Néhány állatnak kifejezetten jót tett a csernobili atomkatasztrófa

Fehér Buda 2019-07-31 12:09:00
Hiába gondoljuk azt, hogy a csernobili lezárt zóna egy szellemváros, igazából tele van élettel.

 Az 1986-os atomkatasztrófa után ugyan tucatjával irtották azokat az állatokat, amik kaphattak a sugárzásból, de a természet azóta visszakövetelte magának a régiót, majd a négylábúak is visszatértek az emberektől mentes övezetbe. A Csernobil erdőkben igen gazdag a vadvilág, őzek, farkasok, kutyák hiúzok, de még Mongóliából származó Przsevalszkij-lovak is békében élnek, messze a civilizációtól.


Fotó: Researchgate

A Csernobil körüli erdők közül kifejezetten híres a Vörös-erdő, ami egy nagyjából 10 négyzetkilométeres területet takart. Az erdő a különleges színéről kapta a nevét, amit annak köszönhet, hogy az atomkatasztrófa következtében létrejövő radioaktív kihullás pont az erdő felett indult meg Európa felé. A radioaktivitás persze rengeteg fát azonnal megölt, ezek a robbanást követő időszakban vörösesbarna színben pompáztak. Az a terület egyébként a 30 kilométeres, lezárt zóna legszennyezettebb része, a környék megtisztításakor rengeteg fát ledózeroltak, később a helyükre újakat ültetnek. Ezek a fák pedig azóta otthont adnak az erdő lakóinak.

A legjobban a négylábú emlősök élvezik, hogy a Vörös-erdőben nem zavarják őket az emberek.  Közéjük tartoznak a Przsevalszkij-lovak, amiket a tudósok a ’90-es év végén telepítettek a területre. A lovak eredetileg Mongóliában őshonosok, a tudósok azt akarták vizsgálni rajtuk, hogy milyen hatásai vannak a területen még mindig jelen lévő radioaktivitásnak. Arra számítottak, hogy különféle elváltozásokat tapasztalnak majd rajtuk, de mindenki megrökönyödésére a lovak új otthonra leltek a kietlen vidéken, azóta pedig szépen nő a számuk. A szakértők úgy gondolják, hogy a Csernobil közelében élő Przsevalszkij-lovak száma lassan meghaladhatja a Mongóliában őshonos csordákét.

Fotó: Youtube

A szakemberek azt is leírják, hogy az erdőben nagyobb számban találni rénszarvasokat, vaddisznókat és farkasokat, mint Ukrajna más területein. A tudósok szerint Csernobilban ma már nagyobb farkasfalkák élnek, mint az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. 

Az atomkatasztrófából legjobban talán azok a kutyák jöttek ki, akiket a terület megtisztításakor nem lőttek le. Ezeknek a leszármazottjai még ma is Csernobil területén élnek, a lezárt zónát felfedező turisták rendszeresen találkoznak kóbor kiskutyákkal, közülük sokan vígan üdvözlik az új jövevényeket. 

Fotó: All Things Interesting

A munkások, akik még ma is a lezárt zónában dolgoznak, azt mondják, sokszor megetetik az ebeket, úgy gondolják, hogy több száz lehet belőlük. Sajnos a kutyák nem élnek túl hosszú életet, a kutatók szerint nagyjából négy évig képesek megélni az észak-ukrajnai területen. Ennek nem feltétlenül a radioaktivitás az oka, sokkal inkább Ukrajna hírhedten kemény téli időjárása. 

Azt azonban még mindig nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az élőlényekre a sugárzás hosszú távon.

A tudósokat megosztja a sugárzás kérdése, de abban egyet értenek, hogy a vadaknak nem kedvez a radioaktivitás. Az állatok száma viszont felteszi a kérdést: a sugárzás, vagy az emberek vannak nagyobb veszéllyel az itt élő vadállatokra?

Egy dán tudós, Anders Pape Møller már régóta figyelemmel kíséri a Csernobilban és a Fukushimában élő állatokat. Azt mondja, sokan elfelejtik, hogy az állatok nem csak egy-egy dózisnak vannak kitéve, hanem az egész életüket radioaktivitással körülvéve élik le. Szerinte ezek az időszakok aztán szépen lassan összeadódnak, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb elváltozásokat lehet tapasztalni az élőlényeken.

Egy másik tudós, Timothy Mousseau szintén régóta kutatja a csernobili élőlényeket, ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ott vannak például a bodobácsok, amelyek a megszokott mintáik helyett sokszor már teljesen vörösek Csernobilban, vagy meglepően fura foltokkal futkorásznak a hátukon. Aztán ott bemutatja a pókokat is, Mousseau felfedezte, hogy a nyolclábúak teljesen máshogy szővik a hálójukat, mint az egészséges fajták, és még olyan madarakat is látott, amelyeknek eldeformálódott a csőre. A férfivel a New York Times készített videós riportot, sok furcsaságot bemutattak benne:

The Animals of Chernobyl | The New York Times

Biologist Timothy Mousseau has been studying the lasting effects of radiation on the flora and fauna of Chernobyl, Ukraine. Subscribe on YouTube: http://bit.ly/U8Ys7n After the Chernobyl disaster humans haven't been allowed to live in the vicinity. That hasn't stopped animals and wildlife from moving into the radioactive area.

Egy biológus, Jim Beasley már arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy a Csernobilban élő állatok igenis vándorolnak, őket nem állítják meg a kerítések. Beasley szerint nem kell attól félni, hogy ezek az állatok széthurcolják a kontinensen a sugárzást, viszont azt figyelembe kell venni, hogy közülük rengetegen olyan mutációkon mennek keresztül, ami megnehezíti az életüket. Ezt később tovább adhatják a sarjaiknak, így egész fajok létezése kerülhet veszélybe, évtizedekkel az atomkatasztrófa után.

(Forrás: Wikipédia, Allthingsinteresting 1, 2, Youtube 1, 2)

Szólj hozzá!

Az okos sütés lehetőségei: modern konyhai megoldások

Elgondolkodtál már valaha azon, hogy a modern konyhai technológiák milyen változásokat hoznak a mindennapi életbe? Az energiahatékonyság és az innováció tökéletes párosának tűnnek, különösen, amikor mai sütőkről van szó.

Mondja meg ön, hogy mire lenne szüksége Győrnek - lakossági kérdőívvel tervezik a város jövőjét

Június végéig várják a városlakók javaslatait a következő évek fejlesztéseiről.

A kínai agyagkatonáktól a Múzeumok Éjszakájáig – mozgalmas hét várja a látogatókat a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, kiállítások és a Múzeumok Éjszakája programjai is szerepelnek a következő napok kínálatában.

Balesetet okozott, elhajtott, majd a rendszámokat is leszerelte egy sofőr Győr mellett - az ügyészség most vádat emelt ellene

A rendőrök a kocsiban felejtett személyi igazolványa alapján azonosították a cserbenhagyó férfit.

Feloszlatta magát a gersekaráti képviselő-testület 

Időközi választás jön a településen.

Napóleon ismét bevonult Győrbe

Több mint száz hagyományőrző idézte fel a város 1809-es ostromának eseményeit.

Megvannak Győr-Moson-Sopron vármegye kedvenc tesitanárai

Három pedagógus kapta meg a K&H mozdulj! az év kedvenc tesitanára elismerést a vármegyei szavazás után.

Media1: A Vas Népe és a Kisalföld is megmarad napilapnak

A Magyar Nemzet napilapként megszűnik, hetilapként üzemel tovább.

Milyen kép alakult ki az emberekben a kannabiszról?

A kannabiszról sok embernek még ma is elsősorban a bódulat, a tudatmódosító hatás és a jogszabályok által korlátozott használat jut eszébe.

Sétabottal ütötte meg utastársát egy győri buszon egy férfi - vádat emeltek ellene

Egy hátizsák miatti szóváltás fajult tettlegességig, az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

Sporttal és kulturális programokkal erősítették az elfogadást az I. Combinated Leasures rendezvényen, Győrben

A közösség erejét ünnepelték ezzel a Városház téren - Balog Farkas Renáta szerint fontos, hogy az atipikus fejlődésű gyermekek minél láthatóbbá váljanak.

Új plébános kerül a szombathelyi Kálvária templom élére

Perger Gyula atya lesz a Herényi Plébánia plébánosa. Személyi változásokat jelentett be a Szombathelyi Egyházmegye.

Széchenyi Egyetem: oktatási célokat szolgál jelenleg a vitnyéd-csermajori ingatlan

A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta az egyetemet, hogy az ott 2022 óta ideiglenesen elhelyezett ukrajnai menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint a további állagromlás megelőzése érdekében szükséges felújítási munkálatokat kíván végezni.

A japán minimalizmus és a skandináv dizájn találkozása

A lakberendezés egyik legérdekesebb stílusa jelenleg a Japandi, ami a japán és skandináv irányzatok tökéletes uniójaként ismert.

“Rendelkezésünkre áll a klub és az ELTE közötti teljes levelezés”

SZKKA szülői munkaközössége is reagált arra, hogy az ELTE kitette az kéziseket a sportcsarnokból és az irodákból is.

Kaposvárról igazolt a címvédő Falco

Uros Rosic elhagyta a Kaposvár csapatát és a férfi kosárlabda NB I-ben címvédő Falco KC Szombathely színeiben folytatja pályafutását.

Teljesen átszerveznék a közmédia intézményrendszerét

A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejönne a Független Közmédia Testület.

Magyar Péter: az illegális migráció elleni harc az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugsága

A miniszterelnök szerint az előző kormány hazudott a költségvetési számok, az uniós források, az orosz-ukrán háború, a rezsicsökkentés kapcsán, és az ország társadalmi helyzetéről is.

Nem vagyunk “haveri kivitelezők “-k!

Közleményben reagáltak Magyar Péter kijelentésére a hónapok óta a pénzükre váró honlapfejlesztők, akik részt vettek a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programba.