Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.
Fotó: Researchgate
A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.
A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek. Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.
A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban.
Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket.
A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása.
A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?
Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.
Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:
The Animals of Chernobyl | The New York Times
Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.
Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.
(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)
Szólj hozzá!
Megállapították azt is, hogy Orbán Áron esetében az eljárás befolyásolásának a veszélye is fennáll.
A gyűjtőhelyen október elején három hulladékgyűjtő edény semmisült meg. A GYHG mostanra befejezte a helyreállítást.
A 821-es főút forgalmas csomópontját teljesen átalakítják: a beruházás részeként a gyalogos- és kerékpárutak, a buszmegálló és a környező zöldterületek is megújulnak.
A friss kutatás szerint a választók 55 százaléka pozitívan értékeli a TISZA-kormány első fél évét, miközben mindössze 38 százalék számít anyagi helyzetének javulására.
A Kecskeméti Törvényszék jogerős döntése értelmében 2027. február 1-jéig meghosszabbították a két korábbi kormányzati vezető letartóztatását a Nemzeti Kulturális Alap ügyében folyó büntetőeljárásban.
A Rómer Múzeum november közepén is változatos programokkal készül: különleges tárlatvezetések, kézműves foglalkozás, világzene és izgalmas kiállítások közül válogathatnak az érdeklődők.
A VOSZ Győr-Moson-Sopron megyei gáláján a tudomány, a kultúra és a gazdasági élet kiemelkedő szereplőit ismerték el. Kósa Roland alpolgármester is gratulált a díjazottaknak.
A gyanúsított 2025-ben többször létesített szexuális kapcsolatot 12–16 év közötti fiatalokkal.
Az utas a Sárvár és Bögöte között közlekedő járaton ült, aztán elaludt, így elmulasztotta a megállóját. Ekkor lépett akcióba.
A győri polgármester szerint az európai autóipar válságára nem egymással versengő szakszervezetekkel, hanem nemzetközi összefogással és erős munkavállalói érdekképviselettel lehet választ adni.
Csak pont az nem derül ki, hogy mekkora a baj.
Néher András országgyűlési képviselő szerint péntek óta folyamatosak az egyeztetések, és januártól a finanszírozási rendszer is átalakulhat. A képviselő ugyanakkor az önkormányzat lehetséges szerepét is felvetette.
A rendőrségen próbálta eltitkolni, hogy ő okozta a balesetet, végül azonban maga vallotta be az igazságot. Most vádat emeltek ellene.
Április óta nem mértek ilyen magas éves inflációt. Az üzemanyagok több mint 11 százalékkal drágultak, miközben számos élelmiszer ára jelentősen csökkent.
A bukott kormánypárt már öt embert tart számon politikai fogolyként, köztük Orbán Viktor öccsét is, ellenben Matolcsy Györgynek nem jár ez a státusz.
Négy új tanterem, korszerű tornaterem és akadálymentes épületszárny is készül. A munkálatok várhatóan 2027 tavaszán kezdődnek.
Egy családi fotó akkor is jól mutathat a falon, ha nem műteremben készült.
Az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás során az útpálya burkolatát és szegélyeit is kicserélik, emellett a buszmegállók elhelyezése is változik.
Nemzetközi és magyar sajtóértesülések szerint is komoly pénzügyi problémákkal küszködik az ETO.
Balatonfüredre küldik fogszabályozásra a győrieket.