Melega Miklós: A közalkalmazotti jogviszony kivezetéséről szóló bejelentés időzítése nem volt a legszerencsésebb választás

Farkas Bazsi 2020-05-08 09:20:00
Közzétette véleményét a Vas Megyei Levéltár igazgatója.

Több hete húzódik már, hogy megtudhassuk Melega Miklós, KDNP-s önkormányzati képviselőnek, a Vas Megyei Levéltár igazgatójának véleményét a közalkamazotti státusz megszüntetéséről, ami a közgyűjteményben és a kultúrában dolgozókat érinti. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök helyettes nyújtotta be. 

Melegát korábban hiába kérdeztük, nem nyilatkozott az ügyben. Később azt ígérte, hogy Facebook-oldalán teszi közzé véleményét. Ez most megtörtént. Melega posztját változtatás nélkül közüljök. 

Elöljáróban

Két évtizedes személyes tapasztalataim szerint a kulturális intézmények, közgyűjtemények szakmai gárdája elhivatott, a dolgozók feladataikat gyakran az elvárható szinten felül teljesítik. Vannak látványos eredményeik, gazdag a programkínálat, de ezeket csak komoly erőfeszítések árán lehet felmutatni. Az intézmények működtetéséért, a látogatók számára szervezett változatos rendezvények megvalósításáért és saját megélhetésük biztosításáért a dolgozóknak mindennapos küzdelmet kell folytatniuk. A „frontvonalban” tevékenykedők a magyar nemzeti kultúra szolgálatában vívják mindennapos harcaikat.

Számukra az idei év valószínűleg mérföldkőnek számít majd, de jelenlegi ismereteink birtokában nehéz objektíven megítélni, hogy néhány év távlatából visszatekintve hogyan értékeljük majd azt az átalakulást, amelynek körvonalai még csak most rajzolódnak ki előttünk, és amely alapvetően a közalkalmazotti jogviszony kivezetése formájában ölt testet.

Annyi bizonyos, hogy változásra, a helyzet gyökeres rendezésére – amint ezt látható módon a kormányzat is érzékeli – feltétlenül szükség van.

Az időzítés

A közalkalmazotti jogviszony kivezetéséről szóló bejelentés időzítése – ami éppen a húsvéti hosszú hétvégére esett – nem volt a legszerencsésebb választás, hiszen tudható, hogy a nagy változások az emberek jelentős részében általában bizonytalanságot szoktak kelteni, de a hír véleményem szerint inkább azért keltett hullámokat, mert a kilátásba helyezett átalakítás az érintettek egy jelentős részét készületlenül érte. (Vezetői szinteken ugyanakkor már hónapok óta hallani lehetett olyan, minisztériumból érkező információkat, amelyek egy ilyen lehetséges forgatókönyvről szóltak.)

Véleményezés és egyeztetés

A szakszervezetek számára véleményezésre adott idő – az említett hosszú hétvége – szűkre lett szabva, ugyanakkor – ami talán fontosabb – a részletkérdéseket tisztázó egyeztetésekre ennél sokkal hosszabb idő áll rendelkezésre. Ezt bizonyítja, hogy már a múlt hétig mintegy 30 szakmai szervezet fejhette ki álláspontját a minisztérium illetékesei számára, így a jelenlegi törvény-előkészítési fázisban lehetőség kínálkozik arra, hogy a hasznosítható javaslatok beépüljenek, s ezáltal az érintettek véleményét is figyelembe vevő végeredmény születhessen meg.

Bértábla és az illetmények

A kulturális területen dolgozók fizetésrendezése lényegében a rendszerváltás óta várat magára, kormányoktól független adóssága ez a magyar társadalomnak. A szektor helyzetét jellemzi, hogy jelenleg is a 2008. évi szinten befagyasztott bértábla van érvényben, bár a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az utóbbi esztendőkben a kormányzati intézkedéseknek – a minimálbér erőteljes emelésének – köszönhetően a legalacsonyabb fizetésű és végzettségű dolgozók évről-évre igen komoly illetménynövekedést könyvelhettek el. Esetükben ma már nem beszélhetünk alacsony fizetésekről. A magasabb végzettségű, magasabb fizetési osztályba és fokozatba sorolt, és ennek köszönhetően eredetileg valamivel jobban megfizetett munkatársak ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem részesültek érdemi fejlesztésben, ami a bérfeszültség fokozódásához vezetett.

Az elmúlt évtizedben a közszféra bizonyos stratégiai jelentőségű ágazataiban, például a közoktatásban, az egészségügyben, a rendvédelmi szerveknél, a jogszolgáltatásban és az államigazgatási dolgozók esetében megtörténtek – az általában több lépcsőben végrehajtott – jelentős bérrendezések. E szektorok első helyre sorolásának társadalmi indokoltsága vitathatatlan, és a költségvetés nyilván nem bírta volna el az összes ágazatra egyszerre kiterjesztendő illetményemelést. A bérfejlesztésből kimaradó kulturális szakma képviselői ezt a helyzetet kellő önmérsékletet és realitásérzetet tanúsítva vették tudomásul, ugyanakkor várták, hogy egyszer végre ők is sorra kerüljenek. Bérhelyzetük tarthatatlanságát felismerve aztán 2017-ben a kulturális szektorban dolgozók kaptak egy 15%-os illetménypótlékot, ami már érzékelhető nagyságrendet képviselt, ugyanakkor a korábbi évek lemaradását csak részben kompenzálta. A bérrendezés kérdése az elkövetkezendő években is időről-időre szóba került, de az átmeneti megoldásnak tekinthető pótlék fenntartása mellett a végleges megoldás folyamatosan halasztódott, egészen mostanáig.

A közelmúltban kilátásba helyezett 6%-os béremelés ugyan nem tudja behozni a korábbi években kialakult lemaradást, a jelenlegi koronavírus járvány miatt kialakult rendkívüli viszonyok között mégis értékelni kell ezt a nagyságrendet is, mert a vészhelyzet kihirdetésével járó korlátozások miatt kieső bevételek, illetve az előre nem tervezett védekezési kiadások következtében az államháztartás helyzete nehéz, és irreális elvárásokat ilyen makrogazdasági körülmények között nem méltányos támasztani.

Ha ez az emelés csak az első lépcsőfokot jelenti, amelyet az elkövetkezendő években továbbiak is követnének – ahogy erre vonatkozóan lehetett hallani óvatos utalásokat –, akkor reménykedhet a kulturális szektor abban, hogy a dolgozók a közeljövőben tényleges javulást érzékelhetnek, és akkor nem hiába vártak ilyen hosszú ideig türelemmel anyagi helyzetük rendezésére.

(folytatása következik)

Szólj hozzá!

A lovagkirály legendájáról szól Szent László Napok programja Győrben

A lovas színházi show bemutatója lesz a a fő attrakció.

Kisebb költségvetéssel rendezik meg a Savaria Történelmi Karnevált Szombathelyen

A városban működő cégek felajánlásai nélkül rövidebb és kulturális kínálatában szegényebb lett volna a rendezvény.

Késik idén a magyar dinnye 

A hideg tavasz átrendezte a szezont.

Augusztusi időutazásra hív a Savaria Történelmi Karnevál

Különleges helyet foglal el a magyar fesztiválkultúrában és a szombathelyiek szívében is a Savaria Történelmi Karnevál, amely idén XXIV. alkalommal várja az érdeklődőket.

Felállványozták, és bontani kezdték a szombathelyi Takáts-ház épületét

Az MCC helyi kampusza lesz. Több mint 1 milliárd forintot költenek el a felújítására.

Ünnepi héten van túl Győr új alpolgármester jelöltje

Balog-Farkas Renáta szentiváni örömhírekről számolt be. 

Pintér Bence: “A fasizmus nem poros emlék, hanem élő veszély.”

Fel kell ismernünk és minden formáját el kell utasítanunk. 

Otthonápolás emberközelből – hogyan teremtsünk biztonságos és kényelmes környezetet?

Otthoni környezetben gondoskodni egy beteg vagy idős családtagról nem egyszerű feladat, a szeretetünket és teljes figyelmünket kívánja, emellé pedig nem árt az alapos felkészülés sem.

Azt gondoltad megúsztuk a hetet politikusi szalagvágás nélkül?

A sárvári úszómedence partján ment fuccsba az elképzelés.

Nem lesz plusz költsége az online matricavásárlásnak, mégis érdemes figyelni

Szeptembertől már nemcsak a benzinkutakon, hanem online is „ingyen” lehet autópálya-matricát venni.

Miért kapcsol le a kismegszakító?

Biztos te is jártál már úgy, hogy egy átlagos délutáni takarítás során egyszer csak kialszik a fény.

Illés Károly, szombathelyi önkormányzati képviselő munkahelyet vált

Július 1-től már nem dolgozik az Országgyűlés Hivatalánál.

Lopott bankkártyával vásárolt két vasi férfi

Nyolc alkalommal használták, a bíróság dönt a sorsukról.

Elbontják a szombathelyi városháza Bejczy utca felőli kerengőjét

Üvegkorlátot kap az emeleti terasz. Szegecses lesz a homlokzat.

Június 21-én Győrben is Múzeumok Éjszakája

9 helyszínen több, mint 50 program várja az érdeklődőket. 

Karácsony Gergely: a főváros megrendezi a szabadságünnepet

A főpolgármester szerint a BRFK "egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot, ezzel az erővel az unikornisok sétáltatását is betilthatta volna".