Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa 34. évfordulóján

Nagy Donát 2020-04-26 13:50:00
Az akkori komisszárok hihetetlen kárt okoztak azzal, hogy sokáig titkolták és tagadták a baleset tényét.

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie - mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.

Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy "fekete lyukból" biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa

- hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.

Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-üzenetében arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek.

A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége

- fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Címlapképünk illusztráció

Forrás: MTI

Szólj hozzá!

Praktikus és stílusos megoldások az előszobában

Az előszoba az otthonok egyik legfontosabb területe, hiszen az első benyomást formálja vendégeinkben.

Átadták a Nestlé új büki gyáregységeit

1800 főre nőtt a dolgozói létszám.

Utcai díszek, amelyek hirdetnek: a molinók nagyszerűsége

Felmerült már benned, mennyi információ árad feléd nap mint nap a város különböző pontjain?

Fővárosi Törvényszék: elindult a Bayer Construct csődeljárása

A cég fél évre fizetési moratóriumot kapott, a hitelezőknek 30 napjuk van bejelenteni követeléseiket.

Ezért szívsz az autópályán – Vitézy Dávid: Azért zárták le szinte végig az M1-est Győr és Budapest között, mert így még több pénzt tudtak adni Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének

A közlekedési miniszter szerint a koncessziós szerződés átvilágítása során derült ki, mi áll a győriek életét is megkeserítő lezárások hátterében. 

Győrben is megemlékeznek az aradi vértanúkról október 6-án: a Batthyány téren tartják a városi koszorúzási ünnepséget 

Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok mond beszédet - az ünnepség nyilvános, a város mindenkit vár.

Orbán Balázs már az első brüsszeli munkanapján kiteregette a magyar szennyest – nem is olyan régen ezt a Fidesz hazaárulásnak hívta

A párt új EP-képviselője levelet ír az uniós országok parlamenti képviselőinek arról, mi folyik Magyarországon. Ismerős módszer, csak korábban éppen azokat támadták érte, akik ugyanezt csinálták.

Nem fogsz unatkozni: mutatjuk a hétvége győri programjait!

Kutatók éjszakája, személyiségfejlesztés, maszkabál, halnapok, miegymás. 

Az EU-abroncscímke megfejtése: mit árulnak el a betűk és a piktogramok?

Minden új gumiabroncson ott van egy színes címke, amely a hűtőszekrények energiacímkéjére emlékeztet — és a legtöbb vásárló át is siklik rajta.

Ruszin-Szendi Romulusz: két katona vesztette életét a napokban szolgálatteljesítés közben

Egy 20 éves katona önkezével vetett véget életének, egy 41 éves honvéd pedig kiképzés közben lett rosszul. Mindkét haláleset körülményeit vizsgálják.

Magánaudiencián fogadta Magyar Pétert XIV. Leó pápa a Vatikánban

A miniszterelnök vatikáni látogatása a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában kezdődött, majd az Apostoli Palotában találkozott a katolikus egyházfővel.

Pályázat: új vezérigazgatót keresnek a GYŐR-SZOL Zrt. élére

Október közepéig várják a pályázatokat, a megbízás öt évre szól.

Már nem Zsebe Ferenc a körmendi kosárlabdacsapat ügyvezetője

A tulajdonosi alapítvány kuratóriuma hívta vissza tisztségéből. 

A fedőmatracok valódi szerepe

Az alvás kérdéskörében gyakran merül fel a kérdés, hogy valóban szükség van-e fedőmatracra.

Ursula von der Leyen: 4 milliárd 200 millió eurónyi uniós forrást szabadíthat fel Magyarországnak az Európai Bizottság 

A brüsszeli testület szerint Magyarország megfelelően kezelte a korábban kifogásolt jogállamisági problémákat. És egyelőre az ukrán frontra sem kellett katonát küldenünk cserébe.

Win–win: kilenc, a csődbe ment Győr+ számára korábban fenntartott parkolóhelyet adtak vissza a helyieknek

A megszűnt városi médiacég szellem–székháza előtt és mögött is felszabadították a kizárólagos használatú helyeket.

Milyen lehetne Győr másképp? - vizuális ötletpályázaton álmodhatjuk újra a várost

Visszatérhetnek eltűnt épületek, ismert terek kaphatnak új funkciót, de akár egy zöldebb, egészen más Győr is megszülethet a pályázók képein. Szeptember 30-ig várja az ötleteket a Terasz Csoport.