Az Országgyűlés elfogadta a tegnapi éjszakába nyúló vita után ma a kulturális törvénycsomagot - írta meg az Index.
A szöveg érdemben már nem változott ahhoz képest, amit három nappal ezelőtt a kormány hivatalosan benyújtott, viszont jelentősen eltér attól a korábbi tervezettől, ami december első napjaiban kiszivárgott, és az Indexhez is eljutott.
A tervezet még alapjaiban forgatta volna fel a kulturális finanszírozás rendszerét, kiüresítette volna a Nemzeti Kulturális Alapot, és a korábbinál sokkal erősebb pozíciókat juttatott volna a Demeter Szilárd PIM-főigazgató körüli körnek.
Ezek az elemek végül nem kerültek be a törvénybe, de ez valószínűleg nem a kulturális élet szereplőinek vagy Karácsony Gergely főpolgármesternek tiltakozásával magyarázható, hanem a kormányoldalon belüli pozícióharccal. A tervezet egyik rubrikájában még szerepelt, hogy nem támogatja a Magyar Művészeti Akadémia, a törvényt viszont már igen - a testület a Nemzeti Kulturális Alapban kiemelt befolyással rendelkezik, amit meg is tudott védeni.
Ugyancsak puhult a törvénytervezet legnagyobb felháborodást kiváltó része, hogy a kormány beleszólást kapott volna az önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezésébe. Ezt kormánypárti politikusok a Katona József Színházban kirobbant zaklatási botránnyal indokolták, és zaklatószínházakról, eltussolt bűncselekményekről beszéltek.
Miről szól a törvény?
- Mostantól lesznek közös működtetésű színházak, eddig csak állami és önkormányzati fenntartású színházak voltak. Ezek megmaradnak, de ha egy színház működtetéséhez állami támogatást fogad el, akkor közös működtetésűnek minősül. (A nagy budapesti kőszínházak mind több százmilliós állami támogatást kapnak - enélkül nem tudnának a jelenlegi színvonalon működni.)
- A közös működtetés az önkormányzat kérvényezi, és kormányhatározatban döntenek róla. Ez tehát nem kötelező, hanem egy lehetőség.
- A közös működtetésről egyedi megállapodást köt az önkormányzat és a kormány, ez garantálja a színház művészi szabadságát, ám részletes szabályokat határoz meg, ideértve a "vezetői kinevezés módját is".
Mi következik ebből a gyakorlatban?
A törvény emellett felállít egy Nemzeti Kulturális Tanács nevű stratégiai tervező testületet. Meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, amiknek öt évre biztosítja a pénzügyi hátterét hosszú távú finanszírozási megállapodással - írta cikkében az Index.
A új kulturális törvény elleni szombathelyi demonstráción mi is ott voltunk, Jordán Tamás a Weöres Sándor Színház igazgatója pedig Budapesten szólalt fel a tervezet ellen.
