Kedvesen tessékel be vasszécsenyi házába Pammer István, akit sokan vendéglátósként ismernek, de évek óta próbálja a borfogyasztás kultúráját is népszerűsíteni az Európai Borlovagok Magyarországi Rendjének elnökeként, ám találkozásunk apropója ezúttal nem a bor, hanem a sör.
Pontosabban a söröskorsók.
1999-ben alapították meg ugyanis a Söröskorsók és Pohárgyűjtők Egyesületét. Az egyesület elnöke, Szemere István Sződligeten rendezte be a Korsók házát. A többszörösen általuk kiadott katalógusban pedig rendszerezve mutatják be a piacon fellelhető korsókat.
- 260 korsó van idelent a házban, még egyszer ennyi - ha nem valamivel több - a padláson, becsomagolva várják a sorsukat - kezd bele vendéglátóm, aki egyébként szakmájának, a vendéglátásnak köszönheti kapcsolatát a korsókkal.
De rögtön meg is kérdezem, hogy a magyar vendéglősök miért nem ilyen szép korsókban mérték, vagy mérik jelenleg is a sört?
- Egyszerűbb volt az üveget legyártatni, megnyomni a sörgyár logójával. Ez ilyen egyszerű. Nem azt mondom, hogy nincsen magyar gyártó, mert a Zsolnay is gyártott korsókat. Az egyik legdrágább dragabom is tőlük van. Régen nagy hagyománya volt annak, hogy korsót gyártassanak bányász napokra, egyetemi ballagásra, a belügyi szervek, például a rendőrség is nagy megrendelő volt - meséli Pammer a részleteket.
Még vendéglátós volt, amikor 1992-ben egy linzi csoporttól 7 darabos, a nevére szóló korsó készletet kapott. És nem ez az egyedüli olyan darab, ami kifejezetten egyedi megrendelésre készült a gyűjteménybe.
A német King korsógyárat annak idején még az egyesület bízta meg, hogy a tagok számára, az azok arcával és nevével ellátott korsókat gyártsa le. Csakis nekik készültek ilyen egyedi darabok.
- Ma már nem nagyon vásárolok újabb és újabb korsókat, kevés a hely, elrakni sem tudnám. Igaz, amikor az előszobabútort terveztük, akkor a feleségemnek volt az az ötlete, hogy direkt a korsók méretéhez igazítva legyen a bútor szabva. Most még egy vitrint tervezünk a konyhába, akkor talán már minden olyan darab kikerül, aminek itt lenne a helye. Minden évben minimum egy korsóval növekszik a gyűjtemény, ugyanis az egyesület tagjai évente kapnak egy limitált darabot - meséli.
A korsókat aztán se szeri, se száma, hogy éppen milyen szempontok alapján állítják ki. Van olyan korsó, ami több változatban is forgalomba került. Van ami egyszínű kék, a másik ugyanazzal a mintával színesben került gyártásra. Van, ami csak festett, a másik ugyanazzal a képpel dombornyomottan került ki.
Pammer István gyűjteménye sok különleges darabot rejt. Van zenélő korsó, a magyar városok emblematikus épületeivel díszített darab, vagy az athéni Olimpiára kiadott limitált, gigantikus méretű korsó. De nemrég adott kölcsön korsót a szombathelyi Savaria Múzeumnak is, ahol egy Sissyt ábrázoló darabot állítottak ki az egykori uralkodó emlékkiállításán.
- Ezt például - mutat rá a olimpiai darabra - több százezer forintért vettem. Nemrég ünnepeltem a 70. születésnapomat, ezt a korsót kaptam, amin rajta van az a német tisztasági törvény, ami alapján a mai napig főzik a sört.
A kérdés pedig adja magát a sok szép és ritka korsó láttán, egyáltalán ki nyúlhat hozzá a törékeny darabokhoz és, hogyan takarítják a több száz korsót.
- A korsókat csak én foghatom meg, egyesével lepakolom, jön a polc takarítása, aztán a korsók is portalanítva lesznek és így kerülnek vissza a helyükre.
A gyűjteményt elismerve a vasszécsenyi önkormányzat nemrég felvette azt a település értéktárába, és ár igény mutatkozott már rá korábban is, hogy egy kiállítás keretében mutassa be a gyűjteményt Pammer úr, a szállítás és biztosítási költségek magas volta miatt, a szervezők inkább elengedték a dolgot.
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |