Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa 34. évfordulóján

Nagy Donát 2020-04-26 13:50:00
Az akkori komisszárok hihetetlen kárt okoztak azzal, hogy sokáig titkolták és tagadták a baleset tényét.

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie - mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.

Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy "fekete lyukból" biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa

- hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.

Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-üzenetében arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek.

A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége

- fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Címlapképünk illusztráció

Forrás: MTI

Szólj hozzá!

Hajtó Péter, Ferenc pápa szavaival reagált Pintér Bence vádjaira

A független képviselő jogi lépéseket tesz a polgármester feljelentése nyomán.

A korábban Kondora Bálint vezette Vas Megyei Turizmus szövetség az utolsó forintig visszafizette az NKA-tól kapott 10 millió forintos támogatást

Az Ágh Péter kőszegi kampány koncertjét szervező Kezdőkör Egyesület is visszautalt 6 millió forintnyi támogatást.

Vidnyánszky emberét ejtőernyőztette volna a soproni színház igazgatói székébe a város fideszes polgármestere

Végül más feladatot kap Fülöp Péter. Az eset kísértetiesen emlékeztet Jordán Tamás ügyére.

A halhatatlan agyagkatonák és az ingyenes múzeumlátogatás a nyár finisében is várják az érdeklődőket Győrben

Augusztus 20-án ingyenesen látogathatók a Rómer Múzeum kiállításai, az Esterházy-palotában pedig kiemelt szakvezetést is tartanak a kínai agyagkatonák tárlatán.

A fehérjék jelentősége a női élet különböző szakaszaiban

A fehérjék olyan elengedhetetlen tápanyagok, amelyek biztosítják az emberi szervezet működését, az izomépítéstől kezdve az immunrendszer megerősítéséig.

‘gusztus 20, ‘kotmányunk ünnepe: így alakulnak a győri szolgáltatások és nyitvatartások a hosszú hétvégén

A boltok többsége bezár, a hulladékszállítás viszont változatlan marad - összegyűjtöttük az egészségügyi ügyeletekkel és a legfontosabb győri szolgáltatásokkal kapcsolatos tudnivalókat is.

Magyarország úgy válik egyre szárazabbá, hogy közben alig csökken az éves csapadék mennyisége

Az ország fele már most egy melegebb klímaövbe került, 2040 után pedig Magyarország kétharmadán a mainál szárazabb éghajlat lehet jellemző.

Elárverezik a sárvári kisposta épületét

54 millió 229 ezer forint a kikiáltási ára.

Természetes megoldások a mindennapi magabiztosságért

Egyre több férfi kutat megbízható megoldások után, amelyek támogatják a teljesítményüket a mindennapok során.

17 karneválozót kellett a hétvégén kórházba vinni Szombathelyen

Összesen 30 ember kellett ellátniuk a mentőknek.

Lesz mit meggyónni: templomok vörösréz ereszcsatornáit lopták el a Szigetközben

A három férfi közül ketten fiatalkorúak, az ügyészség javítóintézeti nevelést indítványozott velük szemben.

Mindössze három szabálysértés miatt kellett intézkedniük a rendőröknek a Savaria Karneválon

Egy, a lezárt területen bekövetkezett közlekedési balesetnél azért kellett helyszínelniük.

Előbb eljátszotta, hogy átutalta a pénzt, majd egyszerűen ellopta a sértett telefonját egy férfi Győrben

A vádlott még egy hamis jogosítvánnyal is megpróbálta meggyőzni az eladót, végül egy 290 ezer forint értékű telefont és fülhallgatót vitt el.

Dragomán Györgytől Varró Dánielig – új évaddal folytatódik a Kalamáris Győrben

Hat ismert alkotó érkezik a Győri Filharmonikus Zenekar irodalmi-zenei sorozatába, amely szeptemberben indul újra a Zichy-palotában.

Időtálló és praktikus megoldások fém kerti tárolók formájában

A fém kerti tárolók alapvetően átalakíthatják a kertünkben uralkodó rendetlenséget.