Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Új igazgatóságról döntött a közgyűlés - nehéz örökséget vesz át a Győr-Szol új vezetése

Milliárdos hiányok, rendőrségi nyomozások, vitatott beruházások és vezetőváltások után kaphat új irányítást a város talán legfontosabb önkormányzati cége.

Rendkívüli intézkedéseket vezet be a kormány a történelmi hőhullám miatt

Home office az államigazgatásban, felfüggesztett kamionstop, fokozott tájékoztatás és országos készültség – a hétvégén akár 40 Celsius-fok is lehet.

Tóth Péter lett Győr harmadik alpolgármestere

Három a magyar és a győri igazság: harmadszori nekifutásra lett a polgármester harmadik jobbkeze a korábbi kabinetvezető. 

NER cégkapcsolatok számokban: 1866 cég, a teljes hazai gazdaság profitjának 10%-a és több, mint 8400 milliárd forint közbeszerzés

Az elmúlt 16 évben felépült Magyarország egyik legdurvább üzleti-politikai hálózata. A kérdés ma már nem csak az, hogyan jutott idáig, hanem az, hogy mi történik vele egy új korszakban.

Breaking: a 2024-es “bosszú-SZMSZ” után, új szervezeti és működési szabályzata van Győrnek

Lesz végre harmadik alpolgármester, több forrás fölött rendelkezhet az önkormányzat, és nagyobb beleszólása lesz a városi cégek ügyeibe.

A hőségben is odafigyel dolgozóira a GYHG

Ivóvízzel, hűtőládákkal, klimatizált pihenőhelyiségekkel és további munkavédelmi intézkedésekkel segíti munkatársait a nyári kánikulában a hulladékgazdálkodási társaság.

Szerelmet színlelt, és megpróbálta kiforgatni mindenéből áldozatát egy körmendi nő

A sértett férfi egy több mint 43 millió forint, és egy 27 millió forint értékű ingatlant ajándékozott a nőnek és a fiának.

Lovas felvonulással indulnak a Szent László Napok Győrben

Szombat délelőtt hetven lovas és százötven hagyományőrző idézi meg a lovagkirály korát, a felvonulás idején több belvárosi utcában forgalmi torlódásokra kell készülni.

Ezt is megértük: benyújtották az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát előkészítő törvényjavaslatot

Az előterjesztés teljes körű iratfelülvizsgálatot, szakértői kontrollt és a titkosszolgálati múlt feltárásának felgyorsítását célozza.

Másfél hónapra lezárják a Zrínyi út egy szakaszát - nagy felújítás kezdődik a Győr-Nádorvárosban

Burkolatcsere és közműfelújítás miatt július 6. és augusztus 19. között jelentős forgalmi változásokra kell készülni a vidéki buszpályaudvar szomszédságában.

A modern mosdók gépi evolúciója

Az innováció korában a mosdók már nem csupán a higiénia kérdését szolgálják, hanem komplex élményt kínálnak. Ezt a trendet a nagy forgalmú létesítmények, mint például egy szálloda vagy bevásárlóközpont egyaránt magukénak érzik.

Meghosszabbították a hőségriasztást, szombattól pedig a III. fokú figyelmeztetés lép életbe

Az országos tisztifőorvos június 30-ig hosszabbította meg a másodfokú hőségriasztást, a hétvégétől pedig már a legmagasabb fokozat lesz érvényben az ország egész területén.

Fontos: menetrendváltozás lesz a győri vasútvonalakon

Június 27. és július 3. között több távolsági és regionális járat közlekedése módosul karbantartási munkák miatt.

Lovagok, solymászok és tüzes bemutatók – hétvégén Szent László Napokat tartanak Győrben

Június 27. és 28. között ismét benépesül az Aranypart, ahol két napon át a középkor világa elevenedik meg. 

Megosztva lettek gólkirályok, a Sárvár FC játékosa mégsem kapott serleget

A Király SE játékosa azonban kapott trófeát. Frissítve.