Szeptember 1-jétől újabb lakáspiacot élénkítő program indul útjára Magyarországon. Az Otthon Start Program keretében bevezetésre kerül a fix 3 százalékos lakáshitel, amely legfeljebb 50 millió forintos összegig, maximum 25 év futamidőre vehető fel. A konstrukciót első lakás vásárlására vagy építésére lehet igénybe venni, életkortól, családi állapottól és lakóhelytől függetlenül. A cél, hogy minél több fiatal tudjon saját lakáshoz jutni, az viszont már most látszik, hogy a program a jelenlegi piaci viszonyokat jelentősen átrendezheti, sőt, akár torzíthatja is.
A hitel feltételei papíron egyszerűek, legalább két év magyarországi társadalombiztosítási jogviszony, büntetlen előélet és köztartozás-mentesség szükséges az igényléshez, és az elmúlt tíz évben az igénylő nem rendelkezhetett 50 százaléknál nagyobb arányú tulajdonnal lakóingatlanban. A maximális ingatlanérték 100 millió forint lehet, négyzetméterenként pedig legfeljebb 1,5 millió forint az értékhatár. A legalább 10 százalékos önerő előírás marad, de ezt a CSOK vagy közszolgálati támogatás csökkentheti.
Szakértők szerint az új hiteltermék komoly keresleti hullámot indíthat el, különösen a fiatalok és első lakást vásárlók körében. A jelenlegi éves 20–30 ezer körüli első lakásvásárló szám rövid időn belül akár 60–70 ezerre is megugorhat, ami a jelenlegi kínálati viszonyok mellett komoly nyomást gyakorolhat a lakásárakra. Különösen azokban az ársávokban várható áremelkedés, ahol a legtöbb új belépő megjelenik a piacon, vagyis a középkategóriás használt lakásoknál, illetve az olcsóbb új építésű ingatlanoknál.
Bár a konstrukció mind az új, mind a használt lakásokra felhasználható, ez a kettős lehetőség torzíthatja a piaci viszonyokat. A program feltételei – például az értékhatárok – miatt vidéken a használt lakások lehetnek vonzóbbak, míg a nagyvárosokban inkább az újépítésű lakások iránti kereslet nőhet meg. Ez a kettősség ugyan első látásra rugalmasságot jelent, de hosszabb távon egyensúlytalanságot is okozhat: a másodpiaci kínálat például gyengülhet, ha minden figyelem és támogatás az új ingatlanokra irányul.
A piaci torzulás kérdése azonban nemcsak az árakat és a kínálati arányokat érinti. A program ösztönzi a lakossági eladósodást is, hiszen rendkívül kedvező feltételeket teremt a hitelfelvételhez. Ez önmagában nem baj, de kérdés, hogy a megnövekedett hitelállomány milyen hatással lesz a bankrendszerre és a gazdaság egészére, különösen, ha a keresleti lökés nem jár együtt elegendő új kínálat megjelenésével. Ebben az esetben a hirtelen megnőtt vásárlóerő inkább inflációt gerjeszt, mint valódi otthonteremtést.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a program hosszú távú fenntarthatósága is kérdéses. Ha a kereslet hirtelen felpörög, de a lakáspiaci kínálat – különösen az építőipari kapacitások szűkössége miatt – nem tud lépést tartani, akkor könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben az állami támogatás végső soron a lakásárak további emelkedését segíti elő. Ez pedig épp azokat hozza hátrányos helyzetbe, akiket a program eredetileg támogatni szeretne, azokat, akik önerő nélkül, piaci alapon már most sem tudtak lépést tartani az árakkal.
Az Otthon Start tehát valódi lehetőség is lehet, de csak akkor, ha a keresletösztönzés mellett a kínálatbővítés is lépést tart, és ha sikerül elkerülni, hogy a program újabb árfelhajtó buborékká váljon. A következő hónapokban kiderül, valóban elindul-e egy új lakáspiaci korszak, vagy csak egy újabb fejezetet látunk a lakhatási nehézségek történetében.