Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa 34. évfordulóján

Nagy Donát 2020-04-26 13:50:00
Az akkori komisszárok hihetetlen kárt okoztak azzal, hogy sokáig titkolták és tagadták a baleset tényét.

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie - mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.

Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy "fekete lyukból" biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa

- hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.

Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-üzenetében arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek.

A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége

- fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Címlapképünk illusztráció

Forrás: MTI

Szólj hozzá!

Ágh Ernő: “A fiam talpig becsületes ember.”

Nyilatkozatot kértünk Ágh Péter édesapjától, aki szintén politikus. Előbb válaszolt a kérdéseinkre, majd azt mondta visszavonja nyilatkozatát. 

Ágh Péter: “Ellenfeleink válogatott rágalmakkal próbáltak besározni minket az elmúlt hónapokban.”

A Vas Népének küldött nyilatkozatot a csalással vádolt fideszes parlamenti képviselő. Szerinte minden választó időben informálódhatott a jelöltekről.

Egyelőre néma maradt Ágh Péter, nem örül választási győzelmének a mindig up to date Facebook-oldalán

Nem sikerült elérnünk telefonon sem a képviselőt, sem pedig a titkárát.

Magyar Péter: Ágh Péter csalással nyert. Nem ismerjük el legitim képviselőnek!

A TISZA elnöke felszólította a fideszes képviselőt, hogy ne vegye fel a mandátumát, és ezzel legyen új választás a választókerületben.

Nem sikerült fordítania Strompová Viktóriának, Ágh Péter nyert Vas02-ben

258 szavazat lett a különbség. A “kamu” Magyar Péter 909 voksot kapott.

Pintér Bence szerint drámai válságban van a Győr-Szol - a helyi Fidesz a vonat elé lökte a városüzemeltető céget

A polgármester a következő kormány segítségét kéri, Magyar Pétert tárgyalásra hívta a városba.

Egybegyűjtöttük a hétvége győri programjait

Ha ebből nem találsz kedvedre valót, a probléma nem velünk van. 

Nem csak a víz fogyott el, hanem a konstruktív gondolkodás is – szerkezeti válság szorítja sarokba a magyar agráriumot

Az aszály, a hibás vízgazdálkodás és a rossz termelési irányok egyszerre növelik az importfüggőséget.

Győr befizette a szolidaritási adó aktuális 5 milliárd forintos részletét – Pintér szerint a „nemfizetés” csak egy drága politikai üzenet lett volna

Más városokkal ellentétben Győr nem kockáztatott: a polgármester szerint 9 millió forintba került volna egy eredménytelen húzás.

650 millió forintból újul meg Győr vízi és vízparti élete - a folyók városa szintet lép

Akadálymentes horgászstég, vízitúra-központ és új szabályozási rendszer is érkezik a következő években.

Eltűnt Vámos Zoltán 

A választások utáni héten a Fidesz-KDNP jelöltje nem jelentkezett.

Hol találhatnak egymásra az emberek?

Az ismerkedés örök kérdése számos embert foglalkoztat, hiszen valahol mind keressük a tartós kapcsolatokat, a mély érzelmi kötődéseket vagy azt az egyetlen társunkat, akivel életünket megoszthatjuk.

„Megállapodtunk a benzin és a gázolaj védett árának fenntartásáról” – Magyar Péter egyeztetett a MOL vezetésével

A TISZA elnöke szerint az üzemanyag-ellátás biztosított, és az új kormány alatt sem drágulnak a hatósági árak.

11 ember ivott a szombathelyi kórházban a fagyállós csapvízből

A klímaberendezésekben használt vegyszer került a rendszerbe.

Lakossági fórumot hívott össze Szombathely polgármestere az azbeszt szennyezés miatt

Hétfőn a városházán tart teljes tájékoztatást Nemény András.

Czeglédy Csaba azért léphetett vissza, mert valószínű eljutott hozzá is, hogy mennyire ramatyul áll

A 21 Kutatóközpont most publikált, ám a választás előtt végzett felmérése szerint 8%-on állt a DK támogatott független szombathelyi parlamenti képviselőjelöltje közvetlenül a szavazás előtt.

Gagyi Levente: nem járt nálam egyetlen hatóság sem

Cáfolta a fideszes képviselő az a pletykát, ami szerint a rendőrség végzett nála házkutatást választási csalás gyanújával összefüggően.

Egyeztetett a városvezetés a győri országgyűlési képviselőkkel

Kósa Roland szerint közös munka indul az uniós források és a városi ügyek mentén.