November közepén, elsőként az Ugytudjuk.hu, helyi portál írt róla, hogy Szombathelyen egy fiatalember megölt egy kölyök tacskót. Az elkövető tettét később maga is elismerte. Egy vasárnap este a kutyával együtt érkezett meg abba a szombathelyi lépcsőházba, ahol a édesapja lakása található. A lakásba a hugai laktak, akik látva, hogy bátyjuk zaklatottan érkezett hozzájuk, egyszerűen nem engedték be a lakásba. A fiatalember ezen annyira felhúzta magát, hogy dühét a nála lévő kölyök tacskón vezette le. A kutyát falhoz vágta, az állat pedig a helyszínen belepusztult a sérüléseibe - írja összefoglaló cikkében az atlatszo.hu.
A rendőrök a 32 éves férfit már aznap este előállították ellene büntetőeljárást kezdeményeztek. Az elkövető egyébként már volt büntetve, korábban késelés miatt kellett börtönbe vonulnia.
Érdekes, hogy az eset előtt alig egy héttel egy másik állatkínzásos ügy is történt Szombathely mellett. A vasi megyeszékhelytől pár kilométerre lévő Dozmat határában egy gazda egy bakkecskét talált. Az állat lábai gyorskötözővel voltak összekötve. Mint később kiderült a nyakát is átvágáták, ám az elkövető az erős kecske bőrön nem tudott alapos munkát végezni. Az állatra rátaláló gazda a kecskét befogadta. Nyáron kőszegi, fiókástól levert fecskefészekről számoltak be. Bár az eset végkimeneteléről nem tudni, akkor az ügyben megszólaló szakember azt mondta, hogy nagy valószínűséggel természetvédelmi bírsággal megússza az elkövető.
Bár ezek az esetek is felrázták a környék állatvédőit, akkora indulatokat mégsem szült, mint a kutya esete. Valószínűleg ez azért alakult így, mivel a tacskó életét kioltó elkövetőt sokan személyesen ismerik Szombathelyen. A vele készült beszélgetésben is azt említi, hogy rengeteg kommentet olvasott, ahol halálosan megfenyegették.
Az eset után egy héttel az állatvédők régen látott tömegben gyűltek össze Szombathelyen, egy néma megemlékezésre, gyertyagyújtásra és közös kutyasétáltatásra. Az ezres tömegben is sokan azt beszélték egymás között, hogy mi lesz, ha kap egyáltalán büntetést. Sokan pont amiatt gondolták, hogy az önbíráskodáson kívül nincs más megoldás, mert a hatóságok részéről meglehetősen lassú eljárást és végül enyhe büntetést tapasztaltak.
Szinte az esettel párhuzamosan hozott ítéletet a Zala Megyei Kormányhivatal a Vajda János Gimnáziumban történt élve boncolásos esetben, ahol a boncolást végrehajtó tanárt nem, az iskolát pedig mindössze 150 ezer forintra büntette a hivatal.
Pedig hazánkban 2013 júliusa óta törvény bünteti az állatkínzást. A törvény azt mondja, hogy aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, az akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ennek ellenére úgy tűnhet, hogy szabadságvesztéssel szinte nem is is büntetnek. Kíváncsiak voltunk arra, hogy valóban ennyire enyhe büntetések születnek, vagy csupán egyszerűen elfelejtődnek az esetek, mire a bíróság ítéletet hoz egy-egy ügyben.
Az Átlatszó az Országos Bírói Hivatalhoz fordult statisztikáért: tájékoztatásuk szerint 2013-ban összesen 22 főt ítéltek jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt. 2014-ben és 2015-ben 23-23 főt, 2016-ban 19-et míg 2017-ben 23 vádlottat. A hivatal hozzátette, hogy a bíróság több esetben halmazati büntetést szabott ki, vagyis az állatkínzás mellett más bűncselekményt is elkövetett a tettes.
