Bár a járvány már keresztbe tett a tavaszi vízi szezonnak, a Rába azért nem alszik. Mint mindig, most is dolgozik: medret tologat, homokpadot épít, árterén pedig egymást érik a növényritkaságok. Mondhatni ő a meglepetések folyója. Remélhetőleg rövidesen az evezősök is feltűnnek kanyargós felszínén.
Ez a folyó gyakorlatilag meghatározza a megye életét. Szinte alig van olyan település a körzetében, amely független lenne változásaitól. Fordítva is igaz, a partján elterülő települések éltek és élnek belőle. Vagy úgy, hogy használják vizét, például öntözésre, korábban malmok hajtására, ipari célokra. Vagy úgy, hogy egész iparágakat telepítenek, főleg a sport és a turisztika területén. Utóbbira jó példa a körmendi vízi sport, amely országosan is jegyzett. A helyi civil erő, élén a Bereki Bárkás Egyesülettel jó példa a folyó komplex hasznosítására és egyben környezetének védelmére is.
8
A Rába szeszélyes folyó. Ha úgy hozza, megizzasztja az embert, pedig vizet locsol rá. 1965-ben például a már említett Körmend egy részét árasztotta el, nagy károkat okozva és emberéleteket követelve. Még a katonaságot is bevetették a mentéskor. De hálás folyó is, mert - vírusmentesen - számos lehetőséget kínál a szabadidő eltöltésére. Ennek főként horgászok, vízitúrázók és kirándulók örülnek.
„Imádon a Rábát, sokszor lecsorogtunk már Gotthárdtól Sárvárig, hát egy csoda a környezete. Szerintem ez az ország legromantikusabb folyója, fantasztikus élmény rajta hajókázni", mondta el lapunknak Judit, egy fővárosi klub tapasztalt sportolója. Ő és társai rendszeresen eveznek, edzenek a Rábán és mint mondják, elismerésre méltó a vasi vízi élet. Ők is a körmendieket említik jó példaként, akik, szerintük, igazi gazdái a folyónak. „Azért, mert a kikapcsolódás csak úgy lehet önfeledt, ha vigyázunk a vízére, márpedig a körmendi kollégák ezt teszik".
8
A Rába Alsószölnöktől Csákánydoroszlóig védett, ez a szakasz gyakorlatilag ősi és háborítatlan. Nem igazán közismert, hogy hazánk harmadik leghosszabb folyója, amely az ausztriai, stájer fischbachi Alpokban ered. Alsószölnöknél éri el a határt, Szentgotthárdnál teljesedik ki. Teljes hossza 283 kilométer, ebből 95-öt tesz meg osztrák területen, a többit nálunk. Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába. Az említett Alsószölnök és Csákánydoroszló közötti szakasz a szakemberek szerint a legértékesebb. Különlegességét az adja, hogy a folyó szabadon alakítja medrét, holtágakat, szakadó partokat, zátonyokat alakítva ki.
Az sem igazán köztudott, hogy sok védett élőlénynek ad otthont. Árterében, a réteken előfordul védett növényként a kornistárnics, szibériai nőszirom, kockásliliom, a holtágakban pedig gyakori a sulyom és a kálmos. A folyóvízben élő fontosabb védett fajok rábai kérész, vastagkarmú kérész, Keffermüller-denevérszárnyú-kérész. Ez a három faj hazánkban csak itt fordul elő. Szintén védett a vágotthasú kérész, dunavirág, erdei szitakötő. Utóbbi Magyarország legstabilabb szitakötő állománya és a Rábához kötődik.
8
A holtágakhoz, a folyót kísérő ligeterdőkhöz számos kétéltű és hüllő kötődik, amelyeknek minden faja védett Magyarországon, így például a barna varangy, a vöröshasú unka, a pettyes gőte, a mocsári teknős és a vízisikló. Az idős ligeterdők ritka faja a skarlátbogár. Madárkülönlegességek is vannak szép számmal: a szakadó partok falában fészkel a gyurgyalag, a jégmadár, és parti fecske, a kavicszátonyokon pedig a billegető cankó és a kis lile. A ligeterdők ritka fészkelője a fekete gólya és a réti sas. Védett emlősök közül jelentős a vidra és a hód előfordulása.
Örvendetes az is, hogy tömegesen rajzik a folyó jellemző kérésze a dunavirág az augusztusi éjszakákon. A halak között erős állományai vannak olyan védett fajoknak, mint például a német bucó, a törpe csík. A legtipikusabbnak tekinthető rőzsés márna állománya is pozitív irányba változott. Erre utal, hogy a természetes szaporulatot jelző kisméretű példányok már kimutathatók. Ez volt az a halfaj, amiért elsősorban felkeresték a horgászok a Rábát a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben.
8
A folyót veszélyeztető tényező a vízszennyezés, illegális hulladék lerakás, inváziós idegen fajok terjedése. Közte a japán keserűfű, ami teljesen kiírtja maga alól a többi növényt vagy a magas aranyvessző, ami elárasztja a kezeletlen réteket. Veszélyes a jelző rák is. Szerencsére az utóbbi tíz évben látványosan javult a vízminőség, a folyó állatvilága egyre jobban kezd hasonlítani arra, amilyennek a hatvanas években megismertük.
Mindent egybe vetve a Rába igazi vasi folyó, tanúja és alakítója sok-sok helyi generáció életének, sorsának.
