Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Kapitány István: akár 15 millió forint támogatást is kaphatnak a családi házak felújítására

Új, országos energetikai korszerűsítési program indulhat 2027-ben, amelynek keretében 2030-ig 120 ezer otthon újulhat meg Magyarországon. 

Ingyenes parkolás, zárva tartó vásárcsarnok – erre készüljünk Győrben október 23-án

A nemzeti ünnepen díjmentes lesz a felszíni parkolás a városban, a parkolóházakban azonban továbbra is fizetni kell. 

Nekilátnak az új híd építésének a szombathelyi Liget utcában

A fát acélra cserélik. 1,5 - 2 év lesz, mire elkészül.

Milyen vezeték nélküli riasztó illik az otthonodhoz?

Riasztó választásakor azt is nézd meg, hogyan értesülsz, ha valaki bejut az ingatlanba.

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt

A volt jegybankelnököt gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság két személyt hallgatott ki gyanúsítottként a Győr+ Média Zrt. fiktív szerződései miatt indult nyomozásban

Az eljárás Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján indult, a gyanú jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette.

A TISZA-költségvetés margójára – csalódottak a rendvédelmi dolgozók: keveslik a kormány által bejelentett 15 százalékos béremelést 

Az érdekképviseletek nagyobb mértékű bérfelzárkóztatást sürgetnek, és azt is kifogásolják, hogy egyelőre nem ismertek az emelés részletei.

2,4 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt prognosztizál a kormány 2027-re – marad az 5%-os építőipari ÁFA és jön a Wekerle+ Program is

Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth rádió keddi műsorában beszélt a jövő évi költségvetés gazdasági várakozásairól. 

Csípőprotézis után a rehabilitáció is a gyógyulás része

A csípőprotézis-beültetés sok embernek enyhülést hoz, a műtét utáni felépülés azonban hetekig, olykor hónapokig tart.

Teljesen visszabontják az M1-es autópálya Győr felé vezető oldalát, új forgalmi rend lép életbe - újabb jelentős szakaszához érkezik az M1-es autópálya bővítése

A munkálatok ideje alatt mindkét irányban két-két sávon haladhatnak az autósok, a beruházás teljes befejezésére azonban még éveket kell várni.

Picasso-grafikák, 1956-os kiállítás és rockkoncert is várja a látogatókat a Rómer Múzeumban

A képzőművészeti tárlatok és különleges múzeumi beszélgetések mellett egy AC/DC tribute buli is szerepel az eheti kínálatban.

Filmvetítésekkel, kiállításokkal és ünnepi előadásokkal emlékezik Győr az 1956-os forradalomra

A szabadságharc 70. évfordulója alkalmából többnapos programsorozattal készül a város.

Megsemmisítette a bíróság a Pintér Bence ellen hozott fegyelmi határozatot – a városvezető szerint a Fidesz politikai célokra használta fel az eljárást

A Győri Törvényszék jogerős ítélettel semmisítette meg azt a közgyűlési határozatot, amellyel márciusban megrovásban részesítették Győr polgármesterét. 

A Szombathelyi Belvárosért Egyesület nem támogatja, hogy hosszában is végig lehessen kerékpározni a Fő téren

Korábban a városi főépítész, és a rendőrkapitány szintén ezen az állásponton volt.

Hogyan válassz olyan társasjátékot, amely újra előkerül?

Egy társasjáték kiválasztásakor könnyű a doboz grafikájára vagy a népszerűségére figyelni, pedig a sikeres közös játékot inkább a társaság szokásai döntik el.