Mit jelent, hogy veszélyben van a marcalvárosi Kiserdő?

Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.

A héten aláírásgyűjtésbe kezdtem a marcalvárosi Kiserdő megmentéséért – egészen pontosan azért, hogy a jelenlegi városvezetés ne pusztítsa el a marcalvárosi Kiserdőt. Talán drámaian hangzik a megfogalmazás, de ha áttekintjük a tényeket, világossá válik, hogy egyáltalán nem túlzás erről beszélni, főleg hogy a folyamat már évtizedek óta zajlik, és a közmeghallgatáson kiderült, hogy csak gyorsulni fog, miközben

Mit hívunk Kiserdőnek? Egybefüggő erdőként a Kiserdő a Mécs László utcától az Illyés Gyula utcáig tart, nyugatról a Pápai út, keletről Marcalváros II. határolja. Van, aki hozzászámolja a Pápai úti sportpályák mögötti erdőt, vagy a Pápai úton túli erdőrészeket, de ebben a cikkben maradjunk az imént körülrajzolt, egybefüggő fás-ligetes területnél. Ez az erdő a harmadik marcalvárosi lakótelep helyén nőtt ki, ami végül már nem épült fel, részben közművesítve is van.

Mekkora ez a terület? Az egybefüggő erdő nagyjából 22 hektárt fed le.

Mi a jogi helyzete ennek a területnek? Mint arról már írtunk, egybefüggő erdő jogi helyzete nem egységes:

• az Apor iskolától északra eső, 12,5 hektáros része „turisztikai erdő” besorolású, ami azt jelenti, hogy akár ide is lehet építeni például legfeljebb 600 négyzetméter árusítóterű kiskereskedelmi épületet;
• míg a Kiserdő Apor iskolától délre eső, kb. 9,5 hektáros része, 43 százaléka fel van parcellázva a rendezési tervben, konkrétan építési terület, mint az a lenti térképen is látszik:

Az egybefüggő erdőterület tehát jogilag, hivatalosan nem számít egybefüggő területi egységnek a városrendezési tervben, a Kiserdő déli része ráadásul nem hogy nem védett, de még csak nem is erdő hivatalosan. 

Mi épülne ide? Kezdjük ott, hogy mi épült már ide: az erdő délkeleti karéját már társasházakkal építették be, ez a műholdképen pirossal jeleztük. Mint tavaly óta tudjuk, de idén a közmeghallgatáson ismét elhangzott,

Ezen felül kiderült, hogy a Szent Anna Otthon bővítése is napirenden van, amit szintén az erdő felé tudna elképzelni az üzemeltető és a városvezetés. Ennek a lehetséges helyét kékkel jelöltük – ez a terület egy-másfél hektár.

Miért baj ez? Nemrég jelent meg Győr Fenntartható Energia Klíma és Akcióterve (SECAP), amit Kun Zoltán szemlézett. Ebből idéznénk az ő nyomán mi is pár részt:

• „Győr zöldfelületi aránya alacsony, ÜHG (üvegházgáz – a szerk.)) nyelő kapacitása jelenleg nem elégséges, nem fedezi a város üvegházgáz kibocsátását.”

• „Győr zöldfelületi rendszerének fenntartása, mennyiségi és minőségi fejlesztése, bővítése kiemelten fontos az elnyelő kapacitás fejlesztése szempontjából, melyhez elengedhetetlen – többek között – a városi zöldterületek védelmének erősítése, fasorok telepítésének támogatása a városon belüli közlekedési utak mentén, ipari területeken védőfásítások területeinek kijelölése.”

• „A város belterületén alacsony az erdősültségi arány, jelentősebb borítottság csak a város peremterületein található.”

Ezen felül még ezeket is kitűzik fontos célként:

• a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük
  növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek
  erdősítése,
• meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
• várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.

Ebbe nem igazán illik bele, hogy akár csak két hektár erdő helyére akármilyen célú betontengert építsünk – a marcalvárosi uszodára szükség van, azonban kell neki találni másik helyet. A Kiserdőt pedig a városrendezési tervben egységesen erdőként kell megjelölni, és neki kell kezdeni a terület értő rendezésének, a korábban felmért faállomány rendbetételének.

Szólj hozzá!