A Győr+ Média Zrt. körüli névtelen levelek és belső történetek után most a Győr-Szol Zrt. működéséről jutott el súlyos állításokat tartalmazó anyag szerkesztőségünkhöz. Egy korábbi dolgozó részletesen beszélt az Ugytudjuk.hu-nak arról, hogyan működött – szerinte – a Barátság Sportpark és több önkormányzati sportlétesítmény világa: fiktív munkavégzésről, eltűnő bevételekről, politikailag védett emberekről, szolgálati lakásokról és elhallgatott ügyekről is mesélt. A volt alkalmazott dokumentumokat, jelenléti íveket, fotókat és egy hangfelvételt is megosztott velünk, amelyek alátámaszthatják a történteket.

„A Győr-Szol nagy cég, elbírja.”
„Ne csinálj semmit, akkor nem rontasz el semmit.”
„Így szokták.”
A volt dolgozó szerint ez a három mondat írta le legjobban azt a működési kultúrát, amely a Győr-Szol sportlétesítményeinél alakult ki az elmúlt években. Állítása szerint a Barátság Sportparkban, és a Bercsényi ligetben olyan belső rendszer működött, ahol a jelenléti ívek, a valós munkavégzés és a bevételek kezelése sok esetben köszönőviszonyban sem volt egymással, vagy épp a valósággal.
A történet 2022 szeptemberében kezdődött számára, amikor a H. Gyula által vezetett Barátság Sportparkhoz került. Hivatalosan a Bercsényi ligethez osztották be, de elmondása szerint ott szinte soha nem tartózkodott senki. A volt dolgozó azt állítja, amikor jelezte közvetlen vezetőjének, K. Attilának — aki H. Gyula sógora —, hogy az élhetetlen klimatikus körülmények között nem lehet nyolc órát dolgozni a konténerben, azt a választ kapta: nyugodtan menjen haza, máskor is „így szokták”. Papíron ugyanakkor teljes munkaidős jelenlét szerepelt a dokumentumokban.

A beszámoló szerint a Bercsényi ligetnél több olyan alkalmazott is szerepelt, akik Győr-Szol-os szolgálati lakást kaptak a belvárosban. A volt dolgozó állítása szerint ezek közül többen csak minimális időt töltöttek tényleges munkavégzéssel. Úgy fogalmazott, szerinte ezek „fiktív munkahelyek” voltak, amelyek évekig működhettek anélkül, hogy bárki érdemben fellépett volna ellenük.
A legsúlyosabb állítások azonban a sportpályák bérbeadásához kapcsolódnak. A volt alkalmazott szerint
éveken keresztül rendszeresen előfordult, hogy a befizetett pályabérleti díjakról nem készült számla, a pénzek egy része pedig egyszerűen eltűnt.
Elmondása szerint a rendszer minden szereplőnek kedvezett, hiszen a csapatok olcsóbban jutottak pályához, a különbözetet pedig szétosztották egymás között az ott dolgozók. A történet szerint a lebukás után ugyan megszüntették a készpénzes fizetést és bevezették a bankkártyás rendszert, de komoly következménye nem lett az ügynek.
A beszámoló szerint a rendszer átalakítását az akkori vagyongazdálkodási vezető, G. Zoltán kezdeményezte, miután tudomást szerzett a problémákról. A volt dolgozó szerint azért vezették be a kizárólagos bankkártyás fizetést és az online foglalási rendszert, hogy megvédjék a cég pénzét. Állítása szerint azonban H. Gyula és köre politikai védelem alatt állt, ezért valódi elszámoltatás nem történt.
A történet egyik érdekes része a Barátság Sportpark sátrainak ügye. A volt dolgozó szerint a több tízmillió forintos sátrakat éveken keresztül szakszerűtlenül bontották le és tárolták, sokszor esőben rakták el őket, emiatt pedig bepenészesedtek és használhatatlanná váltak. A történet szerint emiatt teljes téli foglalásokat kellett lemondani, emiatt a sportpark jelentős bevételektől esett el.

A beszámoló szerint a történet itt vett igazán érdekes fordulatot. A büfét ugyanis egy, Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) volt polgármesterhez köthető kör bérelte, így a forgalom kiesése már nem maradhatott következmények nélkül. A volt dolgozó állítása szerint így rövid időn belül megszületett a döntés új sátrak beszerzéséről, amelyek végül mintegy 80 millió forintba kerültek. A korábbi sátrak tönkremeneteléért azonban — állítása szerint — senkit nem vontak felelősségre.
A volt dolgozó szerint a Barátság Sportparkban nemcsak pénzügyi problémák voltak, hanem komoly biztonsági hiányosságok is. Elmondása alapján az egyik legnagyobb konfliktusa amiatt alakult ki, hogy rendőrt hívott, amikor egy futó nőt egy álarcos férfi megtámadott a földre tepert és molesztált. A kiérkező rendőrök ekkor szembesültek azzal, hogy a kamerarendszer évek óta nem működik. A volt alkalmazott szerint ennek egyik oka éppen az volt, hogy így sem a dolgozók jelenlétét, sem a pályák használatát nem lehetett ellenőrizni.
A beszámoló szerint az eset után azonban nem dícséretet, vagy erkölcsi támogatást, hanem vezetői figyelmeztetést kapott. Azt állítja: megtiltották neki, hogy jegyzőkönyvet készítsen a szabálytalanságokról, és kifejezetten arra utasították, hogy semmilyen körülmények között ne hívjon rendőrt. Elmondása szerint több alkalommal is konfliktusba került vezetőivel amiatt, hogy dokumentálni próbálta a problémákat.

A történetben fontos szerepet kap P. Viola is, aki a volt dolgozó szerint következetesen próbálta szabályosan beszedni a pályabérleti díjakat és dokumentálni a hiányosságokat. Elmondása szerint Viola rendszeresen jelezte a problémákat H. Gyulának, aki azonban nem akart tudni róluk. A volt dolgozó szerint egy rögzített hangfelvételeken az is hallható, hogy egy meetingen arra kérték: ne küldjön írásos üzeneteket a szabálytalanságokról.
A beszámoló alapján a Barátság Sportpark világa sokkal inkább emlékeztet egy csókos kapcsolati hálóként működő korrupt belső rendszerre, semmint egy közpénzből fenntartott, transzparen önkormányzati intézményre. A volt dolgozó szerint a politikai kapcsolatok többet számítottak a teljesítménynél, a problémák eltussolása fontosabb volt a megoldásuknál, és aki megpróbált szabályosan dolgozni vagy dokumentálni a visszásságokat, az gyorsan kellemetlenné és feleslegessé vált a rendszer számára.
A Győr-Szol körüli ügyek az elmúlt hónapokban egyre több kérdést vetettek fel. A lakáskassza-botrány, a rendőrségi nyomozás és az önkormányzati cégek működése körüli problémák után ez az újabb történet már nem pusztán egyetlen sporttelep belügyeiről szól. Sokkal inkább egy olyan rendszerről, amelyben hosszú éveken keresztül túl sok embernek lehetett önző, anyagi érdeke, hogy semmi ne változzon. Sárkány Péter pénteken ugyan távozott a Győr-Szol éléről, ezzel együtt a történetben említett ügyek kivizsgálása és az esetleges felelősségre vonás aligha maradhat el.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
