„Ilyen intézkedésekre meg 1944-ben, a Szálasi hatalomra kerülese utan sem került sor Győrben. Pedig még 2010 és 2015 között is Győr volt az ország leggazdagabb városa – és most ebbe a helyzetbe sikerült letornáznia magát.
Ez nem szégyen, hanem egyszerűen botrány”
– nyilatkozta lapunknak Balogh József, a Győr 1994 és 2006 között polgármesterként vezető MSZP-s politikus, a város egykori országgyűlési képviselője a bezárási hullám kapcsán.
A volt városvezetőt megkérdeztük arról, hogy polgármestersége idején egyébként volt-e ilyen nehéz időszak, felmerültek-e valaha hasonló intézkedések, mire elmondta: ugyan zártak be például iskolát, de csak azért, hogy a helyén újat nyissanak. Vagy például 1995-ben megszüntették a Városgondnokságot, de annak a feladatait rögtön átvette a mai Győr-Szol egyik jogelődje, a Komszol.
Bővebben ezt a témát vasárnap megküldött kiegészítésében fejtette ki.
A héten kiderült, hogy Győrben az uszodák és sportlétesítmények többségét, a kultúrházakat, a könyvtárat és a múzeumot is bezárják. Dézsi Csaba András polgármester a bezárások felelősségét az intézményvezetőkre hárította: arról beszélt, hogy ezeket a döntéseket önállóan hozta volna meg minden önkormányzati intézmény. A legtöbb intézmény felújításra, karbantartásra, raktározásra, „technikai okokra” hivatkozott a bezárás bejelentésekor.
