Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.
A héten aláírásgyűjtésbe kezdtem a marcalvárosi Kiserdő megmentéséért – egészen pontosan azért, hogy a jelenlegi városvezetés ne pusztítsa el a marcalvárosi Kiserdőt. Talán drámaian hangzik a megfogalmazás, de ha áttekintjük a tényeket, világossá válik, hogy egyáltalán nem túlzás erről beszélni, főleg hogy a folyamat már évtizedek óta zajlik, és a közmeghallgatáson kiderült, hogy csak gyorsulni fog, miközben
a Kiserdő 43 százaléka semmilyen formában sem védett attól, hogy beépítsék, sőt, fel van parcellázva.
Mit hívunk Kiserdőnek? Egybefüggő erdőként a Kiserdő a Mécs László utcától az Illyés Gyula utcáig tart, nyugatról a Pápai út, keletről Marcalváros II. határolja. Van, aki hozzászámolja a Pápai úti sportpályák mögötti erdőt, vagy a Pápai úton túli erdőrészeket, de ebben a cikkben maradjunk az imént körülrajzolt, egybefüggő fás-ligetes területnél. Ez az erdő a harmadik marcalvárosi lakótelep helyén nőtt ki, ami végül már nem épült fel, részben közművesítve is van.
Mekkora ez a terület? Az egybefüggő erdő nagyjából 22 hektárt fed le.
Mi a jogi helyzete ennek a területnek? Mint arról már írtunk, egybefüggő erdő jogi helyzete nem egységes:
- az Apor iskolától északra eső, 12,5 hektáros része „turisztikai erdő” besorolású, ami azt jelenti, hogy akár ide is lehet építeni például legfeljebb 600 négyzetméter árusítóterű kiskereskedelmi épületet;
- míg a Kiserdő Apor iskolától délre eső, kb. 9,5 hektáros része, 43 százaléka fel van parcellázva a rendezési tervben, konkrétan építési terület, mint az a lenti térképen is látszik:
Az egybefüggő erdőterület tehát jogilag, hivatalosan nem számít egybefüggő területi egységnek a városrendezési tervben, a Kiserdő déli része ráadásul nem hogy nem védett, de még csak nem is erdő hivatalosan.
Mi épülne ide? Kezdjük ott, hogy mi épült már ide: az erdő délkeleti karéját már társasházakkal építették be, ez a műholdképen pirossal jeleztük. Mint tavaly óta tudjuk, de idén a közmeghallgatáson ismét elhangzott,
a városvezetés most egy kéthektáros uszoda (parkolókkal) építését tervezi a fák helyére, ennek a hozzávetőleges helyét sárgával jelöltük.
Ezen felül kiderült, hogy a Szent Anna Otthon bővítése is napirenden van, amit szintén az erdő felé tudna elképzelni az üzemeltető és a városvezetés. Ennek a lehetséges helyét kékkel jelöltük – ez a terület egy-másfél hektár.
Tehát a városvezetés jelen pillanatban a Kiserdő 10 százalékának beépítését egyértelműen tervezi, és további 5-10 százalék beépítése elől egyáltalán nem zárkózik el.
Miért baj ez? Nemrég jelent meg Győr Fenntartható Energia Klíma és Akcióterve (SECAP), amit Kun Zoltán szemlézett. Ebből idéznénk az ő nyomán mi is pár részt:
-
„Győr zöldfelületi aránya alacsony, ÜHG (üvegházgáz – a szerk.)) nyelő kapacitása jelenleg nem elégséges, nem fedezi a város üvegházgáz kibocsátását.”
-
„Győr zöldfelületi rendszerének fenntartása, mennyiségi és minőségi fejlesztése, bővítése kiemelten fontos az elnyelő kapacitás fejlesztése szempontjából, melyhez elengedhetetlen – többek között – a városi zöldterületek védelmének erősítése, fasorok telepítésének támogatása a városon belüli közlekedési utak mentén, ipari területeken védőfásítások területeinek kijelölése.”
- „A város belterületén alacsony az erdősültségi arány, jelentősebb borítottság csak a város peremterületein található.”
A dokumentum célként jelöli ki: „Erdő- és zöldterületek védelme és a 2018-as szint megtartása 2030-ig, ha lehetséges, növelése 15%-kal.”
Ezen felül még ezeket is kitűzik fontos célként:
- a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük
növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek
erdősítése, - meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
- várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.
Ebbe nem igazán illik bele, hogy akár csak két hektár erdő helyére akármilyen célú betontengert építsünk – a marcalvárosi uszodára szükség van, azonban kell neki találni másik helyet. A Kiserdőt pedig a városrendezési tervben egységesen erdőként kell megjelölni, és neki kell kezdeni a terület értő rendezésének, a korábban felmért faállomány rendbetételének.
