Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

“Lehet, hogy még látod éppen, ahogyan a gépem egy felhőn száll!”

Öt évre titkosítják Orbán Viktor külföldi útjait, a közpénzes utazások sem lesznek nyilvánosak. 

435. az ETO FC Győr a labdarúgó klubcsapatok világranglistáján

Szép teljesítmény ez, ha azt nézzük, hogy 2 éve még az NB II.-ben játszott a csapat.

Fegyelmi eljárást indított a Magyar Kézilabda Szövetség a Győr-Fradi meccsen kifeszített molinó miatt

A Ferencváros szurkolói azt írták a drapira, hogy minden győrit gyűlölnek.

Hogyan törd fel a területvédekezés gyenge pontjait?

Gondolkodtál már azon, mi történik, amikor egy focimeccsen a védekezés során az ellenfél megtalálja a réseket? Nos, a területvédekezésnek is megvannak a gyenge pontjai, amiket az ellenfelek kiaknázhatnak.

“Felmondtam, mert nem bírtam a nyomást, hogy egymást kell megfigyelnünk a munkahelyen.”

Egy volt celldömölki gyámügyi ügyintéző mesélt Magyar Péternek, hogy milyen a rendszer belülről.

18 %-kal vezet a Tisza a Fidesz előtt - állítja a 21 Kutatóközpont

Ez az intézet volt az egyetlen, amelyik pontosan eltalálta az EP-választások végeredményét is. 

Az önkormányzati bérlakásban élők is felvehetik az Otthon Start hitelt Győrben - írta Pintér Bence

A polgármester javaslatát a Fidesz frakció is támogatta, így a lakásbérlők előtt is megnyílt a lehetőség a saját otthonra.

Közös megegyezéssel távozik Teo Hojč, az Egis Körmend vezetőedzője

A csapatot megbízottként Kocsis Tamás másodedző készíti fel a következő meccsre.

Hogyan találd meg a digitális egyensúlyt a hangoskönyvek segítségével?

Szerinted elég időt töltünk a természetben ahhoz képest, amennyi időt a telefonunk képernyőjénél ragadva töltünk el?

Szombathely díszpolgárává választották Gráczer Györgyöt

Így tiszteleg a város a Falco kosárlabda csapatát naggyá tevő ügyvezető előtt.

„A Fidesz nem a háborútól fél. A Fidesz a magyar emberektől fél.” – Tordai Bence szerint rendeleti kormányzással akarják átmenteni a hatalmat

A veszélyhelyzeti jogrend újabb meghosszabbításával a kormánypárt egy választási vereség után is megőrizheti a kontrollt. 

Nemény András: Több forrást és több jogkört az önkormányzatoknak!

A szolidaritási adó csökkentésére, esetleges végképp eltörlésére, és a helyi tömegközeledés központi költségvetésből való támogatására irányuló lobbiba kezdett 10 másik városvezetővel együtt a szombathelyi polgármester.

Megkezdődik a galambbefogás Szombathelyen

A Domus Üzletháznál, a belvárosban és a Gazdag Erzsi Óvoda területén folyik a galambtalanítás.

Magyarországon az egészségügyi kiadások 30%-át a lakosság állja

Olyan mértékben használjuk a magánegészségügyi szolgáltatásokat, hogy azzal Unió 7.-8. helyén állunk.

Téli álomra készül az Adyvárosi-tó Győrben

A szakemberek kiemelték a szökőkutat és a Csapásirányt.