Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelent, amit Varga Judit igazságügyi miniszter készíttetett el. Ahogy az a jelentés bevezetésében is olvasható
Amennyiben a vizsgálat eredménye a jogi szabályozásban vagy a joggyakorlatban bármilyen hiányosságot tár fel, az igazságügyi tárca javaslatot tesz azok orvoslására.
A 13 oldalas dokumentum rögtön azzal a 2016-os esettel kezd, amikor H.Gábor egy kalapáccsal rátámadt feleségére, majd egy szikével összevagdosta a nőt.
Az eset miatt H.Gábort 2018. februárjában jogerősen 5 év fegyházbüntetésre ítélték, ám a büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra helyezhették. Ezzel a kapcsolatban a jelentés így fogalmaz:
A feltételes szabadságra bocsátás tekintetében a BV intézet – törvényi kötelezettségének megfelelően – megindította a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, amelyben a feltételes szabadságra bocsátás mellőzésére tett indítványt. A BV intézet előterjesztése szerint az elítélt a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott, tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett.
De nem csak a BV intézet, az ügyészség is a feltételes szabadságra helyezés mellőzését indítványozta, "figyelemmel a büntetés közepesen hosszú tartamára, a bűncselekmény jellegére, a büntetésből hátralévő részre, valamint az elítélt fogvatartása alatt tanúsított magatartására."
Az ügyészség álláspontja szerint az elítélt társadalomba való sikeres beilleszkedése megkérdőjelezhető volt, befogadó és munkahelyi környezete pedig aggályosnak tekinthető, valamint a büntetés végrehajtása alatt nem tanúsított kifogástalan magatartást.
A bíróság a lakhatással és a munkahelyi környezettel kapcsolatban pártfogó felügyelői véleményt kért, ami arra jutott, hogy H.Gábor volt cellatársai érdekeltségébe tartozó cégnél helyezkedett volna el, aminek a telephelyén biztosították volna a lakhatását. Emiatt a pártfogó szintén nem javasolta a feltételes szabadlábra bocsátást.
A bíróság azonban sem a BV intézettel, sem az ügyészséggel nem értett egyet, ezért a feltételes szabadságra helyezés mellett döntöttek, amivel kapcsolatban az alábbi indokokat fejtették ki:
- a BV intézet jelzése szerint az elítélt magatartásával gond, probléma nem volt,
- felügyelettel és reintegrációs tisztjével szemben tisztelettudó volt,
- dolgozott, munkájára nem érkezett panasz,
- az elítélt kapcsolata rendeződött a volt feleségével és gyermekeivel,
- a beszerzett adatok alapján a lakhatás és a munkáltatás tényét igazoltnak fogadták el,
- az elítélt lakhatása, munkáltatása a volt családjától eltérő városban (Győrben) volt várható, ami a rendezett családi körülmények mellett tovább csökkentette a bűnismétlés veszélyét.
A férfi és a felesége még 2019. júniusában váltak el, a szülői felügyelettel kapcsolatban pedig a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben állapodtak meg, miszerint
a gyermekek felett a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket közösen gyakorolják, valamint a gyermekek lakóhelye az édesanya lakóhelye lesz.
A perről ITT írtunk részletesen.
A gyermekek édesanyja december 13-án vitte el a gyerekeket a férfihez látogatásra; a háromnapos látogatás során telefonon tartotta volna a kapcsolatot a gyerekekkel. Legutoljára 14-én este tudott beszélni velük, ekkor H. Annamária úgy tudta, hogy a nagyobb gyerekek már alszanak, a legkisebb még mesét néz.
A nő másnap délután értesítette a rendőrséget, hogy csak a legkisebb gyermekével tud kommunikálni. Ekkor derült ki, hogy a férfi 13 éves nevelt lányát és 10 éves kisfiát megfojtotta, majd másnap reggel - miután a legkisebb gyermekét ellátta - a mosdóban felakarta vágni az ereit, ám mivel ez nem sikerült, felakasztotta magát.
A jelentés végén szerepel, hogy milyen lépéseket terveznek a jövőben a családon belüli erőszak ellen. Eszerint
az igazságügyi miniszter kezdeményezte a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot
- a szülői felügyeleti joggal, a gyermekelhelyezéssel és kapcsolattartással összefüggő bírósági döntések,
- a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos bírósági döntések, valamint
- a büntetés kiszabása során a középmérték alkalmazása, illetve az attól való eltérés bírósági gyakorlatával kapcsolatban.
Az Igazságügyi Minisztérium felülvizsgálja a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának, különösen a feltételes szabadságra bocsátás során vizsgálható, vizsgálandó körülmények szabályozása és azzal összefüggésben a Büntető Törvénykönyv vagy egyéb jogszabályok szigorításának indokoltságát. Ennek keretében a személy elleni erőszakos bűncselekmények vagy más, az elítélt fokozott személyi társadalomra veszélyességet 8 feltételező bűncselekmények esetén speciális feltételek, szabályok, vizsgálatok előírása merült fel. A szülői felügyeleti jog bűncselekmény elkövetésével összefüggő vagy más okból történő megszüntetése esetén indokolt megvizsgálni a kapcsolattartás szabályozásának gyakorlatát, az ezzel összefüggő gyermekvédelmi jelzőrendszer működését.
A teljes jelentés ITT olvasható el.
