Úgy tűnik, hogy a győri Jedlik utca a belváros problémáinak állatorvosi lova: a kerékpározás nyári betiltása rámutatott arra, hogy a belváros helyzetén, közlekedésén még elég sokat lehetne gondolkodni, ennek kapcsán el is indult némi közös gondolkodás a kerékpáros szervezetek és a városháza közreműködésével nyár végén. Nemrég pedig arról értesültünk, hogy a
Jedlik utca boltosai egy levelet juttattak el a polgármesternek, amelyben leírták, hogy lehetne szebbé, élhetőbbé tenni az utcát.
Utánamentünk a dolognak, beszéltünk a boltosokkal és kézhez kaptuk az irományt is. A tizenkét pontot tartalmazó levél átfogó képet ad arról, hogy a Dunakapu és Széchenyi tereket összekötő forgalmas sétálóutca milyen mindennapi problémákkal küzd.
Ilyen például a takarítás kérdése. „Sajnos nagyon sokszor tapasztaljuk, különösen hétvégék és események után tele a város a hétvégi szeméttel” – áll a levélben, kiemelve, hogy ez a szemét gyakran még hétfő délben is az utcán van. A Jedlik utca ugye a város éjszakai életének egyik fő útvonala, ami összeköti a belvárost az egyetem környéki bulihelyszínekkel.
Az utca összképéből a kereskedők szerint nagyon hiányoznak a virágok és a fák – ők ugyan igyekeznek a saját portájukon tenni ezügyben, de felmerült, hogy a város léphetne-e valamit a kérdésben, mivel úgy látják, hogy a belvárosnak ezen szakasza a Széchenyi tértől a Dunakapu térig teljesen szürke, üres. A kereskedők szerint padok elhelyezése is hasznos lehetne, például a szódásszifon-szökőkút környékén.
Ide tartozik az árnyékolás kérdése is: ezt elintézni ugyanis egy hosszú bürokratikus procedúra a városképi szabályok miatt. A kereskedők javaslata az, hogy létre lehetne hozni árnyékolt utcákat a belvárosban egységes arculatú, utca felett kihelyezett vitorlavásznakkal. „Ez több külföldi városban már megvalósult, különleges hangulatot adva ezzel a belvárosnak” – írták.
De a belvárosi utcák képét más tényezők is rontják a levél szerint.
Az árubemutató bábuk mennyisége a levél szerint néha már-már búcsús jelleget ölt. Hasonló kérdés a kínai üzletek kérdése. Így fogalmaz a levél egyik pontja: „A mi véleményünk, hogy nem lett volna szabad a belváros szívében megengedni az olcsó kínai üzleteket. Sem látványban, sem a minőségében nem ad pluszt a városnak, sőt. Az ilyen üzleteknek a város peremkerületein lenne a helye, nem pedig a belvárosban. Sajnos az ilyen üzletek minősítik a várost. Meg lehet nézni azt az igénytelenséget, azt a kereskedelmi kultúrát, amit ezek az üzletek mutatnak akár a megjelenésükben. Ha igényes belvárost szeretnénk, akkor ezeknek az üzleteknek nincs helye a belvárosban” – írják.
Ugyanígy ront a képen, hogy egyre több a bezárt, vagy raktárnak használt üzlet. Nyilván kérdés az, hogy hogyan befolyásolhatja ezt a város, hiszen itt – a városképi szabályozás mellett – alapvetően piaci folyamatokról van szó. A felvetés mindenesetre illusztrálja azt, hogy a közeli Árkád hogyan gyengíti a belvárost.
És miért nem lehet elférni az utcában?
Lapunk első sorban a biciklis zárás miatt foglalkozott azzal, hogy miért nem lehet elférni a Jedlik utcában, és a kereskedők levele is bizonyítja, hogy a problémára csak tüneti kezelést adott a nyári korlátozás. A Jedlik utca elég széles, bár ez manapság nem így tűnik: a 8,4 méteres szélességet ugyanis árubemutató bábuk és egyéb eszközök, illetve teraszok foglalják el. A teraszok az utca felét elviszik három ponton, az árubemutatás pedig ideális esetben még egy métert.
A helyzet azonban az, hogy valójában a teraszok és az árubemutató eszközök is gyakran túlnyúlnak a megengedett mértéken, annyira, hogy nem csak kerékpározni, de lassan gyalogolni is nehézkes lesz. Egy példa: az egyik, ránézésre kissé túlterjeszkedő terasszal szembe tudott ideiglenesen költözni a Dunakapu téri fagyizó a korábbi épület felújítása miatt, itt tehát a fagyizóhoz sorban állók és a terasz tulajdonképpen lezárják az utcát. (Ez a probléma, mivel a felújítás még el sem kezdődött, valószínűleg jövőre is fennáll majd.)
Emellett probléma a gyalogos zónába behajtó csomag- és áruszállító járművek kérdése is.
A csomagszállító járművek behajtása a levél szerint nap 24 órájában engedélyezett, „zavarva ezzel a sétáló vásárlóközönséget. Ha mi üzlettulajdonosok, bérlők meg tudjuk oldani az áruk behozatalát a két különböző napszakban, a reggeli illetve az esti órákban, akkor egy kis logisztikával ezeknek a kiszállítócégeknek is alkalmazkodni kellene a megengedett időintervallumokhoz” – áll a levélben. Bárki, aki járt erre, tapasztalhatta, hogy egyébként nem csak a csomag-, de az áruszállító kamionok is gyakran az utcában parkolnak hosszasan.
A boltosok is kitérnek a kerékpározás kérdésére: szerintük vagy másfelé kéne vezetni a kerékpározást, vagy egy egyértelmű kerékpársávot kéne kijelölni, mert a jelenlegi helyzet balesetveszélyes.
Emellett azt is megjegyzik viszont, hogy nagyon kevés a kerékpártároló a környéken, szükség lenne többre. Igaz is: a Kisfaludy utcába Takács Krisztián képviselő (Fidesz) közreműködésével kihelyezett U-alakú tárolókról jó időben fürtökben lógnak a biciklik.
Ezért érné meg Győrnek a mostaninál is sokkal jobban támogatni a kerékpáros közlekedést
Vége a nyárnak, beköszönt az iskola, kedd reggeltől ismét állandósulnak a dugók a győri utakon. Mindenki tudja, aki autóba ül, hogy reggel hét és reggel nyolc óra között, érkezzünk bárhonnan a városba, lépésben fogunk haladni: beáll a Széchenyi híd, beáll az egyes, beáll a nyolcvanhármas, beáll minden.
Mi lehet a megoldás?
Már az is előrelépés lesz, ha visszajön a piac a Dunakapu térre.
A levél fogalmazói üdvözlik, hogy Dézsi Csaba András még nyár elején bejelentette a belvárosi piac visszatérését a Tarcsay Vilmos útról a Dunakapu térre. „Nagyon rég várunk már erre. A [piac] 9 évvel ezelőtti elhelyezése [a Tarcsay Vilmos utcára] óriási károkat okozott a belvárosnak. Az egész város lüktetése változott meg ezzel. Rengeteg turista látogatta a piacot Győrben, sokan ezekre a napokra igazították a kirándulásaikat. Kilenc év nagyon sok idő még egy város életében is, így biztosan a régi megjelenésén változtatni kell majd” – írták.
A bejelentett intézkedés nagyon népszerű volt az interneten is, rengetegen lájkolták erről szóló hírünket – és várnak azóta is, hogy mikor történik meg a valóságban is a vírushelyzet által is hátráltatott költözés. Megkérdeztük most a városházát, hogy hogy áll most az ügy, amint érkezik válasz, jelentkezünk vele.
A hosszú távú megoldáson – tehát a belváros felvirágoztatásán – azonban tényleg érdemes lenne minél hamarabb elkezdeni a közös gondolkozást: az itt működő kereskedőknek és vendéglátósoknak, az itt normális körülmények között közlekedni vágyó kerékpárosoknak és a városházának.
Előremutató nyugati példákkal ugyanis Dunát lehet rekeszteni.
A példa kedvéért egyet mutatunk is: Boris Johnson még London polgármestereként indította el a Mini Holland-projektet, amivel három londoni kerület belvárosát mentesítették az autóktól, tették sokkal élhetőbé a gyalogosok és a kerékpárosok számára. A tapasztalatok egyelőre bíztatóak: bár volt némi ellenállás az utak autómentesítése és a parkolóhelyek megszüntetése miatt, azóta kiderült, hogy az üzletek forgalma nőtt azáltal, hogy kellemesebb program lett a tisztább levegőjű kerületközpontokban sétálni és kerékpározni. (Ezt egyébként minden eddig készült felmérés bizonyítja szerte a világban.)
A dolog persze forrást is igényel. London Waltham Forest nevű városrészében nagyjából 20 millió fontot (nyolc milliárd forintot) költöttek el eddig a Johnson-féle programon nyert pénzből, de nem kell kétségbeesni: ebből a pénzből ott ugye teljes forgalomátszervezésre és átépítésre volt szükség.
A munka oroszlánrészét Győr már elvégezte: a belváros egy jelentős része sétálóövezet, amire lehetne a továbbiakban építeni.
Ami hiányzik, az pont az, amit részben a Jedlik utca kereskedői is felsorolnak: a még élhetőbb környezet, a még mindig meglévő szállítóforgalom kiváltása – London egyik negyedében ezt az önkormányzat által szervezett biciklis/triciklis teherkiszállítással oldották meg –, illetve az utcák kerékpárosbaráttá tétele szépen kiépített utakkal és bőséges mennyiségű bicikliparkolási lehetőséggel.
Ahogy arról korábban írtunk, ez utóbbi egyébként a kifejezetten érdeke mindenkinek: hiszen minél többen ülnek biciklire, annál kisebb a dugó, és minél könnyebben lehet autó nélkül megközelíteni a belvárost, annál többen fognak a környező üzletekben vásárolni – plusz még a levegő is tisztább lesz.
