A hivatalos zsargon szerint az ENSZ 1994-ben, május 15-ét jelölte meg, mint a család hivatalos világnapját. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja.
Azt nehéz elvitatni, hogy a család, mint vérszerinti, vagy egyéb más kötelék által választott egység, talán a legfontosabb kötődés az életünkben. A család, mint fogalom, a társadalom legkisebb fogaskereke azonban mindenkinek mást jelent. A kormányzó párt szerint a család a nemzet alapja és jövője, kommunikációs stratégiájukban visszatérő elem, a magyar családtámogatási rendszerek nemzetközi unikalitása, a CSOK, a Babaváró, és egyéb támogatások szerintük párjukat ritkítják.
Szentkirályi Alexandra szerint a “A család az, ami minden nap támogat, megért és boldoggá tesz.” Érdekes felvetés ez annak a hatalmi erőnek az egyik hangos képviselőjétől, akik számára csak az apa-anya-gyerekek, férfi-nő-boldogság inerciarendszere értelmezhető. Bármi ami ettől eltér, az számukra nem család, és még csak párbeszédre sincsen lehetőség, még egy ilyen világnapon sem.
A világ nyitottabb és boldogabb felén sokféle családmodell létezik és elfogadott, mi több: támogatott. Elváltak, egyedülállók, máshogy gondolkodók, azonos neműek, idősek vagy épp fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy a saját mikroközösségüket családként értelmezzék, és nem szenvednek társadalmi hátrányt akkor sem, ha nem ül három szép gyerek az ezüst színű kombiban anya és apa mögött. A család nem lehet indok semmilyen kirekesztésre, és a puszta megléte nem priorizálhatja a benne élőket, kvázi, mint egy előjog.
A legmélyebb szeretet és kötődés, a legtöbb konfliktus forrása, öröm, gyász, áldás, veszteség, tisztelet, harag, ezek mind-mind olyan fogalmak amiket családon belül átélhetsz. Családokról szólnak a irodalom legszebb művei, családokról írták a legnézettebb szappanoperákat, és ember legyen a talpán aki meg tud inni egy felest minden egyes alkalommal, amikor a Halálos Iram filmekben elhangzik a család szó.
Ha van, vigyázz rá, ha még nincs, vagy már nincs, küzdj érte, mert családban élni, más minőség!
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |