Németország több mint száz évvel ezelőtt próbálta meg kolonizálni Namíbiát. A dél-afrikai országban az európaiak azonban hatalmas vérengzést rendeztek, 1904 és 1908 között majdnem teljesen kiirtották a terület őslakosait, a herero és a nama népeket. Néhány történész szerint ez volt a 20. század első fajirtása.
Németország azonban azóta sokat változott, a két ország ma már arról tárgyal, hogy miként kérhetnének bocsánatot az európaiak a vérengzésért. A németek most azt ajánlották fel, hogy 10 millió eurót fizetnek az országnak, ám Hage Geingob, Namíbia elnöke erre azt mondta, hogy a felajánlás elfogadhatatlan, a németeknek újra kell gondolnia a bocsánatkérést.
Az európai országok kolonizálása azután került újra górcső alá, hogy a világon megindult a Black Lives Matter mozgalom George Floyd halála után. Rengeteg országban, köztük Németországban is tüntetések indultak azért, hogy a közterületekről eltávolítsák azokat a szobrokat, amelyek gyarmatosítókat ábrázolnak. A namíbiai ügy viszont támpont lehet a többi Afrikai országnak is, sokan közülük azon gondolkodnak, hogy hasonló folyamatot indítanak el köztük és az egykori gyarmatosítóik között.
Ruprecht Polenz, a német küldöttség egyik alakja nem tagadta, hogy az ajánlatukat visszautasították, de azt mondják, az a fontos, hogy a tárgyalások továbbra is folytatódnak. Mindeközben azonban a németek nem hajlandóak jóvátételként utalni a folyamatra, mert attól tartanak, hogy ezután több másik országnak is joga lenne ekkora összeget követelni tőlük.
Németország egyébként egészen későn csatlakozott Afrika gyarmatosításához, 1884-ben tulajdonítottak ki maguknak egy területet a kontinens dél-nyugati partjainál. Ezután a gyarmatosítók kisajátították a helyiek földjeit, lemészárolták az állataikat, az ott élőket pedig rasszista erőszaknak, szexuális erőszaknak és gyilkosságnak tették ki.
A herero nép 1904-ig tűrte az elnyomást, ezután léptek fel a németek ellen. A nama nép a következő évben csatlakozott hozzájuk, együtt akarták leverni a gyarmatosítókat. A németek válaszcsapásként a Kalahari-sivatagba üldözték a herero nép nagy részét, a kútjaikba mérget szórta, az élelmiszerüket pedig elkobozták. A namák nagyjából fele belehalt a brutalitásba.
A németeket végül 1915-ben szorították ki a gyarmatról, néhány történész szerint az itt végbement fajirtás lehetett az alapja a néhány évvel később kezdődő holokausztnak. Namíbia ezután Dél-Afrika fennhatósága alá került, csak 1990-ben vált szabad országgá.
