Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Helyszínt változtat a Győri Nemzetközi Művésztelep közönségtalálkozója

Az augusztus 5-i programot az eredetileg meghirdetett helyszín helyett az Esterházy-palotában rendezik meg.

Az aszály és a kánikula margójára: a rekord alacsony vízállás régészeti kincseket hozhat felszínre a győri térségében is

A Rómer Flóris Múzeum arra kéri a vízpartokon kirándulókat és horgászokat, hogy ha régészeti leletre bukkannak, ne mozdítsák el, hanem értesítsék a szakembereket.

Megfúrt kipufogók és visító motorok - közlekedőket ellenőriznek Szombathelyen

A rendőrség a megszaporodott lakossági panaszok miatt kiemelten foglalkozik a területtel.

Elhallgatott a süllyedő Győr+ hajó utolsó zenésze is: az online oldal is elsötétült

A korábban elnémult rádió, és a lekapcsolt tv-adás után ma a web- és a Facebook-oldal is elérhetetlenné vált. 

HŐSÉG: Egyelőre nem vezetik be a kötelező ipari áram-korlátozást - önként spórolnak a nagyfogyasztók

A kormány szerint már több száz vállalat csökkentette energiafelhasználását, de a következő napok extrém hősége miatt továbbra is fokozott takarékosságra kérnek mindenkit.

Lekapcsolt díszkivilágítások, és szökőkutak, elrendelt home office - itt a szombathelyi nagy energia megszorítási csomag

Nemény András polgármester azt is megtiltotta, hogy az intézmények, gazdasági társaságok területén kialakított elektromos gépjármű töltőállomások 17.00 és 22.00 óra között használják.

Győrben egyelőre nincs szükség vízkorlátozásra, de mindenkit takarékosságra kér a polgármester

A városban jelenleg biztosított az ivóvízellátás, ugyanakkor az elhúzódó hőhullám és a Duna alacsony vízállása miatt Pintér Bence szerint most minden győri együttműködésére szükség van.

Közvetlen vasúti közlekedés épül ki Szombathely és Zalaegerszeg között

2028-ra készülhet le, 12 milliárd forintot emészt majd fel az építése.

Hortay Olivér elfogadta Bóka János felkérését - újabb megafonos influenszer csatlakozik a Fidesz parlamenti frakciójához

A komoly turbulenciában lévő fiatal demokraták leigazolták Palóc Andrét is - felkészül a “győri” Szakács István? 

Szexuális szolgáltatás közben lopták meg a sértettet - négy ember ellen emelt vádat az óvári ügyészség

Közel félmillió forint készpénzt vittek el az autójából, miközben a férfi egy apartmanházban tartózkodott.

Az energiatakarékosság jegyében Győr is lekapcsolja a díszkivilágítást

A rendkívüli hőhullám és az országos takarékossági intézkedésekhez csatlakozva 77 helyszínen kapcsolják le fokozatosan a városi díszfényeket.

Tizenhét országból, harminc fiatal: sikeresen zárult a Széchenyi Egyetem és az Audi közös nemzetközi képzése

Robotikát, mesterséges intelligenciát és nemzetközi csapatmunkát tanultak az Audi Development Camp résztvevői, a legjobb csapat pedig különdíjat is kapott.

Újabb hűsítőpontokat jelölt ki az önkormányzat a hőségriadó idejére Győrben

A Tourinformmal szemben újranyitott belvárosi hűsítőhely mellett több klimatizált közösségi tér és öt párakapu is segíti a győrieket a tartós kánikulában.

Kulcscsonttörést szenvedett Kondora István Sárvár polgármestere

A város első embere augusztus 10-ig szabadságon van, utána ígért részletes tájékoztatást az állapotáról.

Egy hétre teljesen lezárják a Hecsei úti felüljárót Győrben

Augusztus 3. és 10. között nem hajthatnak át autóval a felüljárón, a Szentiváni úti körforgalmat pedig két napra szintén lezárják.

A vártnál lassabban nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben

Az elemzők szerint ugyan elmaradt a GDP-bővülés a várakozásoktól, de a gazdaság már ötödik egymást követő negyedévben növekedett, ami a tartós stagnálás végét jelezheti.

Még nem késő jelentkezni: több mint ötven szakra hirdet pótfelvételit a Széchenyi István Egyetem

Augusztus 7-ig lehet jelentkezni a győri egyetem önköltséges és államilag finanszírozott képzéseire, összesen több mint nyolcvan képzési lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.