Az internet korában már nem a tartalmak letiltása, átírása, meghamisítása a fő feladat, hanem a nép átnevelése

ugytudjuk.hu 2020-07-05 09:48:00
Eseti tanulmányok kezdő cenzoroknak.

A helyzet ismét fokozódik, ez nem vitás. Minden tolakodó hatalom sarkköve a kultúrharc, mert a nyomuló apparátus és vezére nem bírja a független gondolatokat. Pláne nem a gondolkodókat. Ennek esett áldozatául pár napja a budapesti színészképző intézmény. De jelentős, bár nem lényegi, különbségek vannak a kádári-aczéli és a mostani, NER-es kultúrkampf között.

Cenzornak lenni nem könnyű feladat. Erre születni kell. Egy ország előtt vált ez nyilvánvalóvá a kádári konszolidáció elején, amikor a Magyar Televízió (MTV) műsorra tűzte az amerikai Támadás egy idegen bolygóról című, sokepizódos sci-fi sorozatot. A bemutatót óriási várakozás előzte meg, az első rész 4 (!) millió embert ültetett le a fekete-fehér képcsövek elé.

Ez nem is volt olyan nagy csoda. Alig több, mint tíz évvel vagyunk a levert 56-os forradalom után, már szabadult Darvas Iván, Déry Tibor, vagy a győri eseményekben fontos szerepet játszó újságíró, Bertalan Lajos. lllyés Gyuláról is leszálltak, a hatalom konszolidációja sikeres. A kulturális szféra pártvezére, Aczél György elérkezettnek látta az időt a lazításokra.

A napi pártpropaganda mellett könnyedebb tartalmakat, ezek közlését engedélyezte. Módjával, szűrve és állandóan mérve: ha jelentős volt a nem kívánatos hatás (Mozgó Világ irodalmi folyóirat), akkor tiltottak, bezártak, dobozba raktak.  

A tévé kiemelt terület volt, mert naponta milliók nézték. A Szabad Európa Rádión kívül nem létezett független, nem kormányzati hírforrás. Sem internet, sem másik adó. Ha a néző átkapcsolt, maximum Ceausescu, vagy valamelyik „visegrádi sokak" arcképét látta, magasztaló szövegekkel.

Aztán Aczél döntött, a Támadás... főhőse, David Vincent képernyőre kerülhetett. A sorozatra még a szörnyű jelző is hízelgő, annyira pocsék. De akkor miért vették meg? A cenzorok célja kettős volt: bemutatni, hogy milyen „eccerű" gondolkodású emberek élnek a főellenség USÁ-ban, másrészt, annyira erős a szocialista kultúra, hogy az ellenség filmjeit is vetítheti.  

Más volt a helyzet a moziknál. Ezt a terepet már nem volt olyan könnyű leuralni, mint a televíziót, a rádiót, vagy a sajtót. Műveltebb cenzorokra volt szükség, nyelveket beszélő, tájékozott kollaboránsokra. Akik az előnyökért – nyugati útlevél, magasabb bérezés, könyvkiadás – elvégezték a piszkos munkát. Rájuk várt a „hanyatló nyugati kultúra" egyes darabjainak bemutatása. Ha rosszul döntöttek, a Kossuth téri vetítőből hamar egy vidéki kultúrházban találták magukat.   

A nyugati végeken, Szombathely és Sopron térségben, a hetvenes évek elejére a fiatalok körében általánossá vált az osztrák televízió  (ORF) nézése. Főleg szombaton, amikor az éjjeli órákban cowboy filmeket adtak. Az átkapcsolás tömegessé vált, még a Magyar Néphadsereg határszéli laktanyáiban is „lövöldözős nyugati propaganda" folyt, ahogy egy korabeli hangulatjelentés fogalmazott. Ellensúlyozandó, bemutatták A hallgatag ember című, Paul Newman jegyezte filmet.

Az amúgy tisztességes mű – egy, az indiánoknál nevelkedett fehér, Newman a főhős, visszatér az övéihez, ahol elborzad a – akkor még nem így mondták – rasszizmustól. A film ebben a műfajban a filozofikus, vagyis tömegszinten unalmas kategória, miközben a kiéhezett nép egy jó lövöldözős, indiános, skalpos filmre várt. A cenzorok kettős sikert arattak: a kritikus értelmiségnek tetsző, valós tartalmat engedtek át úgy, hogy a tömeg csalódott. Utóbbi véleménye, lám, Amerikában is lehet „unalmas" filmet csinálni...

Aztán eljött az az idő, amikor a „vájtszemű" értelmiségi szórakoztatási igénye összeért a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság elvárásaival. Ezt a mérföldkőt Pokoli toronynak hívták. A valóban látványos és a világpremiertől sem sokkal elmaradó USA katasztrófafilm azt az érzést hozta el a vasfüggönyös társadalomnak, hogy ők is a világ részei. A gőz ismét sikeresen kiengedtetett.

Mit szűrhetnek le mindebből a mai, törekvő cenzoristák?  Főleg azt, hogy tanulni, tanulni, tanulni. Az internet korában nem a tartalmak letiltása, átírása, meghamisítása a fő feladat, hanem a nép átnevelése. Hát, nem lesz könnyű.

De a cenzor sorsa már csak ilyen.

Szólj hozzá!

Így viseld a gyűrűidet!

A divat világában villámgyorsan változnak a trendek, és ezen belül az ékszerek, különösen a gyűrűk terén is igazi forradalmat élhetünk meg. Hol egy újdonsült fazon kerül reflektorfénybe, hol pedig valami más ragadja meg a közönség figyelmét.

Segítség a tökéletes körfűrész kiválasztásához

A körfűrész a barkács- és szakipari világ egyik legfontosabb eszköze: szinte mindegy, milyen anyagról van szó, a megfelelő típussal megoldható a precíz és pontos vágás.

Húsvéti hulladék ügyek Győrben

Hulladékszállítás, hulladékudvarok, ügyfélszolgálat info.

Kósa Roland: Nem szeretnék parlamenti képviselőjelölt lenni!

A Győr+ rádió reggeli adásában tisztázott az alpolgármester.

Végrehajtónak adta ki magát egy szombathelyi nő

Pedig nem volt az. 47 millió forintot csalt ki. 44 milliót aztán online el is játszott.

USB töltők a hétköznapokban

Napjainkban az USB töltők nélkülözhetetlen részeivé váltak otthonainknak és irodáinknak.

“Ne csak a választáskor jöjjön “Szalagvágó” Czunyiné! Hol van?”

Lakossági fórumot tartottak Bábolnán. A helyiek a végsőkig el fognak menni, ha ismét marhatetemeket hoznának a településre.

Hivatalos: Ez már a nyár

Kicsit korán jött, de ez van.

Történelmi megállapodás segíti mostantól a győri táncosok jövőjét

Két egyetem és a Győri Balett innovatív együttműködését írták alá a szereplők.

Komoly pénzt zsákmányoltak betörők egy szombathelyi lakásból

Közel 3 millió forintot tartott otthon a házigazda.

A megfelelő munkaruha életeket menthet!

A hírekben számtalanszor olvashatunk olyan munkahelyi balesetekről, amelyek könnyedén megelőzhetőek lettek volna, ha a munkavállaló a megfelelő munkaruházatot viseli, illetve ha a munkáltató valóban komolyan veszi a munkavédelmi előírásokat.

Állandó traffipaxot kap a győri Széchenyi híd

Még idén megvalósul a közlekedésbiztonsági beruházás.