Egészséges hangyászsün utód cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben, amelynek keddi közleménye szerint jelentős szakmai sikernek számít a hangyászsünök budapesti szaporítása.
Mint írják, a világon csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal, az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön őket. Ez még a hangyászsünök őshazájának számító Ausztrália állatkertjeiben is ritkaságnak számít, Ausztrálián kívül pedig csak néhány alkalommal fordult elő hasonló siker. A jelenleg három hónapos állatot a közönség egyelőre még nem láthatja.
A hangyászsünök rendkívül ritkán láthatók állatkertekben, Ausztrálián kívül csak alig két tucat, Európában mindössze tizenegy helyen. A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1910-es években is foglalkoztak tartásukkal, de folyamatosan 2012-óta láthatók újra Budapesten. Az akkor érkezett pár, Tüske és Böki bemutatásával elsősorban az volt a cél, hogy a tojásrakó emlősök is képviselve legyenek a városligeti intézményben, de bíztak benne, hogy majd szaporítani is sikerül őket.
Tojásból lesz a csoda?
Ismét világra szóló, nemzetközi jelentőségű szaporítási eredménnyel büszkélkedhet a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ezúttal a rövidcsőrű hangyászsünöknél volt gyermekáldás. A hangyászsünök - a kacsacsőrű emlőssel együtt - a tojásrakó emlősök közé tartoznak, amelyek egyik különleges élettani sajátossága, hogy emlős létükre nem eleven utódokat ellenek, hanem tojásokat raknak.
A hangyászsünök a legkülönösebb állatok közé tartoznak, hiszen emlős létükre nem eleven utódokat hoznak a világra, hanem tojásokkal szaporodnak. Rajtuk kívül az emlősök körében egyedül a kacsacsőrű emlős tojásrakó. A nőstények 22-24 nappal a párzás után rakják le 13-17 milliméter átmérőjű, puha és bőrszerű héjú tojásukat, amelyet az elkövetkező tíz napban ideiglenes képződményként megjelenő hasi költőerszényükben költenek ki.
A kölyök a kikelés után alig 0,4 gramm tömegű. Az anyaállatnak ugyan nincsenek igazi emlői, de vannak tejmirigyei, amelyek közvetlenül a szabadba nyílnak a költőerszény falában. A kicsi a mirigyek által kiválasztott tejet szívogatja. Általában 45-55 napos koráig marad az erszényben, a tüskéi azonban csak azután kezdenek el nőni, hogy kiköltözik addigi helyéről. Kétszáz napos korárára, amikor a tejről végleg átáll a hangyákra és termeszekre, rendszerint már egy kilogrammnál is nehezebb. A hangyászsünök viszonylag hosszú életű állatok, akár 40-50 évig is élhetnek.
Az állatkert most három hónapos hangyászsün kölykét a gondozókon kívül egyelőre senki nem láthatja, mert az első hónapokban különösen fontos, hogy a kölyök a legteljesebb nyugalomban, zavartalanul fejlődhessen. A közönség az állatkert hivatalos honlapján és Facebook-oldalán tekintheti meg a jövevényt - adta hírül az MTI.
