A győri közgyűlés márciusi ülése tárgyalja azt a javaslatot, amely elindítja a marcalvárosi Kiserdő déli részének erdővé minősítését. A terület egészen mostanáig hivatalosan beépíthető, felparcellázott övezet volt, amelynek jelentős részére tervezett is beruházást a városvezetés: a marcalvárosi tanuszoda felépítését gondolták el ide, illetve a Szent Anna Otthon új szárnyának adtak volna helyet itt.
A Tiszta Szívvel a Városért Egyesület decemberben azonban aláírásokat kezdett gyűjteni az erdő megmentéséért, ami februárban eredményre is vezetett:
Bozsoki Szilveszter főosztályezető és Szaksz Vince főépítész ekkor bejelentette, hogy mégis inkább zöldövezetté minősítik az egész területet. Dézsi Csaba András polgármester az elmúlt hónapokban számos alkalommal hazudta azt, hogy az erdő már védett; majd arról beszélt, hogy a kérdéses területen „semmire való fák vannak”, vagy nincsenek is fák. Tavaly novemberben még egyértelműen azt mondta a közmeghallgatáson, hogy itt szeretné megépíteni az uszodát.
A Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje és marcalvárosi képviselőjelöltje, Pintér Bence (lapunk munkatársa – a szerk.) december végén kezdett aláírást gyűjteni, hogy a tervezett beépítéseket megakadályozza. Posztja szerint több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze februárig. A hónap elején a polgármesterjelölt fel is szólította a terület fideszes képviselőjét és a Környezetvédelmi Bizottság képviselő tagjait, hogy vigyék a közgyűlés elé az ügyet.
„Ezzel teljesült petíciónk első követelése. Közelről követni fogjuk a folyamatot, hogy biztosak lehessünk benne, hogy valóban az erdő minden része megkapja legalább a legminimálisabb védelmet a várostól. Fontos azonban, hogy a petíciónak az erdő helyzetének jogi rendezése csak első pontja volt, a második pont így hangzott: kezdődjön meg végre az erdő fáinak értő gondozása! A Kiserdő hosszú távú jövöje ezzel kezdődik!”
– írta a polgármesterjelölt februában.
Ez van a fenntarthatósági tervben is
A Kiserdő déli részének erdővé minősítése azért is fontos, mert Győr Fenntartható Energia Klíma és Akcióterve (SECAP) szerint
-
„Győr zöldfelületi aránya alacsony, ÜHG (üvegházgáz – a szerk.) nyelő kapacitása jelenleg nem elégséges, nem fedezi a város üvegházgáz kibocsátását.”
-
„Győr zöldfelületi rendszerének fenntartása, mennyiségi és minőségi fejlesztése, bővítése kiemelten fontos az elnyelő kapacitás fejlesztése szempontjából, melyhez elengedhetetlen – többek között – a városi zöldterületek védelmének erősítése, fasorok telepítésének támogatása a városon belüli közlekedési utak mentén, ipari területeken védőfásítások területeinek kijelölése.”
-
„A város belterületén alacsony az erdősültségi arány, jelentősebb borítottság csak a város peremterületein található.”
A dokumentum célként jelöli ki az erdő- és zöldterületek védelmét és a 2018-as szint megtartását 2030-ig, ha lehetséges, növelését 15 százalékkal.
Ezen felül még ezeket is kitűzi fontos célként:
- a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük
növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek
erdősítése, - meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
- várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.
Ebbe a tervbe nehezen illeszkedik egy meglévő erdő beépítése.
