Horváth András, azaz André, ismert szombathelyi személyiség. Hosszú évekig dolgozott Dél-Angliában, a szállodaiparban. Nemrég nyugdíjba vonult, így gyakrabban láthatjuk a városban. Zenész múltját is sokan ismerik, de azt már nem, hogy aktív környezetvédő. Ennek nyomán eljutott az angol csodakertbe, az Éden projekt látványtereibe.
„A profit hajsza, a mértéktelen fogyasztás visszaüt, a mostani járványhoz nagyon is köze van a civilizáció pazarló és sokszor felelőtlen életmódjának” – fogalmaz a férfi. Aki szerint ha nem változunk meg, akkor pár évtized múlva tényleg csak olyan épített kupolák alatt láthatunk igazi természetet, mint az Éden kert. „Nagyon jellemző, hogy a világgazdaság elsőként az autógyártással indul újra”– teszi hozzá.
André, aki a hetvenes években számos koncertet adott a városban Húr–Labor nevű, lírai formációjával, szép karriert futott be a szigetországban is. „Mindig kell, hogy legyen nálad egy gumicsizma, anélkül el se indulj. Ha napsütésben indulsz a szomszédba, esőben érsz oda. Persze, az angolok ezt megszokták.
Azt mondják, ez még mindig jobb, mintha a franciák jönnének”.
A fotósként is elismeréseket szerzett férfi Cornwall környéki szállodában dolgozott pincérként, majd egyre feljebb jutott a ranglétrán. Kiszolgálta a királyi család több tagját, minisztereket, közte az egykori kormányfőt, David Cameront. Elton John törzsvendégnek számított a szállodában. Az énekes miután megtudta, hogy André zenész volt, kérte, játsszon neki a hallban lévő zongorán. „Nagy élmény volt, közvetlen embert ismertem meg a világhírességben. Meghívott a végén egy italra. Kiderült, neki is nagyon fontos a környezet védelme.”
André ellátogatott a híres Éden kertbe, ahol 8 kupola alá zsúfolták be a világot. Mielőtt élményeit sorolná, beszél az angliai időjárás drasztikus változásairól. Mint mondja, Cornwall mélyen benyúlik az óceánba, így sokkal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, mint egy szárazföldi országrész. A tengerszint mozgása általában hat-hét méter. Előfordul, hogy egy közeledő vihar hatására, mely 200 kilométerre van a partoktól, sokkal gyorsabban jön a dagály. Az utóbbi időben erősödtek a viharok, volt, hogy 165 kilométeres erősségű szél fújt.
„A környezetvédelmi szakemberek már jóval korábban rájöttek és látták, hogy valami nincs rendben. Hiszen az ember csak rombolja a természetet, amellyel helyrehozhatatlan károkat okoz a Föld majdnem minden részén. Cornwallban az évszázadok során jelentős bányakitermelést folytattak, üde erdők, szép legelők váltak holdbeli tájjá. Amikor a kitermelt törmelékhalmok már magasabbak voltak, mint a környező hegyek, néhány környezetvédő a kilencvenes években elhatározta, hogy ezen a lepusztult tájon létrehozzák az Éden kertet. Az Éden kertből az évek során hamarosan létrejött az Éden projekt, a világ legnagyobb botanikus kertje” – avat a részletekbe.
„A szubtrópusi növényekkel, virágokkal teli kertben már a bejáratnál egy fura szobor hívja fel a figyelmet. A szobor elektronikus hulladékokból készült, így mikrohullámú sütőkből, számítógépekből, tv–ből. És még számos kidobott, általunk már nem használt elektronikus tárgy adott fantáziát a szobor elkészítéséhez. Amely tulajdonképpen egy felkiáltójel, – óvjuk környezetünket az elektronikus hulladékoktól is.
Nyolc hatalmas üvegkupola alatt ismerhetjük meg Afrika, Ázsia Észak– és Dél Amerika, Ausztrália növényzetét, az itt élők szokásait. A szervezők ügyelnek a részletekre: a trópusi hőmérséklethez trópusi páratartalmat hoznak létre. Kis ösvényeken bejárhatjuk a malajziai őserdőket, barangolhatunk szavannákon, az amerikai prériken, csodás japán kertekben”.
A beszámoló során André hangsúlyozza, amint a vándor kilép a botanikus álomvilágból, útja egy szokványosak mondható épülethez vezet. Ide belépve fura szerkezetek, különféle masinák láthatók. Egy nagy kijelzőn a vándor láthatja, hogy az épület épp mennyi energiát fogyaszt, melyet napelemek révén állítanak elő. Egy másik szerkezet üvegfolyosóin kis helikopterek szállnak fel és alá, ezek a növények által megtermelt energiát hasznosítják.
Egy másik hatalmas gép az értelmetlen munkára hívja fel a figyelmet. A szerkezet 3 méteres, különféle fogaskerekeket bonyolult áttételek, láncok, szíjak hajtanak, ha az ember rácsap egy kalapáccsal az indítógombot jelentő vastálcára.
„Aztán a fura, figyelemfelkeltő épületből kilépve a látogató egy szupermarket-szerű üzletbe jutunk. Ez azonban csak a látvány szintjén emlékeztet a szupermarketre, mert az üzletben a növények kivételével minden újrahasznosítható alapanyagokból készült. Lehet kapni vízhajtású számológépet, helikoptert, – az ember csak kapkodja a fejét, mi mindent lehet a szemétből előállítani!
Aztán londoni taxi vár az újabb időutazásra. Amely a valóságba repíti vissza az Éden kert vándorait. Természetesen a taxi is hulladékból készült, mintegy utolsó felkiáltójelként a projekt szervezőitől. Óvjuk meg közvetlen és tágabb környezetünket, óvjuk meg Földünket, amíg nem késő”, int André és vele az Éden kert megannyi értéke. Amit a kupolákon túl egyre pusztít az emberiség.