztonságra vonatkozó szabályok betartását és betartatását." - amennyiben hitelt adunk a vádhatóság tájékoztatásának, akkor ezt el is kell hinnünk. 2010. január 1. óta mindössze egyetlen ügyben állapították meg ügyészségi dolgozó kiszivárogtatás miatti felelősségét. Azt is egy meglehetősen pitiáner magánügyben, lásd alább.
Ugyanakkor úgy tűnik, ha kormánypárti önkormányzatról van szó, nagyon is ügyelnek a személyiségi jogokra, illetve arra is, hogy ne szivárogjon ki semmi. Így hát kénytelenek vagyunk megvárni a bírósági tárgyalást, hogy legalább az elkövető monogramjára fény derülhessen. Ígérjük, ott leszünk a tárgyalóteremben.
