Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.
Mint arról beszámoltunk, március 27-i győri közgyűlésen (egy óra tizenhat perc környékén) Pollreisz Balázs (MSZP) részéről elhangzott egy kérdés az Audi és a város között még Borkai Zsolt polgármestersége alatt kötött, helyi iparűzési adóra is vonatkozó szerződésről. Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) azt mondta, hogy a szerződés végén titoktartási záradék van, ezért nem beszélhet róla nyilvánosan, de szerinte ez egy város számára előnytelen megegyezés.
Közérdekű adatigénylést küldtem az önkormányzatnak az ügyben, hogy nyilvánosságra kerüljön a dokumentum, amit azonban Dézsi Csaba András elutasított. Annyi kiderült azonban, hogy a szerződést még 2010-ben kötötték.
A polgármester indoklása szerint titoktartási záradék van a szerződésben, ami a szerződés megkötésének időpontjában megfelelt a törvényeknek. Az Auditól korábban megkérdezte lapunk: nyilvánosságra tudják-e hozni ezt a dokumentumot ők? Így szólt a válasz: „Szeretnénk arról informálni, hogy az Audi általánosságban nem ad tájékoztatást partnereivel kötött megállapodásairól.”
Mint ismeretes, az Audi Győrbe települése után több mint egy évtizedig nem fizetett helyi iparűzési adót, azt 2007-ben fizettek először, míg az államkasszába társasági adót 2011-ben. Az iparűzési adó kulcsa Győrben 2014-ben csökkent először 2 százalékról 1,8 százalékra, majd 2018-ban 1,8 százalékról 1,6 százalékra. Az Audi eközben Magyarországon 2010 és 2020 között 33,5 milliárd forint állami támogatást kapott.
Egy 1998-as Népszabadság-cikk így foglalja össze, hogyan működtek akkor a kedvezmények Győrben:
„Győrött világos, egyértelmű rendelet szabályozza a városba letelepedő cégek adókedvezményei. A Győri Nemzetközi Ipari Parkban beruházó cégek alanyi jogon két év mentességet kapnak az iparűzési, valamint az építményadó alól. Ha Győr városába bármelyik termelő cég legalább egymilliárd forintot beruház, az öt évig nem fizeti az említett két adót. További öt esztendeig mentességben részesül akkor, ha a nyereségét helyi fejlesztésekbe forgatja vissza, és ennek eredményeképpen újabb egymilliárdot fektet be. Az iparűzési adó egyébként jelenleg a nettó árbevétel 1,2 százaléka Győrött. Ehhez képest az építményadó mértéke nem jelentős.”
A helyi iparűzési adó mértéke most azért kérdéses, mert Győr az utolsó nagyváros, ahol nem állították még vissza 2 százalékra. Eközben azonban a szolidaritási adó számításakor úgy számolnak, mintha 2 százalék lenne az iparűzési adó Győrben is, és 11,1 milliárd forintot vonnak el például idén a várostól, miközben az alacsony iparűzési adóval 7 milliárd forintot hagy a város a cégeknél, ennek legnagyobb részét mérete miatt az Audinál.
