A TASZ szerint alapjogsértő a kormány tétlensége a koronavírus második hullámában

ugytudjuk.hu 2020-09-21 18:12:00
A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is.

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg - írja a TASZ.

A jogbiztonság követelményének sérelme

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság része a jogbiztonság követelménye. Erről már 9/1992. (I. 30.) számú határozatában kimondta az Alkotmánybíróság, hogy „a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.”

A járványügyi helyzetben a kormány visszatérően megsérti ezt a követelményt azzal, hogy a normákat rendszeresen és alapjaiban, látható indok nélkül változtatja meg. Ezzel nem csupán jogbizonytalanságban tartja a polgárokat, de aláássa a polgárok önkéntes jogkövetését is, akik a meggyőző indokokat nélkülöző korlátozásoknak kisebb hajlandósággal tesznek eleget. Így a jogbizonytalan helyzet végső soron a járványügyi érdekekkel is ellentétes.

  • A kormány a nyáron olyan rendszert alakított ki, amely rugalmasan volt képes reagálni az egyes országok járványügyi helyzetére. Az országok piros–sárga–zöld besorolása azonban alig egy hónapig működött, amikor egy teljesen új rendszer írta felül, amely a bejelentés szerint általános határzárat jelentett (külföldi állampolgároknak főszabályként megtiltotta az ország területére lépést), ezt azonban a bejelentést követően azonnal elkezdték felpuhítani, olyan, járványügyi szempontokkal alá nem támasztott intézkedésekkel, mint például a cseh és szlovák turisták belépésének engedélyezése
  • A szeptember 1-jén bevezetett új rendszert azonban már szeptember 5-ével jelentősen megváltoztatták, például azzal, hogy a külföldről érkezők a karantén alóli mentesüléshez szükséges két pcr-teszt közül az egyiket külföldön is elvégeztethetik.   
  • A látszólag kifejezetten szigorú belépési korlátozások alkalmazását kiszámíthatatlanná teszi, hogy egyes esetekben enyhébb követelmények mellett is be lehet utazni az országba, vagy mentesülni lehet a karantén alól, azonban ezek a kivételszabályok gyakran teljességgel meghatározatlan tartalmú fogalmakkal operálnak. Nem világos, hogy a rendelet alkalmazása során ki minősül családtagnak, mi számít gazdasági célú beutazásnak , mint ahogy a kulturális rendezvény fogalma sem egyértelmű. Ez a fajta homályos normaalkotás az egyik oldalon kiskapuk keresésére és a jogalkotó eredeti szándékának megkerülésére sarkall, a másik – a hatósági – oldalon pedig széttartó, következetlen jogalkalmazáshoz vezet, ahol legrosszabb esetben határátkelőnként változóan értelmezik ezeket a kellőképpen meg nem határozott fogalmakat.

A kellő felkészülési idő hiánya

Az Alkotmánybíróság a 28/1992. (IV. 30.) AB határozatában összegezte a kellő felkészülési idő értelmezésének legfőbb kritériumait, amelyet az AB az Alaptörvény negyedik módosításának hatályba lépése után is fenntartott. A határozat szerint „a demokratikus jogállam […] – sok egyéb mellett – abban is különbözik a diktatúrától, hogy […] garanciákkal megteremti annak a reális lehetőségét, hogy a jogalanyok valóban megismerhessék a reájuk irányadó jogszabályi rendelkezéseket s módjukban álljon magatartásukat azokhoz igazítani. […] [A] jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon

a) a jogszabály szövegének megszerzésére […] és áttanulmányozására;

b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez;

c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez”. A 32/2015. (XI. 19.) ABh. kimondja, hogy „Alaptörvény-ellenesség megállapításának [...] akkor van helye, ha az előbbiekre tekintettel a felkészülési idő oly mértékben rövid, hogy az új szabályozáshoz való alkalmazkodás rendkívüli nehézségekkel járna, lehetetlen, vagy felkészülési idő egyáltalán nincs biztosítva.

Ehhez képest a gyakori jogszabályváltoztatásokról a Kormány rendszeresen csak néhány órával vagy nappal az új norma közzététele és hatályba lépése előtt tájékoztatja a közvéleményt, ami fent idézett AB-határozat valamennyi követelményét megsérti:

  •  a jogszabályszöveg nem szerezhető meg és tanulmányozható át időben;  
  • a jogalkalmazó szervek nem képesek felkészülni a jogszabály alkalmazására; 
  • a norma érintettjei nem képesek alkalmazkodni a megváltozó szabályozáshoz.

A fentiekből következően a gyakori jogszabályváltozások szisztematikusan Alaptörvényt sértenek.

  •  A gyorsan változó járványügyi helyzetben természetesen nem kifogásolható a jogszabályok gyakori megváltoztatása, de az még ebben a helyzetben sem indokolható, hogy a járványügyi intézkedések, így a beutazás vagy a karanténkötelezettség szabályrendszerét havonta-kéthavonta, részletszabályait a kormány akár egy héten belül többször is megváltoztatja, miközben arra sincs tekintettel, hogy a norma érintettjei, így az országba beutazó magyar és külföldi állampolgárok utazásai rendszerint ennél hosszabb távúak, azaz a hatályba lépő norma a már korábban megtervezett utazások túlnyomó többségét érinti.   
  • A problémát súlyosabbá teszi, hogy a járványügyi szabályok egy része törvényben, más része kormányrendeletben, harmadik része pedig jogszabálynak nem minősülő kvázi-normákban, így az NNK által kiadott protokollokban található meg.   
  • A bizonytalan helyzetre jó példát szolgáltat, hogy a hétköznapi szóhasználatban gyakori „karantén” kifejezés például utalhat az egészségügyi törvényben alkalmazott „hatósági házi karantén” jogintézményére, de ugyanígy az országos tisztifőorvos által kiadott járványügyi eljárásrendben szereplő (tartalmában az egészségügyi törvényre visszautaló) járványügyi elkülönítésre is. Ebben a helyzetben a kormánynak alapvető kötelessége lenne a tájékoztatás, amely azonban nem, vagy csak igen szűk körben valósul meg.

Alaptörvény-sértő hiányosságok a jogalkalmazásban: a törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme

Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerint a törvény előtt mindenki egyenlő. A XXIV. cikk

(1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Ebből az elvből következik, hogy a hasonló élethelyzeteket hasonló jogi minősítéssel kell ellátni. A járványhelyzet különös hangsúlyt adott ennek, amikor tömegesen kell olyan, alapjogokat is (például a mozgásszabadságot) korlátozó szabályokat alkalmazni, mint amilyen a határátlépéskor történő kötelező karantén elrendelése. Erre az alapjog-korlátozásra csak a kellően indokolt esetben és csak a feltétlenül szükséges mértékig kerülhet sor. Ha ugyanolyan esetekben a hatóságok gyökeresen eltérő döntéseket hoznak, az arra mutat rá, hogy az alapjog-korlátozás nem egyenlő mérce szerint történik, ami súlyos alaptörvény-ellenességet jelez.

  •  Számos olyan esetről tudni, amely során a hatóságok contra legem jogalkalmazással éltek vagy ugyanolyan élethelyzeteket gyökeresen másként ítéltek meg. Ezek közül kiemelkednek a különböző karanténintézkedések – egyes esetekben a hatóság eltekintett a kötelező karantén elrendelésétől, más esetekben azonban az indokoltnál szigorúbban járt el. Ezek nem csupán a fent részletezett, a jgállamiság elvéből következő követelményeket sértik meg, hiszen a karanténintézkedések minden esetben a mozgásszabadság korlátozását, akár elvonását is jelentik. Erre az alapjogkorlátozsra csak a kellően indokolt esetben és csak a feltétlenül szükséges mértékig kerülhet sor. Ha ugyanolyan esetekben a hatóságok gyökeresen eltérő döntéseket hoznak, az arra mutat rá, hogy az alapjog-korlátozás nem egyenlő mérce szerint történik, ami súlyos alaptörvény-ellenességet jelez.

Az információszabadság Alaptörvény-ellenes megsértése

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A törvény értelmében közérdekű adat minden olyan információ vagy ismeret, ami az állami feladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret. A közérdekű adat fogalmilag nyilvános.

Az Alaptörvény azt is kimondja a IX. cikk (2) bekezdésében, hogy Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

a) a vírussal kapcsolatos szabályozás megismerhetőségének hiánya

A kormány a fentiekből fakadó jogokat és kötelezettségeket többszörösen is megsérti. A közérdekű adatok nyilvánosságából és a jogbiztonság elvéből is következik, hogy a kormánynak nem elegendő csupán meghoznia a jogszabályokat: azok tartalmáról, különösen akkor, amikor a szabályozás gyorsan változik, a szabályok összetettek és sokrétűek, proaktívan kellene tájékozatnia az állampolgárokat. Jelenleg azonban nem érhető el olyan könnyen érthető, az állampolgárok számára a szabályok átlátását biztosító állami információforrás, amiből mindenki megérthetné, milyen speciális jogszabályok vonatkoznak a jelenlegi helyzetre. Ezzel a kormány megsérti az információszabadság Alaptörvényben meghatározott követelményét.

  • Az őszi időszakban, dacára a minden korábbinál magasabb fertőzöttszámoknak, az Operatív törzs 2020. szeptember 19-éig nem tartott sajtótájékoztatót; a kormányzati tájékoztatás csatornájánaak szánt koronavirus.gov.hu oldalon sem a járványügyi intézkedésekről, sem az aktuális szabályokról nem érhető el közérthető információ. A járványügyi intézkedések legfontosabb iránymutatásaként értelmezhető Covid-eljárásrend csak az NNK oldalán érhető el, amellyel a legtöbb állampolgár nem találkozik, de ha mégis, a szabályok nem közérthetők; az eljárásrend szaknyelven fogalmaz (pl. „Megerősített eset: minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritérium”), ráadásul az eljárásrend csak a mögöttes jogszabályokkal együtt értelmezhető, amelykre azonban még csak nem is utal, így az elkülönítés, megfigyelés egyes esetei önmagukban értelmezhetetlenek.

b) a vírussal kapcsolatos aktuális adatok megismerhetőségének hiánya

A jelenlegi helyzetben nemcsak az aktuális szabályok, hanem az aktuális vírushelyzetre vonatkozó adatok, fertőzöttségi mutatók sem megismerhetők. A kormányzati tájékoztatás elégtelen, ami sérti az információszabadság követelményét.

Az Alkotmánybíróság már 37/1992 AB határozatában kimondta, hogy: „Demokratikus közvélemény [...] csakis teljes körű és tárgyilagos tájékoztatás alapján jöhet létre.” A 34/1994 AB határozat pedig megerősíti ezt a követelményt: „Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. A közérdekű adatok nyilvánossága, megismerhetősége gyakran előkérdése és feltétele a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhatóságának, és azzal más vonatkozásban is szorosan összefügg.”

  • A koronavirus.gov.hu ugyan igen korlátoztt számban tesz közzé adatokat a fertőzéssel kapcsolatban, de ezek minősége és mennyisége érdemben elmarad az elvárhatótól. Jó példát szolgáltat az adatok megfelelő közlésére az osztrák vagy a német tájékoztatás. Az osztrák kormány külön oldalon, interaktív adatsorokkal tájékoztat, míg a német járványügyi szerv 10+ oldalas, részletes elemzést és adatsorokat tesz közzé minden nap. Mindkét tájékoztató elérhető angol nyelven is.

A fentiek alapján kimondható, hogy a járvánnyal kapcsolatos alapvető rendelkezések megismerhetőségének feltételeit a kormány nem biztosítja, ami Alaptörvény-ellenes.

c) a vírussal kapcsolatos kormányzati döntések indokai megismerhetőségének hiánya

A fent kifejtett alkotmánybírósági gyakorlat az Alaptörvény elfogadása után is töretlen maradt, sőt a 13/2019. AB határozat azt is megerősíti, hogy a közhatalmi döntésalkotás átláhatósága is kulcsfontosságú. „Az állam működéséről való tájékozott véleményformálás elengedhetetlen a hatalomgyakorlók tevékenységének megítéléséhez és számonkéréséhez, a közhatalmi döntésalkotásra, a közügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás gyakorlásához, tágabb értelemben a közügyekhez kapcsolódó nyilvános, tényeken alapuló diskurzus kialakulásához.”

A jelenlegi helyzetben a kormány nem ad közérthető választ az alábbi kettős ellentmondásra:

  •  miközben a fertőzöttek száma jóval meghaladja a tavaszi adatokat, miért nincsenek az akkori időszakhoz hasonló járványügyi intézkedések? Az egyetlen, e körben adott magyarázat, amely szerint a kormány a halálozási adatokra van figyelemmel, szakértők szerint nem elfogadható: a halálozási arányok hetekkel követik a fertőzésszámok megugrását, tehát ha ma kiemelkedő a fertőzöttek száma, az néhány héten belül hasonlóan magas halálozási arányt fog magával hozni. Ez pedig azt indokolná, hogy a kormány jelentősen szigorítson a jelenlegi járványügyi intézkedéseken.   
  • szakértők nyilvános megszólalásai alapján a helyzet nagyon súlyos, „Magyarországon Európához képest brutálisan tombol a járvány”. Hasonló kijelentések nem hangoztak el a tavaszi időszakban, mégis súlyos korlátozó intézkedéseket (kijárási korlátozást, rendkívüli jogrendet, kórházi ágykiürítéseket) rendeltek el.

Az, hogy a kormány járványügyi döntéseinek indokai nem megismerhetők és hogy nincsenek kormányzati válaszok a fenti alapvető ellentmondásra, megsértik az információszabadsághoz való jogot és a közhatalmi döntésalkotás átláhatóságának követelményét, ezzel Alaptörvény-ellenes helyzetet alakítva ki.

A karanténintézkedések egy részének Alaptörvény-ellenessége

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 63. § (1)-(2) bekezdése értelmében a fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik. A [...] fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben el kell különíteni.

E rendelkezést a Covid-protokoll értelmében a koronavírusos esetekre is alkalmazni kell. A törvény szabálya nyilvánvalóan a személyes szabadság korlátozását jelenti, hiszen a fertőző beteg számára meghatározott hely elhagyásának tilalmát írja elő. E döntést a törvény értelmében az orvos hozza meg, vagyis az orvos döntéséből következik, hogy a beteg nem hagyhatja el az otthonát (vagy más, erre kijelölt helyet). Az orvos azonban nem hatóság, nincs felruházva az iyen döntés meghozatalához szükséges közhatalommal, így alkotmányosan nem járhatna el ebben a jogkörben. A tömegesen meghozott karanténintézkedések, járványügyi elkülönítések tehát a fentiek szerint Alaptörvény-ellenesek.

Az egészségügyi ellátások megszervezésének hiánya

Az alaptörvény XX. cikk (1)-(2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amit az állam egyebek mellett az egészségügyi ellátás megszervezésével segít elő.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatilag 1996 óta töretlen gyakorlatából kitűnik, hogy az egészséghez való jogot az Alkotmánybíróság alanyi jogként nem értelmezi. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság szerint az egészséghez való jog nem keletkeztet érvényesíthető igényt az alapjogi jogalanyok tekintetében, kizárólag az állam intézményvédelmi kötelezettségeként realizálódik. Az Alkotmánybíróság még az Alkotmány keretei között kimondta, hogy a „testi és lelki egészséghez való jog biztosítása [...] keretében az állam – egyebek között – egészségügyi intézményhálózat működtetésére és az orvosi ellátás megszervezésére köteles. Az egészségügyi intézményhálózat és az orvosi ellátás körében az Alkotmánybíróság elvontan, általános ismérvekkel csak egészen szélső esetekre korlátozottan határozhatja meg az állami kötelezettség kritikus nagyságát, vagyis azt a szükséges minimumot, amelynek hiánya már alkotmányellenességhez vezet. Ilyennek volna minősíthető például, ha az ország egyes területein az egészségügyi intézményrendszer és az orvosi ellátás teljesen hiányozna.” Ezt az értelmezést utóbb az Alaptörvény hatálya lépése után is megerősítette. „Az állami feladat teljesítésének kritikus mértéke, vagyis a szükséges minimum meghatározása végletes helyzethez kötődik: egyes egészségügyi ellátások, vagy az ellátás adott területen – az ország meghatározott részén – tapasztalható teljes hiánya eredményez csupán alkotmányellenességet. Ezen túlmenően az állami kötelezettségként értelmezett egészséghez való jog sérelmének nincs alkotmányos mércéje. Az egészséghez való jog ebben az összefüggésben az állammal szemben kikényszeríthető alapjogként nem értelmezhető.”

  • A kormányzati egészségügyi felkészülés a koronavírus első hullámára alapvetően kórházi ágyak felszabadításából, új, ideiglenes ellátóhelyek létesítéséből és lélegeztetőgépek beszerzéséből állt. Utóbbiakból 16.000 darabot rendelt Magyarország, kétséges azonban, hogy ezek közül mennyi érkezett meg ténylegesen. Az egészségügyi szakértők álláspontjai megegyeznek abban, hogy az országban bőven elegendő kórházi ágy és lélegeztetőgép áll rendelkezésre. A probléma ezekkel a felkészülési lépésekkel az, hogy az ellátószemélyzet, illetve a gépeket működtető szakemberek száma nem elégséges. A jelenleg rendelkezésre álló ápolószemélyzet mintegy 1400 lélegeztetőgép működtetésére elegendő.

Az őszi második hullám esetében külön felkészülésről egyelőre nincs hivatalos információ. Az állam a tavaszi és őszi hullám közötti időszakban adós maradt a járványügyi kapacitások bővítésével, így már a második hullám elején, 2020 szeptemberében is az látszik, hogy a rendszer nem képes a kellő számú teszt elvégzésére. A tesztek száma az önfinanszírozott tesztelés miatt emelkedik, ugyanakkor téves az az állítás, hogy a magasabb esetszám a több tesztnek lenne köszönhető: valójában arányaiban sokkal több a pozitív eredményű teszt, mint korábban. Az is jól látszik, hogy ha egy közösségben szisztematikusan szűrni kezdenek – mint például egy iskolában –, akkor kiugróan magas fertőzöttszámra derül fény.

A WHO álláspontja már a tavaszi „első hullám” során kiemelte a tesztelés jelentőségét. Jelenleg már a WHO által definiált „közösségi terjedés” időszakában vagyunk, amelyet az országos tisztifőorvos a magyar terminológia szerint „tömeges megbetegedések” időszakaként említ. Ennek az időszaknak a jellemzője ugyanis, hogy

  • a megbetegedések nagy számban jelennek meg, de már nem köthetők terjedési lánchoz,   
  • egyre több a pozitív teszt a rutintesztelés során (bár épp ez az, ami Magyarországon nem működik),  
  • az ország számos területén több, egymáshoz nem kapcsolódó fertőzésgóc alakul ki.

Erre az esetre a WHO már az alábbi iránymutatást teszi:

  • ahol lehetséges, folytatni kell az új esetek felkutatását; ez kiemelten fontos azokon a területeken, ahol újonnan mutatták ki a fertőzést;
  • az igazolt esteket el kell különíteni, illetve a légúti betegség tüneteit mutató egyéneknél javasolt az önkéntes izoláció;   
  • a meglévő járványügyi surveillance-rendszereket hozzá kell igazítani a koronavírus-járvány nyomon követéséhez;   
  • folytatni kell az eset alapú surveillance-t és a járványgócok átvizsgálását.

Ha nem áll rendelkezésre kellő diagnosztikai kapacitás, a továbbterjedést akadályozó rendelkezéseket (pl. elkülönítést) kell bevezetni, és priorizálni kell a tesztelésben, a következő csoportokra koncentrálva:

  •  akiknél magas a kockázata a betegség súlyos lefolyásának, illetve más sérülékeny csoportok, amelyeknél előreláthatólag kórházi (akár intenzív) kezelésre lesz szükség;   
  • egészségügyi dolgozók (beleértve a mentőszolgálatot és mindenkit, aki bármilyen munkakörben az egészségügyben dolgozik) attól függetlenül, hogy kontaktszemélynek vagy megerősített fertőzöttnek számítanának (a cél itt az egészségügyi dolgozók védelme és a kórházon belüli terjedés kockázatának csökkentése);  
  • az első, tüneteket mutató személyek bármely zárt (pl. iskolák, szociális ellátó intézmények, börtönök, kórházak) vagy sérülékeny (pl. humanitárius műveletek, ill. menekültek akár táborban, akár azon kívül) közegben, hogy a járvány kellő időben azonosítható és elszigetelhető legyen.

Tekintettel az Alkotmánybíróság megengedő álláspontjára, amely szerint csak az tekinthető alapjogsértőnek, ha egy adott területen teljes mértékben hiányzik az egészségügyi ellátás, az, hogy a tesztelés hiányossági Alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek-e, vitákra adhat okot. A TASZ álláspontja azonban – különösen a koronavírus miatti egészségügyi válsághelyzet keretei között – az Alkotmánybíróság értelmezésével kapcsolatban a következő:

  •  Általánosságban sem tartható az az értelmezés, hogy a „van vagy nincs” opciójára szűkítsük annak megítélését, hogy az állam biztosította-e az egészséghez való jog érvényesülését. Ez ugyanis lehetőséget nyújt az állam számára arra, hogy az egészségügy végletekig minimalizált megszervezésével is eleget tegyen az állami kötelezettségének. Erre egyre több példát láthatunk a magyar egészségügyi rendszerben.
  • A jelenlegi helyzetben valójában még akkor is az állam mulasztását kell megállapítani, ha elfogadjuk az Alkotmánybíróság érvelését. A tesztelés mint alacsonyküszöbű ellátás széles körű megszervezése helyett ugyanis az állam továbbra is a magas küszöbűnek nevezhető kórházi ágyfelszabadításra és a már beszerzett lélegeztetőgépekre mint ellátásra támaszkodik. 

A fentiek alapján kimondható, hogy a magyar állam nem teljesítette az Alaptörvényből eredő kötelezettségét.

Szólj hozzá!

Láttad már a Covid kaput?

Mész gyanútlanul, aztán egyszer csak hsss!

Anderson szerint a Falcónak jó esélye van továbbjutni a BL-csoportból

A Falco irányítója nagy csatára számít a novgorodi nyitányon.

A kosárszövetsége elnöke visszaszólt Okorn ötletére a bajnokság átszervezését illetően

Szalay Ferenc szerint a Falco edzője a csapatával foglalkozzon egy ilyen nehéz helyzetben, az átszervezést pedig hagyja az elnökségre.

Elmarad az SZKKA szerdai, idegenbeli bajnokija is

Most az ellenfélnél lett pozitív teszt.

A járványhelyzet miatt elmarad a Szent Márton-napi vásár Szombathelyen

A Vasi Skanzen pedig az idén október 31-ig tart nyitva.

Berobbant a koronavírus az ETO FC-nél!

Ettől függetlenül a mai, Haladás elleni meccs nem marad el.

Túl alacsonynak tartja a fizetését, le akar mondani a brit miniszterelnök

Néhány konzervatív szerint Boris Johnson tavasszal jelenti be, hogy otthagyja a miniszterelnöki posztot.

A szentgotthárdi Zaporozsec zenekar ad ma akusztikus koncertet az M2 Petőfi TV-n

A fiúk szerint az utóbbi időben egyre többen hallgatnak akusztikus zenét.

Megfújtak egy gázkazánt Győrben

A szemtanúknak gyanús lett, hogy hiába épül a ház, nem be-, hanem kifelé viszik a szerkezetet.

Megszületett Orbán Viktor legújabb unokája

Azt írja, "Gyűlik a focicsapat". Mármint a miniszterelnök.

Ma talán megússzuk az esőt

Egyelőre fagyra sem kell számítani.

van még itt cikk a témában:

Láttad már a Covid kaput?

Mész gyanútlanul, aztán egyszer csak hsss!

A kosárszövetsége elnöke visszaszólt Okorn ötletére a bajnokság átszervezését illetően

Szalay Ferenc szerint a Falco edzője a csapatával foglalkozzon egy ilyen nehéz helyzetben, az átszervezést pedig hagyja az elnökségre.