Ma bizonyítással - vádlotti és tanú kihallgatással - folytatódott az előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolt 18 éves H. András Csaba pere a Győri Törvényszéken, a bíróság Nagytermében. Mint arról korábban beszámoltunk, a győri Jedlik Ányos Szakgimnázium diákja a vádirat szerint jó tanuló volt, önmagával szemben maximalista. 2019 decemberében a tanítási nap második órájában a matematikadolgozatára hármast kapott, amit igazságtalannak tartott, s ez felzaklatta. Nem volt elfogadható számára, hogy egy fontos tantárgyból hármas osztályzatot kapjon, teljesítménykényszere pedig szorongáshoz vezetett, így elhatározta, hogy tanárát a fizikaórán leszúrja.
Nem ismerte el bűnösségét a tanárát megkéselő győri diák
Az előkészítő tárgyalással ma kezdődött az előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolt 18 éves H. András Csaba pere a Győri Törvényszéken. Mint arról korábban beszámoltunk, a győri Jedlik Ányos Szakgimnázium diákja a vádirat szerint jó tanuló volt, önmagával szemben maximalista.
Osztálytársai előtt vette elő a zsebkését, s jelentette ki hogy a tanárnőt le fogja szúrni. Kijelentését a társai nem vették komolyan, mivel már máskor is elhangzott tőle ilyen. A fizikaóra elején odaszólt padtársának: „Megvan a terv.” 12 óra körül, azt színlelve, hogy a füzetében mutatni kíván valamit, kiment a tanári asztalnál álló osztályfőnökéhez. Átadta a füzetét, a tanár pedig olvasni kezdte az oda írottakat. A diák ezt kihasználva a háta mögé került, elővette és kinyitotta a zsebkését, mellyel hátba szúrta a tanárát, aki felsikoltott, a földre rogyott, a diák pedig mellé guggolt és a zsebkéssel kétszer a földön fekvő tanár nyakát, illetve a mellkasát célba véve szúrt. Mivel a pedagógus védekezésként mindkét karját az arca, illetve felsőteste elé tartotta, a szúrások a karjait érték el.
Fotó: Papp László Tamás
A vádlott az előző tárgyaláson tagadta, hogy előre kitervelten, illetve emberölési szándékkal cselekedett volna. Valamint azt mondta: nem tudta, hogy tanára közfeladatot ellátó személynek számít. Illetve nem volt benne előzetesen harag, indulat a tanára iránt, elmondása szerint csupán a véletlen alakította úgy a helyzetet, hogy pont fizikaóra következett a hármas matematikaosztályzat után, tehát a tettére állítása szerint előzetesen nem készült.
Az iratismertetés után ma a vádlott kihallgatásával kezdődött meg a tárgyalás. A bíró ismertette, hogy orvosszakértőt rendeltek ki a sértett egészségkárosodásának vizsgálatára. A védői beadványban arra hivatkozva próbálták igazolni a vádlott állítását, hogy nem tudta: a tanára közfeladatot ellátó személy hogy a MÁV is felhívja arra a figyelmet, hogy a vasúti dolgozók közfeladatot ellátó személyek, a vádlott viszont ilyen tájékoztatást az iskolában a tanáráról nem kapott. A vádlott a bíró kérdésére azt mondta, vallomást kíván tenni, illetve a bűnösségére vonatkozó, az előkészítő tárgyaláson tett kijelentését fenntartja. Jelenleg bűnügyi felügyelet alatt van a saját otthonában.
Mi vezetett ehhez a cselekményhez? - kérdezte a bíró a vádlottat, aki ezt a stresszel, a nyomással, az érdemjegyeivel indokolta. A vádlott azt mondta, nem haragudott a tanárára a hármas osztályzat miatt, de jobb osztályzatra számított, talált pontatlanságot az osztályzásban, de az nem változtatott volna a jegyen. Viszont nem örült neki, hogy az újabb fizikadolgozat pedig elmaradt, hiába készült rá.
A vádlott tagadta, hogy amit osztálytársainak mondott, azok a tanár elleni fenyegetések lettek volna, inkább hirtelen felindulásnak nevezné a dolgot. Nem gondolta komolyan, arra pedig nem emlékszik, hogy a kését elővette volna osztálytársai előtt. A kés ballagási ajándék volt az édesapjától.
Állítása szerint azért ment oda a tanárnőhöz, hogy megmutassa neki és leellenőriztesse vele a házi feladatát. Nem emlékszik, hogy olyat mondott volna ekkor, hogy "megvan a terv". Az utolsó emléke az, hogy megy a tanár felé, a szúrásra nem emlékszik. Állítása szerint ez a rész teljesen kiesett. Azt mondja, nem gondolta komolyan, amit a tanárnő megleckéztetéséről előtte mondott. Ezek csak indulatos, lobbanékony kifejezések voltak. Arra sem emlékszik, hogy a tanárnő megszúrása után miket mondott.
A bíró emlékeztette rá, hogy gyanúsítítottként a kihallgatásán még ettől eltérően nyilatkozott. "Nem akartam megölni, csak jelezni neki, hogy ez a tanítási módszere nem jó" - idézte akkori vallomását a bíró. Folyamatos hasmenése, hányingere volt emiatt a korábbi vallomása szerint. Ekkor még emlékezett a fenyegető kijelentésére hogy megszúrja a tanárnőt. Megkérdezte a bíró, hogy ezt a korábbi vallomását fenntartja-e? Most azt állítja: ez nem fenyegetés volt, nem gondolta komolyan. Pedig a korábbi vallomásában még arra is emlékezett, hogy fizikai sérülést akart okozni tanárának. A bíró idézte, hogy ekkori vallomásában megbánta tettét.
A vádlott a sértetti képviselő kérdésére elmondta: bocsánatot kért a tanárától. A vádlott elmondása szerint most távoktatásban végzi az iskolát. A vádlott nem tudott arra válaszolni, hogyan lehetne még a cselekedetét a bocsánatkérésen túl jóvátenni.
A bíróság meghallgatta a vádlott édesanyját is. Aki felolvasott egy írásos nyilatkozatot is. Beszélt a fia stresszéről, alvászavarairól. Iletve, hogy nehezen tudott kapcsolatot teremteni. Korábbi vallomásában az anya jólelkű, a környezetére odafigyelő gyerekként írta le a fiát, akire a szélsőséges viselkedés soha nem volt jellemző. Nem tud róla, hogy a vádlottnak korábban lettek volna emlékezetkiesései.
A védő fia vélemezett autizmusáról kérdezte az édesanyát. Iletve arról, miért félt a fiú elmondani a szüleinek a rossz osztályzatot? Az anya szerint, amikor erről beszélt, a fiú nem okolt senkit a rossz jegyekért.
A bíró közölte, a kiskorú tanúk kihallgatásánál a sajtó nem lehet jelen.
Az egyik beidézett tanú nem tudott megjelenni, mert karanténban van a koronavírus miatt.
