Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Bíróság mondta ki: jogsértő volt Magyar Péter „lepoloskázása”

A Mediaworks-nek bocsánatot kell kérnie a TISZA elnökétől.

Rekord adatforgalom az ünnepek alatt a magyar mobilhálózatokon

A karácsonyi és újévi időszakban ugrásszerűen nőtt az internetezés és a tévézés, több szolgáltatónál történelmi csúcsokat mértek.

Fegyverrel fenyegetőzött két férfi az Ifjúság körúton Győrben

Kivonult a TEK, lövések végül nem dördültek.

Szombathely egy új parkkal, és tisztább levegővel is gazdagodott a Just Nature projekt által

A helyi önkormányzat zöld projektje a végéhez ért, de hamarosan még nagyobb zöld felület kaphat teljesen új kinézetet a városban.

A magyar kultúra napja Győrben - ünnepi esemény a Városházán

Díjátadóval és kulturális műsorral emlékezik meg a város január 22-én a magyar kultúra napjáról.

Íme a hétvégi programok Győrben és a környéken

Sóterápia, éjszakai bevetés, Ványa bácsi, székely fonó és egy csomó minden más. 

Lejárt számláik kifizetésére nyert pályázaton pénz Kőszeg, és Csepreg

Ágh Péter nem felejtett el pózolni egyik település polgármesterével sem.

Ha kimozdulnál a hétvégén Győrből, mutatjuk mit csinálj!

Lemezbörze, power-jóga, mini disco, újjászületés - hogy csak a legjobbakat említsük. 

Magyar Péternek sikerült, amit Orbán meg sem próbált - szóra bírta Robert Ficot a Beneš-dekrétumok ügyében

A szlovák elnök nyíltan magyarellenes választ adott, a magyar kormányfő pedig hallgat.

Megölte és feldarabolta a saját édesapját egy férfi, maradványait pedig lehúzta a vécén

Röviddel az apa halála után a házaspár a közös gyermekükkel együtt beköltözött az elhunyt házába, a tulajdonában lévő tárgyakat pedig értékesíteni kezdte, zálogba adta és a személygépkocsiját is használatba vette.

Nemzeti Petíciót indít a kormány

A téma az EU Ukrajnának adott támogatása.

Hólapát volt, szakmai vita alig - Pintér Bence elmondta, miről kellett volna szólnia a bizottsági ülésnek a győri városházán

A polgármester szerint a hóhelyzet valódi tanulságai elsikkadtak a politikai akciózásban.

Számlagyárat számoltak fel Szombathelyen

Üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat két férfival és egy nővel szemben.

Számoljuk együtt a fülesbaglyokat!

Tavaly 1300 példányt számoltak össze megyénkben az önkéntesek.