Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Pótolja a sárga kukák ürítését a héten a GYHG

A jeges utak miatt kimaradt szelektív szállításokat kedden és szerdán hozzák be több településen.

Magyar Péter: Lázár János lehet egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció miniszterelnöke

A TISZA vezére meredek jobboldali vészforgatókönyvet vizionál, amiben Orbán lenne az államelnök. 

A zárt alumínium kerítés előnyei a modern ingatlanoknál

A zárt alumínium kerítés egyik legfontosabb előnye abban rejlik, hogy hatékonyan képes megteremteni az elzártságot és nyugalmat, amelyre egyre többen vágynak a saját otthonuk körül.

Strompová Viktória: Omladozó vakolatú őrsön kell, hogy dolgozzanak a büki rendőrök

A helyi önkormányzat építési telket és a költségek felét adta volna egy új épülethez, de a kormány nem élt a lehetőséggel.

Természetes módszerekkel a ciklus harmóniájára

A nők életét számos hormonális hullámvölgy színesíti, amik a pubertáskor kezdetétől a menopauzáig tartó időszakot végigkísérik. A női ciklusok megértése és figyelemmel kísérése segíthet abban, hogy jobban megismerjük mindennapjainkban a stabilitást.

Szijjártó Péter szerint Győr elveszít 5 évet azzal, hogy Pintér Bence a polgármester

Nem nagyon burkolta az üzenetet: ha nem a Fideszre szavazol, veszíteni fogsz.

Több mint 170 millió forintot sikkasztott el egy nő, egy Győr környéki településen

Biztosításközvetítőként okozott kárt 11 éven keresztül.

Csütörtökön utoljára módosítják Szombathely 2025-ös költségvetését

15 millió forintot a Haladás VSE, 55 millió forintot a Falco kap, de civil alapra, hídfelújításra, és térfigyelő kamera rendszer fejlesztésére is kell még pluszban pénz.

Baleset történt Szombathelyen a Bartók Béla körút egyik gyalogátkelőhelyénél

Olvasónk szerint gyalogost gázoltak, a rendőrség egyelőre ezt nem erősítette meg.

A téli esküvő meglepő előnyei: spórolás és egyediség

Ha esküvőt tervezel, eszedbe jutott-e már, hogy a hideg évszakban is kimondhatod a boldogító igent?

Orbán Anita a TISZA külügyi vezetője

Bejelentette friss arcát a párt.

„A hallgatás most beleegyezés” - Diószegi Judit Szeles Szabolcs válaszát várja

A TISZA győri képviselőjelöltje szerint a helyi Fidesz nem kerülheti meg Lázár János roma közösséget sértő kijelentéseit.

Lássuk be! Néhány felfestett fehér csík még senkinek nem mentette meg az életét

Egy szombathelyi tragédia kapcsán lángoltak fel az indulatok egy gyalogátkelőhellyel kapcsolatban.

Vigyázat! - már a Magyar Vöröskereszt nevében is megpróbálnak lehúzni a csalók

Telefonon próbálkoznak, a szervezet figyelmeztet, hogy ők sosem gyűjtenek ily' módon. 

Mosonmagyaróváron szinte ingyen lesz a buszbérlet - 100 és 200 forint havonta

Február elsejétől a helyi járatokon diákoknak és felnőtteknek is jelképes havi bérletet vezetnek be.

Közel 23 ezerszer intézkedtek tavaly a szombathelyi városrendészek

2200 lakossági bejelentés érkezett a hatósághoz. Ez 200 több, mint 2024-ben.

Gyógyszertámogatás, akadálymentesítés és orvosi időpontfoglalás is vitát váltott ki a győri Humánszolgáltatási Bizottság rendkívüli ülésén

Az Idősbarát Győr koncepcióról folyt a vita, és döntöttek a Győri Filharmonikusok többletbevételéről is.