A szokásos módon, a Petőfi-szobornál gyülekezővel, majd a Március 15. téren országzászló felvonással, végül a Savaria Múzeum parkjában beszéddel és koszorúzással ünnepelte Szombathely az 1848-as forradalmat.
Fotó: Szombathely MJV Facebook-oldal
Az ünnepi beszédet ezúttal Nemény András (Éljen Szombathely!) polgármester mondta:
Tisztelt ünneplő Szombathelyiek!
176 évvel ezelőtt, 1848 március 15-én a magyarság történelmében bekövetkezett egy egyedülálló, megismételhetetlen, tökéletes pillanat. Mint egy hirtelen felragyogó tűzbolygó, úgy robbant ki a Nemzeti Múzeum előtt a legtisztább magyar forradalom. Akár csak egy megszülető Nap, amelyben minden elem összeolvad egy pillanatra, hogy aztán fényével robbanásszerűen oszlassa szét az addigi sötétséget és teremtsen a „semmiből világokat”. Az sem lehet véletlen, hogy éppen a múzeumba bezárt múltunk előtt, a lépcsőn írták újra bátor fiatalok magyarságunk jövőjét. Kiléptek az évszázadok áporodott fogságából és elszakították a röghöz kötő béklyókat.
„Nagyapáink és apáink, Míg egy század elszaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt.” - írta másnap Petőfi.
Valóban, az addig ismert világhoz képest a márciusi ifjak követelései olyan jelentős változásokért kiáltottak, amelyek a kor emberei számára akár félelmetesek is lehettek. A 12 pontban egyszerre követelték a nemzeti önállóságot és egyszerre akarták meghaladni a feudális viszonyokat.
Fotó: Szombathely MJV Facebook-oldal
A szabadság és az egyelőség egyaránt járjon a nemzetnek és a nemzet minden tagjának. Mert csak egy szabad emberekből álló nemzet lehet maga is szabad.
Így szólt a máig is érvényes igazságuk.
A szabadság hívői nagyon különböző helyekről jöttek és sok mindenben másként látták a világot. Voltak köztük nemesek, polgárok és egyszerű származású emberek is, voltak fővárosiak és vidékiek, magyar ajkúak és nemzetiségiek. De mégis minden különbségnél fontosabb volt, hogy szerették és jobbá akarták tenni a hazájukat. A lánglelkű Petőfi, a legnagyobb magyar, Széchenyi, a szabadságharc vezetője, Kossuth, a haza bölcse, Deák Ferenc nagyon különbözőek voltak. Talán egyetlen egy estét se bírtak volna ki egy asztalnál együtt, de a hazájukért, a hazánkért mindannyian feláldozták volna akár az életüket is. Volt, akinek ez is lett végül a sorsa.
Március 15-e a magyarok egymásra találásának az ünnepe. Nem az erő és még csak nem is az ész, hanem a szív ünnepe. Így amikor az igazi lényegét keressük, akkor teljen el bármennyi év, vagy évszázad, mindig meg fogjuk találni a szívünkben.
A legtisztább magyar forradalmat lehet tudományosan kutatni, fel lehet tárni az oda vezető okokat, vagy az utána bekövetkező események sorsszerűségét, de tudnunk kell, nem ezzel kerülünk közelebb hozzá. 1848 március 15-ét nem érteni, hanem érezni kell.
És ha érezzük, akkor kimondatlanul is része lesz az életünknek. Benne lesz a döntéseinkben, abban, hogy hogyan neveljük a gyermekeinket, hogy hogyan viszonyulunk a rászorulókhoz, hogy hogyan teremtünk valódi közösséget egy iskolában, egy városban, egy országban.
Éreznünk kell, hogy mi magyarok egy közösség vagyunk, itt mindenki magyar, ahogy szűkebb hazánkban, mindenki szombathelyi.
De el kell döntenünk, azt keressük, ami összeköt minket, ahogyan azt nagy elődök tették, vagy azt keressük, ami szétválaszt. Ha utóbbi mellett tennénk le a voksunkat, akkor mindenkiben ellenséget fogunk látni és ezzel végül magunkat is megmérgezzük.
Az az ember, aki ma a politika vastörvényére hivatkozva azt mondja, hogy aki nem a barátom, az az ellenségem, az egy gyűlölködő, háborús utat szán nekünk. Nem kell, hogy elfogadjuk. Van szabad választásunk.
Én egy olyan városban hiszek, ahol együtt visszük a terheket és ahol együtt éljük meg a sikereket is. Ahol nem a rang és a cím számít, hanem az, hogy ereje, lehetősége szerint, ki mennyit tesz bele a közösbe. Ahol azok, akik a közösség akaratából elöl mennek, mindig látják a lemaradókat is, és ha kell megállnak, segítenek.
Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság, egyetértés. Ez a mondat előzi meg a 12 pont felsorolását. Ma is ezt kívánjuk.
Ne engedjük, hogy bárki bezárja ezeket a szavakat egy múzeum börtönébe.
Repüljenek most is szabadon, itt a téren és bent a szívünkben.
Ha pedig bármikor is elbizonytalanodnánk, keressük meg azt a tiszta tűzbolygót, a mi közös Napunkat, melynek neve 1848. március 15.
Keressük meg, lássuk a fényét, érezzük a melegét, higgyünk benne, hogy valójában azok mi vagyunk, mindannyian így együtt, magyarok.
Tisztelet a forradalom hőseinek, tisztelet a szabadságharc áldozatainak.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Bár a tömegben ott volt a Fidesz-KDNP néhány képviselője, Hende Csaba (Fidesz-KDNP) a város parlamenti képviselője, vagy Lenkai Nóra a kormánypárt polgármester-jelöltje nem vett részt az ünnepségen.
Helyette délután az MMIK előtti téren, a Petőfi-szobornál tartottak külön koszorúzást.
Az eseményen alig 10-20 civil volt, a tömeget adó nagyobbik részt mind a párthoz kötődő emberek adták. Itt már jelen volt Hende, és Lenkai is, aki beszédet is mondott, de a párt önkormányzati képviselőjelöltjei is mind sorfalat álltak.
A műsort a Fidesz-KDNP frakciójának tagja, Sátory Károly által elnökölt Klapka György Lovas Hagyományőrző Egyesület adta. A műsorközlő a párt képviselőjelöltje, Jagodits Zsuzsa volt. Érdekes, hogy sportszervezetek is külön koszorúztak, így az SZKKA, és a Dobó SE, de koszorút helyezett el a Keleti Városrészért Egyesület is. A szervezetek nevében egyébként rendre a választáson induló képviselőjelöltek vonultak a szoborhoz.
Hogy mit is üzen azzal a Fidesz, hogy annak ellenére külön ünnepelt március 15-én, hogy erre még a város történetében nem volt példa, azt Lenkai Nórától szerettük volna megkérdezni. Ez így sikerült:
Vagyis Lenkai szóban nem válaszolt a kérdésünkre, azzal hárított, hogy írásban tegyük fel azokat, majd aztán megválaszolják. Hogy kik írják meg a választ arra nem tért ki, de beszédes, hogy nem úgy fogalmazott, hogy megválaszolom.
Azzal hárított, hogy úgysem azt írjuk le, amit mondott, ami egyébként nem igaz, korábban, még politikai pályája előtt adott interjút az Ugytudjuk.hu-nak, akkor is visszaküldtük megjelenés előtt az anyagot és mindent rendben talált.
Szerkesztőségünk még egyetlen helyreigazítási kérelmet sem kapott azért, mert az interjúalany esetleg kifogásolta, hogy nem az jelent meg volna, amit ő mondott. Pontosan azért szoktuk rögzíteni a nyilatkozatokat, hogy aztán azt szó szerint tudjuk legépelni.
Amikor azt kérdeztük Lenkaitól, hogy a külön ünneplésnek szerinte van-e olyan üzenete, hogy esetleges polgármesterré választása után a város lakosságát fideszeseként és nem fideszesként kezelné, azt mondta, hogy nem érti a kérdést.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
