A Magyar Közlönyben megjelent kormányzatározat szerint a kormány "a Citadella erőd és sétány megújítása érdekében" húszmilliárd forintot különít el. A tervek szerint itt kap helyet a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma is.
A fővárosi Gellért-hegyen található kultikus épület és környezete régóta felújításra szorul. A húszmilliárd forintot ugyanakkor nem egyszerre kapja meg a a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Az idei költségvetésből 16 milliárdot, a 2022-esből pedig négymilliárd forintot különít el a célra a kormány.
A munkálatok előkészítésére a kormány a nyáron már elkülönített 2,5 milliárd forintot, illetve ezzel párhuzamosan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a rekonstukciót.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ezt követően ősszel az épület felújítására húszmilliárd forint keretösszegű közbeszerzést írt ki a budai várat is kezelő Várkapitányság Nonprofit Zrt.
A pályázati kiírásban a fenntartó kiemelte: a Citadella állapota több mint egy évszázada folyamatosan romlik. A 20. Század fővárosi fegyveres összetűzései során ma is jól látható sérüléseket szenvedett az épületkomplexum. Az életveszély elkerülése érdekében a teljeskörű rekonstrukció elkerülhetetlen.
Találtak első világháborús légvédelmi ágyútalpat, török kori érméket és a csillagvizsgáló alapjait
A közlönyben megjelent kormányhatározattal párhuzamosan a napokban megkezdődtek az előkészületi munkálatok, majd a következő lépésben megkezdődik a Citadella belső udvarának megújítása, valamint a külső falak rekonstrukciója.
A régészek megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére készült, két tornyú egyetemi csillagvizsgálónak a falmaradványait. A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak 50 évig tölthette be, 1870-ben bontották el. "A mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. Így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló" - mondta el Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője.
A Csillagda alapjai mellett a régészek egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is találtak. A lelet pontos meghatározásába bevonták a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőit. Az Osztrák-Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négy-öt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon.
Az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül. "A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp csavarjai is épségen megmaradtak, így a lelet igen értékesnek számít. Az ágyútalp "testvére" ma is megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum előtt az Anjou sétányon. Ők ketten voltak itt egykor a Citadellán, öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól" - fogalmazott Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
A régészeti feltárás során kelta időkből származó kerámiaanyagot, római kori éremleletet és török kori érmét és kerámiatöredéket is találtak. Ezek mind a korábbi térrendezésekhez használt, feltételezhetően a hegy más részeiről idehordott földrétegekből kerültek elő.
Citadellára 20 milliárd, Lánchídra 6 milliárd (sem)
Mint ismert, a főváros vezetése és a kormány között hosszú hónapok óta tart a birkózás a Lánchíd felújítása kapcsán. Az egyre rosszabb állapotban lévő híd rekonstrukciójára a kormány hatmilliárd forintot ígért, ám ezt csak akkor hajlandó odaadni, ha megkezdődik a munka. Fürjes Balázs, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár október végén azt mondta:
„Amint a főváros lezárja a közbeszerzést, szerződést köt, megkezdődik a munka, és már csak a 6 milliárd hiányzik, akkor érkezik a kormányzati támogatás”
Fotó: Pixabay
A Fővárosi Közgyűlés a Lánchíd felújítására valamivel több mint 23 milliárd forintot szavazott meg, ám Budapestnek ennyi pénze biztosan nem lesz rá, így továbbra is kérdéses, hogy mikor kezdődhet meg a munka. Az biztos, hogy
