Sok szó esik a klímaváltozásról, amit ezen a nyáron ugyancsak megtapasztalhattunk. Júliusban és augusztusban több olyan vihar alakult ki, amely jeget hozott. A legbrutálisabb jégvihar a kánikula zárónapján, augusztus 29-én robbant ki.
Ez a nap is kánikulával indult, 30-32 fokos meleggel. A fülledt nyári lég késő délutánig kitartott, majd Klagenfurt-Graz irányából erőteljes vihar érte el Oberwartot. Rövid idő alatt nagy mennyiségű eső esett, folyamatosan villámlott. Kisméretű jég is esett, de nagyobb károkat nem okozott.
A vihar a magyar határ felé húzódott. Az itteni, feláramló nagy meleg, valamint az érkező hűvösebb légtömeg mintegy összecsúszott, kialakult a peremfelhőzet, majd a turbulencia hatására egy testes szupercella. Ami a Torony-Sé- Lukácsháza-Kőszeg vonalon mozgott, helyenként teniszlabda nagyságú jegekkel tette tönkre a termést. Fröccsent a paradicsom, hasadt a paprika, horpadt az autó.
Többen kérdezték: miért nem segített a 2018-ban telepített, „teljes védelmet" hirdető jégelhárító rendszer? Mielőtt erre választ kapunk, röviden a jégelhárító szisztémáról, annak hátteréről.
A jégvédelem jegyében az országban 986 talajgenerátort telepítettek, ebből 222 automata, a többi kézi vezérlésű. Az automatákat az OMSZ jelzése után a Jégkárelhárító Rendszer központjából indítják be, napelem az áramforrás. A szerkezet egy kéményen keresztül juttatja a légkörbe a speciális anyagot, ami megakadályozza a felhőkben a jégszemek vastagodását. Hatóanyaga ezüst-jodid, amely a meleg hatására több kilométerre emelkedik, majd a jégszemekhez kapcsolódik, gátolva növekedésüket.
TalajgenerátorVas megyében a NAK tájékoztatása szerint automata és kézi vezérlésű generátorok egyaránt működnek. Nálunk 39 ilyen generátor van, Szombathelyen és környékén három, de több akad Sárváron és Körmenden is. „Gyakorlatilag 10x10 négyzetkilométeres négyzethálóba osztották fel a megyét, a metszéspontokon helyezték el a berendezéseket. Ez teljes lefedettséget jelent".
Ekkora lefedettség mellett is kialakult pusztító jégeső korábban Káldon, nemrég pedig a Vashegyen és a legutóbbi Kőszeg környékén. Egy amatőr meteorológus szerint a határmentiség is bele játszhat a komoly viharok kialakulásába. „Ez egy peremvidék, ha Grác felöl jön a front, gyakran elér Felsőőrre, majd onnét a Kőszegi-hegység felé sodródik, szabályosan ütközik. Itt találkozik a meleg levegő a hűvösebbel és kialakulhatnak helyi szupercellák. Ha ez az érkező peremfelhővel összeadódik, abból komoly történet lehet, ez ellen a talajgenerátor sem véd meg".
Agrárszakemberek szerint igazi védelmet a védőhálós lefedés jelent, amit Ausztriában és Szlovéniában egyre kiterjedtebben alkalmaznak a gyümölcsösök, szőlőültetvények védelmére. Bár a telepítés drága, de hosszabb távon megéri. „A közeljövőben rendszeressé válnak a hasonló, szupercellás viharok Nyugat-Magyarországon, ezáltal megyénkben is. Ez a klímaváltozás egyik tipikus tünete".
A kutatói modellek szerint a felmelegedés egyik leginkább sújtott országa a kontinensen éppen a szomszédunk, Ausztria lesz. Ebből nem nehéz következtetni arra, hogy az Alpok természetes hűtése és az egyre melegebb légkör milyen kombinációkkal lepi majd meg térségünket...
És akkor a klímaváltozás épp ránk rúgja az ajtót
Pedig még kopogott is, csak nem hallottuk meg. Tavasszal súlyos aszály, nyáron óriási pusztítással járó villámárvizek okoztak és okoznak egyre nagyobb kárt hazánknak. A klímaváltozás évekkel ezelőtt elért minket, mégis még mindig úgy teszünk, mintha ez nem a mi problémánk lenne, pedig az éghajlatváltozás a mi utcánkat is veszélyezteti.
A három jégvihar több mint 1 milliárdos kárt okozott a megyében, a Vashegyen például leszüretelte a szőlőtermést. Egy séi gazda fanyar poszttal élt az egyik közösségi fórumon: „A kiskertemet már nem kell sem gondozni, sem öntözni. Mindenütt paradicsomlé. A nagyot meg sem nézem már".
Akkor most jó, vagy sem nekünk a talajgenerátor? A számok azt mutatják, szükség van rá. A kamara információja alapján Vas megyében 2018 óta működnek a generátorok, azóta harmadára csökkent a gazdálkodók által a kamara felé jelzett jégkár.
