A diktatúra nemcsak a múltat, de Frankot is végképp el akarta törölni

Papp László Tamás 2021-10-18 08:22:00
Vajon a demokráciának látszó képződmények tudnak-e jobbak lenni ennél? Töprengés a film ürügyén.

Az eltörölni Frankot nyitó jelenetsorában a főhős és barátai plakátokat ragasztanak ki, amelyek punkegyüttesük koncertjét hirdetik.

Fotó: erasingfrank.com/hu/

A filmből a rendszerváltás előtti Magyarország történelmében alultájékozottak számára is kiderül, hogy az ilyesmi a pártállami diktatúrában retorzióval járt. Frank magára vonja az állambiztonság figyelmét, rendezvényeit feloszlatják, őt pedig letartóztatják, aztán kényszergyógykezelésnek vetik alá.

A politikai pszichiátria működését remekül bemutatja Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós Őrjítő mandragóra című riportkötete. Amelyben olyan másként gondolkodók eseteit írják le, akiket eretnek gondolataik miatt pszichiátriai kezelésre hurcoltak.

De a győri hajléktalanszálló igazgatója is elmondta a nekünk adott interjújában, hogyan vittek ellenzékieket „kigyógyítani” a diktatúra szervei.

Akkoriban évente úgy 8-10 ezer ember került börtönbe szenvedélybetegséggel összefüggő cselekmény miatt. Voltak olyanok is, akiket politikai okból zártak a szenvedélybetegségükre hivatkozva elmeszociális intézetbe

– beszélt a témáról.

A koncepció lényegében az volt, hogy a '70-es, '80-as évek puha (s magát egyre puhábbnak láttatni akaró, a hitelek miatt a nyugati országok jóindulatára rászoruló) diktatúrájában már a hatalomnak is ciki lett volna csak úgy bebörtönözni vagy kivégezni valakit pusztán azért, mert a rendszer ellen szólt.

Ezért aztán inkább pszichiátriai intézetbe csukták a renitenseket, mondván: ha valaki nem fogadja el a szocializmus felsőbbrendűségének magától értetődő igazságát, az valamiféle mentális abnormalitás tünete lehet.

De vajon a pártállami diktatúra (általában a diktatúra) az egyetlen létforma, ahol a különbözést, az átlagtól való markáns eltérést büntetőjogilag és/vagy orvosilag kezelendő abnormalitásnak tekintik?

Fotó: erasingfrank.com/hu/

A Puskin moziban, egy derűmámoros estén látott képeket visszaidézve ugyanis nekem a következő emlék ugrott be.

Több mint egy évtizeddel később, 1994-ben ugyanígy fiatalok lopakodtak a pesti éjszakában. Vörös csillagot ragasztgatva a hirdetőoszlopokra, a kirakatokra, a falakra, az autók szélvédőjére. A nemzetbiztonság, a rendőrség azonnal érdeklődni kezdett irántuk. Az egyiküknél még házkutatást is tartottak.

Mindezt azért, mivel az akkori rendszer úgy döntött, hogy a vörös csillagnak már a viseléséért vagy a kiragasztásáért is börtön járhat.

Így volt, tudom. Mert az egyik fiatal én voltam.

Maroknyi csoportunk, pár kamasz néhány hónappal a szovjet csapatok kivonulása, a Szovjetunió összeomlása után, a '90-es évek elején 15-16 évesen úgy döntött márpedig ők kommunisták lesznek.

S mindent el is követtünk, hogy nézeteinket hirdessük, terjesszük, s ezzel minél jobban megbotránkoztassuk a felnőtteket. Mindenki szimpatikus volt nekünk, aki szembeszállt az általunk gyűlölt nyugati kapitalizmussal.

Az Öböl-háború idején Szaddam Huszeint éltető mondatokat írtam az osztályteremben a táblára. Osztálytársaim és tanáraim úgy néztek rám, mint egy elmebetegre. Néhányan valószínűleg komolyan is gondolták, hogy az vagyok.

És tényleg: normális az az ember, aki a rendszerváltás utáni években, mikor a kommunizmus bűnei, csődje mindenki számára egyértelműen kiderültek, tizenévesként, pártonkívüli apolitikus szülőkkel hirtelen a bukott rezsim lelkes hívévé válik? És nem érdekli semmiféle józan érv, amivel a nála idősebbek és kortársai próbálták lebeszélni erről? Normális az ilyen ember?

A válasz az, hogy nem, nem az. Merthogy:

„Normális hal nem ugrik ki az akváriumból, és normális ember nem ugrik ki az igazságból, a törzs, a hit, a náció, az internáció, a szocializmus, a polgári demokrácia igazságából. Ha pedig a normális hal akaratától függően vagy függetlenül másik akváriumba tevődik át, akkor abból nem ugrik ki. A normális hal (egér, elefánt stb.) számára az igazság természeti adottság. A természetessé vált igazságot semmi más nem védi, csak az adottság, s védtelen marad, ha az adottságból veszettség lesz. Ami erő az adottságban, az gyengeség a veszettségben.”

– írta Révész Sándor Kertész Péternek a Komlós Jánosról szóló életrajzi kötetében. (Ulpius-ház Könyvkiadó Bt. 2002.)

Mi ugyanannyira abnormálisak voltunk a polgári demokrácia szemében, akár Frank és barátai az állampárt funkcionáriusainál. Bennünket ugyan nem utaltak elmegyógyintézetbe, de ha elkapnak, büntetőjogi szankciók elé nézhettünk volna.

Fotó: erasingfrank.com/hu/

Ha nem is zárnak börtönbe, de rabosítanak, kihallgatnak, priuszunk lesz, amely ott virít az erkölcsi bizonyítványunkon. Mindezt pusztán azért, mert kitűztük a vörös csillagot.

Elvileg a kommunista rendszer ugyanúgy azt mondta magáról, hogy a szabadság letéteményese, mint a nyugati demokrácia. Papíron a szovjet alkotmány és a Népköztársaság alaptörvénye a legdemokratikusabb jogszabályok voltak. Kimondták, hogy a nép uralkodik és bármelyik állampolgár szabadon kinyílváníthatja a véleményét.

A legfőbb kérdés viszont az, hogy minek is a szabadsága a demokrácia, legyen bár népi vagy polgári? Csak a normalitásé vagy az abnormalitásé is? Vagyis azok is lehetnek-e benne ugyanolyan szabadok, akiket az átlagosak, a normálisak mérv-, és hangadó többsége deviánsnak tart?

Ahogy peregnek a képek, láthatjuk Frank kálváriáját, akit a rendszer próbál jó útra téríteni. A rendőrök ütlegekkel, az orvosok injekciókkal, elektrosokkal, a kultúrfunkcionáriusok pedig atyai beszélgetésekkel, a karrier mézesmadzagjának húzogatásával.

Frank sorsa nem egyedi, mások is jártak így, de azért ő és sorstársai a '80-as évek első felének Magyarországán a különcök buborékjában élő törpe kisebbséget alkottak.

Az emberek perdöntő, elsöprő többsége nem akart hős lenni, Kolhaas Mihályként lázadni. Nem szeretett volna a nyílt rendszerkritikába belekeveredni. S mégha nem értett is egyet a rendszerrel, akkor is a normalitás józan, kispolgári hüledezésével tekintett az abnormális punkokra, akik, ha megverte őket a rendőr, ugyebár maguknak keresték a bajt.

Fotó: erasingfrank.com/hu/

Mert hát miért is nem voltak képesek megalkudni, számolni a realitásokkal? Ezek a törvényen kívüli punkokra berzenkedő, idegenkedő megvetéssel tekintő normális felnőttek ugyanazok voltak, akik tíz év múlva ránk, polgárpukkasztó tinikomcsikra néztek hasonlóképp.

Mert ezeknek az embereknek a normalitása nem értékalapú. Ugyanazzal a zsigeri reflexszel ítélték el a punkokat, mint bennünket. A mindenkori többség, a főáram, az átlag nevében.

A film képi világa nyomasztó. Az elmegyógyintézet lakóit nézve elmosódik a határ az ”igazi” betegek és a politikai okból terápiára ítéltek között, de ez nem rájuk üt vissza, hanem azt a kérdést téteti fel a nézővel: ki a veszélyesebb?

Az-e, aki beleőrül a deprimáló sivárságba, konformizmusba, uniformizáltságba, vagy az, aki ilyen környezetben is képes normális maradni, normalitást színlelni, ezt a világot elfogadhatónak hazudni? Melyik a nagyobb fenyegetés?

Ma is vannak olyanok, akik minden tőlük eltérőt kezelni, gyógyítani próbálnának. A melegeket például. És az út, amely az elmegyógyintézetben végződik, amelybe Frankot zárták, ott kezdődik, hogy különbséget teszünk az abnormalitások között.

A nekünk szimpatikusat engedjük, az ellenszenveset tiltjuk. Mert lényeg pont ott van, hogy mindenkinek más az abnormális.

Az MSZMP-híveknek Frank és punk barátai, a bigott keresztényeknek, a homofóboknak a Pride. Egy magamfajta, kommunistából antikommunistává vált liberálisnak pedig az, amikor egyes fiatalok úgy viselik a horogkeresztet, mint mi annak idején a vörös csillagot.

Nem tetszik, nagyon nem, de mégsem akarom, hogy börtönbe zárják őket érte. Olyan országot szeretnék, ahol mindenki szabadon viselheti meggyőződésének szimbólumát, legyen az punk jelvény, Pride-zászló, székely zászló, vörös csillag vagy horogkereszt.

Feltéve, ha cserébe ő is képes békésen elviselni, tolerálni mások abnormalitását, tömegtől való eltérését.

Mert a cenzúrának igazából soha nincs értéktartalma, és de facto bármikor azok ellen fordulhat, akiket papíron védeni próbál.

Így fordult elő például, hogy a neonácikat leleplező, a rendezvényüket elítélő állásfoglalást közlő, a koncerten készült fotót is tartalmazó riportom miatt engem korlátoz a Facebook, miközben a nácik tavaly és idén is vidáman bulizhattak. 

Mert a cenzúra végül saját farkába harap. Vagyis pont azokéba, akikkel legitimálja magát, akiket úgymond óvni próbál.

Számomra ez a film egyik legfőbb tanulsága.Többit pedig már lelje meg az olvasó.

Szólj hozzá!

Több mint 1 milliárd 200 millió forintos távhőfejlesztés indulhat Szombathelyen

A Szomtáv szerint a beruházás csökkentheti a hálózati hőveszteséget és a földgázfelhasználást is

Tizenkilenc győri iskola kaphat támogatást állagmegóvási és karbantartási munkákra

A városhoz idén 39 pályázat érkezett be mintegy 123 millió forint értékben.

Levendula, brunch és bütykölde a szombathelyi belvárosban

Május utolsó vasárnapján rendezik meg a Mártírok téri levendula napot.

Nehéz örökség: az éves költségvetési hiány több mint 91 százalékát már áprilisra összehozta az Orbán-kabinet

Az új kormány szerint átláthatatlan állapotban vették át a büdzsét a leköszönő kormánytól.

Visszalép az egyetem: mégsem nyúlnak a győri Kiskút liget melletti területhez

Kósa Roland szerint meghallották a győriek véleményét, ezért módosítják a februári előterjesztést.

Kreatív pólónyomtatás: hogyan készíts egyedi darabokat?

Egyedi pólókra van szükséged, vagy a céges csapat ruházatát dobnád fel néhány logózott darabbal?

Gajdos László: leáll az azbesztes kövek Magyarországra szállítása

Az élő környezetért felelős miniszter szerint az osztrák üzem tulajdonosával sikerült megállapodni a szállítások azonnali leállításáról.

Lezárások jönnek az M1-es győri lehajtójánál, terelőutakra kell készülni

Május végén és június elején is forgalomkorlátozások lesznek a Győr-Kelet csomópontnál az országhatár felé vezető oldalon.

Egyedi ajándékötletek, amikor az idő szorít

Előfordult már Önnel, hogy fontos alkalmak előtt hirtelen időhiánnyal küzdött az ajándékvásárlás terén? Ahogy közeledik egy különleges nap, például születésnap, évforduló vagy karácsony, gyakran eszmélünk rá, hogy a tökéletes ajándék még mindig nincs meg.

Győr környéki bringaút is versenyben van az Év Kerékpárútja 2026 szavazáson

A Győr–Pannonhalma–Tényő útvonalra június 2-ig lehet voksolni az Aktív Kalandor oldalán.

Nyárias idővel érkezik a pünkösdi hosszú hétvége

Napfényből nem lesz hiány, a hőmérséklet helyenként a 30 fokot is megközelítheti.

Egy napra mesebeli filmstúdióvá változik az Aranypart – jön a Győri Gyermek Piknik

Koncertek, bábszínház, játékparkok, kézműves foglalkozások és rengeteg családi program várja a gyerekeket május 31-én az Aranypart II.-n.

Koncertek, futás, helytörténeti séta és retro buli – ingyenes programokkal telik meg Győr pünkösdkor

Május 22. és 25. között szakmai konferenciák, családi programok, sportesemények, koncertek és közösségi rendezvények várják az érdeklődőket Győr több pontján.

Hamis márkák a pápai piacon: több száz kamu parfümöt és ruhát foglalt le a NAV

Hugo Boss, Chanel, Louis Vuitton, Nike és Adidas feliratú termékeket kínált egy árus, a pénzügyőrök az otthonában is találtak hamis termékeket.

Pünkösdkor sem marad el a szemétszállítás Győrben

A GYHG az ünnepnapokon is a megszokott rendben viszi el a hulladékot, de a hulladékudvarok és az ügyfélszolgálat zárva lesznek.

Tarvágások, erdőtüzek, klímaváltozás: új erdő-politikát sürgetnek Magyarországon a szakemberek

Már nem lehet kizárólag fakitermelési szempontból gondolkodni a magyar erdőkről.

„A dolgozók mennek, a vezető marad?” – belső információk szerint Holló Bernadett megtarthatja vezető állását és fizetését az éppen megszűnő Győr+-nál

Miközben a médiacég a hullámsírba merül, a frissen kinevezett vezető átevezhet egy új céges struktúrába. 

Új kerékpárút épülhet a Nagy Imre úton Győrben

A Vasvári Pál utca és a Szauter utca közötti szakaszon fejlesztené tovább a városi kerékpáros hálózatot a helyi önkormányzat.