„Pénzügyi tárgyú döntések” néven futott a Győri Önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságának meghívójában, de nem mivel a szöveg itt sem került ki előre, nem tudtuk pontosan, miről szól majd a második napirendi pont. A bizottsági ülésen aztán kiderült, hogy az önkormányzati cégek közül
a Győr-Szol és a Győr-Projekt Kft. folyószámla-hitelkeretét növelné meg a közgyűlés a cégek kérésére,
mégpedig a rezsiárak növekedése miatt. Időközben a rendelet szövege is felkerült a város honlapjára.
Hajtó Péter azt kérdezte, hogy a Győr-Szol esetében mi biztosítja, hogy nem a költségvetésből kell majd fizetni a Győr-Szol hiteleit. A cég részéről elhangzott: a Győr-Szolnak jelenleg másfél milliárdos a hitelkerete, de a gázprobléma miatt folyamatosan likviditási problémákkal küzdöttek, de ezt a tulajdonos segítségével és spórolással áthidalták. Az idei gázra július 19-én az MVM ajánlatát jóváhagyták, de a szerződéskötés még zajlik, az árat augusztus 22. és 26. között fixálják, de csak október-november-decemberre lesz érvényes az ár.
November végén, december közepén viszont a megnövelt hitelkeretre átmenetileg szükség lesz a gáz kifizetése miatt, mert a távhőtámogatásnál két hónapos a csúszás.
Két és félmilliárdos hitelkeretre kér ezért engedélyt a Győr-Szol, és ha jól értettük, akkor a Győr-Projekt Kft. is – ők az eddigi 400 millió helyett 700 millióra növelnék a keretet. Borsi Róbert képviselő (Fidesz) azt kérdezte, hogy ez már elég lesz-e, vagy csak időnyerés, és előre menekül a hitellel a cég. A cég részéről elhangzott: 110 millió forint egy havi villanyszámla az összes létesítményben – tavaly az egész évben az összes rezsi volt 190 millió forint. Fodor Roland független képviselő jelezte: de, időnyerésről van szó, mivel ha ősszel nem ad segítséget a tulajdonos az OSP és az uszodák működéséhez, akkor nem fognak tudni tovább működni az intézmények.
Hozzátette: ő ezt jelezte a polgármesternek is, és most is hangsúlyozza: most kell eldönteni, hogy akarjuk-e ezeket a létesítményeket működtetni,
mert ha igen, akkor a tulajdonosnak közbe kell lépnie. De az uszodát és az OSP-t egyébként nem lehet bezárni, mivel ezek részben uniós projektekből épültek, és ha nem működnek, vissza kell fizetni a támogatást.
Erre csatlakozott rá Hajtó Péter is, aki év elején még a cégnél dolgozott, és elmondta: ő is többször jelezte, hogy az új rezsiárak mellett segítségre lesz szükség. Megkérdezte egyenesen: elképzelhető, hogy csődbe megy a cég? Azt a választ kapt a cég képviselője részéről, hogy igen, ez elképzelhető. Hajtó hangsúlyozta: ezzel csak a helyzet nehézségére hívta fel a figyelmet, mivel ez nem a menedzsment hibája, hanem teljesen külső körülmények miatt van.
A bizottság támogatta a hitelkeret növeléséről szóló döntést.
