Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Miért fontos átgondoltan redőnyt választani?

Volt már olyan, hogy redőnyödet próbáltad leengedni egy zord esős napon, de csütörtököt mondott a rendszer?

Tárolásra fel: az akkumulátorok gyorsabban alakíthatják át az energiarendszert, mint sokan gondolják

Ausztrál és európai példák is azt mutatják, hogy az akkumulátoros energiatárolás egyre nagyobb szerepet játszik az áramárak csökkentésében.

Íme a gyereknapi programdömping Győrben

Ha ezekből nem találsz a hétvégére kedvedre valót, a hiba nem a mi készülékünkben van. 

Megyei Jogú Városok polgármesterei: a kormány tárgyaljon az önkormányzatokkal a szolidaritási adóról, hatásköri reformokról, ahogy ígérte!

A városvezetők arra kérik a Magyar-kormányt, hogy vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, hogy a városok kiszámítható, a feladataikhoz igazodó finanszírozást kapjanak a közszolgáltatások működtetéséhez.

Megnyílik az uniós pénzcsap: 6000 milliárd forintnyi forrás érkezik Magyarországra

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás nyomán felszabadulnak a korábban befagyasztott támogatások, a kormány csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Június elsején indul a Hecsei úti felüljáró felújítása Győrben

Két és fél hónapos munkára készülhetnek az autósok, a szerkezet hibáit több mint 500 millió forintos állami támogatásból javítják ki.

A munkaviszony megszüntetésének buktatói a Kúria határozata alapján

A munkajogi konfliktusok gyakran elhúzódó és összetett ügyek.

Így készülj fel a grillezésre: hogyan lesz felejthetetlen élmény?

Van valami egészen sajátos atmoszférája annak, amikor előkerül a grill.

Az ergonómia új dimenziója: a konyhai praktikum

A kényelmet szolgáló ergonómia fogalmával már találkozhattál irodabútorok vagy autós ülések kapcsán.

Új kerékpárút épül a Pápai út mellett Győrben - 2027-ben indulhat a kivitelezés

Megkezdődik a beruházás előkészítése, amely a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedést szolgálja.

Formáljuk együtt Győr jövőjét – kérdőívet tett közzé az önkormányzat

A győriek június végéig mondhatják el véleményüket a város fejlesztési irányairól és zöld infrastruktúrájáról.

Megnyílt az új Tourinform Pont a Dunakapu téren Győrben

Június 1-től modern, mobil információs központ várja a turistákat a város egyik legforgalmasabb helyszínén.

Visszaeső árbevétellel és veszteséggel zárta az első negyedévet a győri Rába

Csökkentek az értékesítési számok a járműipari vállalatnál, ugyanakkor a vezetés szerint egy tudatos építkezés zajlik a cégnél.

Amit mindenki kipróbál, de senki sem magyarázza el igazán

A táplálékkiegészítők világa tele van olyan megoldásokkal, amelyek gyorsan népszerűvé válnak, mégis ritkán beszélünk róluk igazán érthetően.

Szombathelyre gurulnak a street food gasztronómia mesterei: a városi gyereknappal együtt jön a Food Truck Show

Ezen a hétvégén a nemzetközi ízeké lesz Szombathely főtere: május 29. és 31. között érkezik a magyarok kedvenc gasztro-karavánja, a Food Truck Show.

Fekete Dávid nem tudta, hogy Kecskés Cordula a Győr+-nál is dolgozott

Kohán Mátyás szerződéséről szerinte Dézsit kellene kérdezni - nagyjából ennyi jutott eszébe a csődbe ment médiavállalatról. 

Nyomoz a NAV az NKA 17 milliárdos támogatási csomagja miatt

A hatóság már korábban megkezdte a tanúkihallgatásokat.