2023-ban a kormány összesen 237 milliárd forintot kíván beszedni az önkormányzatoktól, szolidaritási hozzájárulás címszóval, ez 80 milliárd forinttal több mint 2022-ben – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében Balla Jenő (Összefogás Győrért) független győri képviselő.
Emlékeztetett: azoktól az önkormányzatoktól von el a kormány, akik a földgázt és a villamos energiát piaci áron vehették meg, majd utána a rezsicsökkentés keretein belül befagyasztott árakon adhatták tovább például a távhőt és a vizet. Ezek a tételek a képviselő szerint önmagukban is milliárdokat jelentenek egy Győr méretű városnál, amire minimális központi támogatást kaptunk.
„De rendben, Győr gazdag város, ezt még elbírta, igaz uszodák nyitva tartására már nem futotta, díszkivilágítás éppen hogy lett, maximum egy vízműcéggel kevesebbünk lesz jövőre. Győr szolidáris város, 2023-ban is szolidarítunk, 9,5 milliárd forintot fizetünk be abból a pénzből a közösbe, amit a győri cégek, győri dolgozók termeltek meg. A város 82 milliárdos tervezett költségvetéséből, 9,5 milliárd megy a közösbe úgy, hogy közben nincs 1,2 milliárd forintunk megtartani, finanszírozni a vízművünket, vagy éppen 50 milliónk az egyetlen turisztikai térképen is fenn levő »fesztiválunk« a Győrkőc fesztivál megtartására”
– írja Balla.
Összehasonlításképpen elmondta, hogy, Debrecen városa 6,5 milliárd forintot fizet szolidaritási adó jogcímen, miközben 182 milliárdos költségvetés van tervezve 2023-ra. Debrecen eközben 22 milliárdnyi normatív támogatást, 9,6 milliárdos fejlesztési támogatást (és nem kölcsönt!), 3,2 milliárdos rezsitámogatást kap.
„A kérdésem az hogy mit vétett Győr, miért éri a győri polgár kevesebb mint a felét a debreceninek? Debrecen még úgy is sokkal kevesebbet szolidarít, hogy közben állami támogatásokkal van kitömve, és az iparűzési adója duplázódott 10 év alatt, miközben a győri bevételek stagnálnak. Ez utóbbi köszönhető az átgondolatlan túlfejlesztésnek, ami Debrecenben zajlik, miközben Győrbe az a külgazdasági miniszter, aki elvileg győri és elvileg a téma felelőse és a támogatások osztogatója, egyetlen cég letelepedését sem tudta -vagy akarta- kijárni. Mondjuk kínai akkugyártót nem is baj, hogy nem hozott ide”
– írja a képviselő.
A 9,5 milliárdos adó a képviselő szerint több, mint az Audi iparűzési adója. Vagy máshonnan megközelítve azt mondja: a győri vállalkozásoknak azért kell dupla annyi építményadót befizetni idén, mert a kormány újabb sarcot vetett ki ránk. Balla szerint ha nem lenne szolidaritási adó, nem kellene felélni a korábbi megtakarításainkat, hitelt felvenni, veszni hagyni a Pannon-Vizet és agyonadóztatni az ingatlanokat.
„Szokás szerint a városvezetés megadóan fogadta a tényt, az országgyűlési képviselőink továbbra is láthatatlanok a témában, se egy nyilatkozat, se egy próbálkozás. Mondjuk miért is erőlködnének, ha a győriek szavazatát úgy is megkapják, ha a város nem fejlődik, nem fejlesztik, nem kap pénzt, sőt még el is visznek innen forrásokat?” – kérdezi Balla.
Balla szerint most már a győri cégeknek, illetve a helyi Iparkamarának is meg kellene szólalnia a témában. A képviselő megoldási javaslata, hogy mivel a városnak láthatóan nincs lobbiereje, próbáljon szerezni azzal, hogy olyan díszpolgárt választ, aki nyomokban fajsúlyos, aki nem a közösségből (pl. közbeszerzésekből) él, hanem a közösségnek, és hozzátesz, aki tud lobbizni városfejlesztésért, plusz forrásokért, vagy ha az nekünk nem jár, legalább a városra kivetett sarc mérsékléséért, és az se baj, ha győri illetőségű.
A másik javaslata az lenne, hogy nevezzék át a szolidaritási adót. „Mert az nem nevezném szolidaritásnak, amit hitelből fizetünk, amihez a saját fejlesztéseinket elkaszáljuk, a vagyonunkat feléljük és elherdáljuk, hogy ki tudjuk fizetni. Szolidarítani a gazdag tud a szegénnyel, és úgy tűnik Győr városa már nem gazdag” – zárta a közleményt a képviselő.
