Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Programdömping vár a hétvégén Győrben 

Szakmai eseményektől a családi programokon át a koncertekig és sporteseményekig számos ingyenesen látogatható rendezvény közül válogathatnak az érdeklődők.

Illés Károly: “Senkit nem állt szándékomban megbántani.”

A szombathelyi Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője azt mondja, hogy nem emlékszik már, hogy milyen környezet kommentelte azt emberekre, hogy korcsok.

A háborús vészhelyzet végetértével Homlok Zsolt ismét követelheti a pénzét a Haladás VSE-től

Nem a focicsapatról, hanem a 14 szakosztályt tömörítő egyesülettől van szó.

Ez a nap más, mint a többi - hat év után véget ért a veszélyhelyzet Magyarországon

A koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt bevezetett különleges jogrend lezárult, de több intézkedés tovább él törvényi formában.

Illés Károly korcsoknak minősített embereket

Tóth Norbert szombathelyi, tiszás parlamenti képviselő bocsánatkérésre szólította fel a szombathelyi Fidesz elnökét.

Pintér Bence: rendőrnyomozók jelentek ma meg a Győr-Szolnál – tovább gyűrűzik a lakáskassza-ügy

A súlyos pénzügyi gondokkal küzdő városi holdingnál adatgyűjtést végeztek a hatóságok, miközben továbbra is rengeteg a kérdés az eltűnt milliárdok körül.

Visszavonul Ferencz Csaba

A szezon végével szögre akasztja cipőjét az Egis Körmend játékosa.

Mezőgazdasági összeírás indul Győrben is – online és személyesen is kereshetik a gazdálkodókat

A KSH szerint az adatfelvétel célja, hogy pontosabb képet kapjanak a hazai agrárium helyzetéről és az elmúlt évek változásairól.

Közmeghallgatást tart május 28-án a győri önkormányzat

A városházi fórumon a lakosok és helyi szervezetek képviselői is kérdezhetnek, javaslatokat tehetnek.

Szombathely is csatlakozik a Vágatlan Májushoz

A nem hivatalos programot Gajdos László miniszter hirdette meg.

Római kori tárlatvezetés és Egry-túra is várja az érdeklődőket a Rómer Múzeum programjain

Kiállításokkal, múzeumi sétával és egész napos kirándulással készül a következő napokra a győri intézmény.

Megalakult a Tisza-kormány

Kinevezte Magyar Péter kormányának minisztereit Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet.

Ruff Bálint: „A valaha volt legnagyobb elszámoltatás lesz" – Győrben is elkezdhetnek izzadni néhányan

A TISZA miniszterjelöltje országos politikai és gazdasági felelősségre vonást ígér, városunkban pedig már most is elég hosszú a lista.

Negyven éve ért fel Európa csúcsára a Rába ETO férfi kézilabdacsapata

Kósa Roland jubileumi ünnepségen köszöntötte az 1986-os IHF-kupagyőztes legendákat.

Öltönyben járta az irodaházakat, majd kulcsok és beléptetőkártyák segítségével lopott egy férfi Győrben és Mosonmagyaróváron

A vádlott természetesen mozgott a helyszíneken, így nem keltett feltűnést -  az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott ellene.