Magaslégköri ballon emeli a Bakonyi Csillagászati Egyesület "űrbatyuját" (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka) Fotók: űrbatyut indítottak Ajkáról a holdraszállás 50. évfordulója alkalmából
A Bakonyi Csillagászati Egyesület "űrbatyut" készített, amelyet a Holdra szállás 50. évfordulója alkalmából magaslégköri ballonnal indítottak útjára Ajkán 2019. július 20-án.
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember a Hold felszínére. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Edwin "Buzz" Aldrin és Michael Collins űrhajóssal a Hold felé. Armstrong és Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.
A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműködéséhez és a katonai enyhüléshez.
Az Apollo 11 pontos leszállási helyét a Hold térképek Statio Tranquillitatis „Nyugalom Bázis” önálló néven jelölik. Ilyenformán egyedi módon a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képződményekre jellemző megjelölést kaptak. A helyszín közelében fekszik a három űrhajós nevét viselő, nagyobb távcsövekkel látható három kráter is, amelyeket a megszokottól eltérően élő személyekről neveztek el.
Az ötven évvel ezelőtti Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről és a Földről alkotott képet. Ezt ma a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára bővebben is kifejtette az M1-en. A Holdra lépő űrhajósok többek közt kőzeteket gyűjtöttek, lézertükröt és szeizmométert helyeztek el, s ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltattak. A műszerek segítségével pontosítani lehetett a Föld-Hold távolságot, s a bolygó kontinensvándorlásait is. Az utóbbi akkoriban friss elméletnek számított, ahogy azzal sem voltak tisztában, vannak-e holdrengések. (MTI/Wikipedia)
