Robbanások Lvivben, Gerhard Schröder Moszkvában járt

Papp László Tamás 2022-03-13 09:42:00
Az USA 13, 6 milliárd dollár segéllyel támogatja Ukrajnát. Háborús hírösszeállításunk.

Szombaton késő este tett közzé újabb beszédet Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök szerint országa „ki fogja állni a próbát”, amit a háború támaszt elé, viszont továbbra is harcolniuk kell, és „a lehető legnagyobb kárt kell okozzuk az ellenség számára a védelem minden területén”

– írja a Telex.

Zelenszkij hálás azoknak az ukránoknak, akik az oroszok által megszállt területeken is kiállnak Ukrajnáért, de üzent azoknak is, akik hajlandóak az oroszokkal kollaborálni „Tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is: Ukrajna nem fog megbocsátani nekik. Senkinek, semmit” – idézi a Telex az ukrán elnököt.

Ukrajna pénzügyi támogatásra szorul, mivel a költségvetés bevételei jelentősen csökkentek, a kiadások, különösen a humanitárius és katonai célokra fordított kiadások viszont nőttek

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati sajtótájékoztatóján az Interfax beszámolója szerint.

Eddig Európa és az Egyesült Államok is adott már Ukrajnának pénzt és az USA-ban éppen tegnap emelkedett jogerőre az a döntés, miszerint

13,6 milliárd dollárnyi támogatással segítik az ukrán kormányt

– igaz, ez nem közvetlenül a költségvetésnek megy, hanem segélyszállítmányok formájában érkezik az országba.

Több órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyinnal moszkvai útja során Gerhard Schröder volt német kancellár

– erről számol be cikkében a portál szerint a Bild am Sonntag, amit a Guardian szemlézett. Igaz, a lap arról nem számolt be, jutottak-e egyáltalán valamire az egyeztetések során.

A lap szerint Schröder most az egyetlen személy, aki közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal és vezető ukrajnai tisztviselőkkel is. A volt német kancellár személyes barátja Putyinnak, 1998-tól 2005-ig tartó hivatali ideje után pedig több orosz cég igazgatótanácsában is szerepet vállalt

– emlékeztetnek.

Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak vasárnap hajnalban a nyugat-ukrajnai Lvivben – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon.

A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta.

Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák

– írják.

Több százezer ukrán állampolgár tért vissza az országba az invázió kezdete óta – közölte az ukrán határőrség. A teljes szám 220 ezerre rúg állításuk szerint, ebből 18 ezren az elmúlt 24 órában érkeztek. Többségük férfi, és azért mennek, hogy részt vegyenek az ország megvédéséért folyó harcban

– említi a Telex.

Ukrán tisztviselők arról tájékoztatták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi, bár ezt az állítást Oroszország tagadja. Az orosz erők a múlt pénteken vették át tűzharcokat követően a létesítménynél, azóta 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan az erőmű területén

– szól a cikk.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt a Telex szerint. A katonai szövetség vezetője szerint ez háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak az Ukrajnából való visszavonulásra kellene kiadnia a parancsot. Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát 

Jelentősen visszafogták az Oroszországba küldött szállítmányaikat a legnagyobb kínai mobiltelefon-gyártók: a Financial Times 444.hu által idézett iparági információi szerint a Huawei, az Oppo és a Xiaomi legkevesebb fele annyi telefont szállít az orosz piacra, mint amennyit a háború előtt küldtek.

A kínai gyártók telefonjai az orosz piac 60 százalékát teszik ki,

azaz érzékenyen érintheti az orosz fogyasztókat a lépés.

És ez annak ellenére ment végbe, hogy Peking többször jelezte, nem csatlakoznak az oroszokkal szemben meghozott nyugati szankciókhoz, és károsnak tartják azokat. Nem véletlen, hogy egyetlen kínai gyártó sem jelentette be nyilvánosan a szállítmányok csökkentését, és a lap kérdéseire sem kommentálták a dolgot

– teszik hozzá.

A háború kitörése óta a nyugati világcégek sora ítélte el az orosz agressziót, és jelentették be, hogy valamilyen formában, de hátat fordítanak az orosz piacnak. Azonban a kínai telefonos példa is megmutatja, hogy ezeket a cégeket vélhetően nemcsak morális érvek vezették, amikor meghozták döntésüket, hanem a piaci racionalitás is: a nyugati szankciók ugyanis villámgyorsan bedöntötték a rubel árfolyamát, ez pedig ellehetetlenítette a tervezést a vállalatok számára

– említi a 444.hu cikke.

Az Ukrajna ellen indított háború kitörése óta több száz nyugati cég közölte, hogy végleg vagy átmenetileg, de felfüggesztik tevékenységüket Oroszországban. Válaszul Vlagyimir Putyin már jelezte, hogy akár a távozó nyugati cégek eszközeinek államosítása is elképzelhető válaszlépésként. 

A legnagyobb értékű nyugati eszközpark pedig a 444.hu egy másik cikke szerint alighanem a repülőgépekből állhat: a New York Times friss összeállítása szerint ugyan számos nyugati cég szeretné az orosz légitársaságoknak lízingelt repülőgépeit visszakapni, az orosz hatóságok eltökéltek abban, hogy a gépeket az országban tartsák.

Csütörtöki adatok szerint 523 repülőgép volt orosz légitársaságoknál, melyeket külföldi vállalatoktól lízingeltek. Ebből közel 200 a két nagy orosz légitársaságnál, az Aeroflot és az S7 flottájában repült. Mivel mindkét vállalat jelezte már, hogy leállítják a nemzetközi járataikat, arra sincs esély, hogy a tulajdonosok egy harmadik országban szerezhetnék vissza a gépeiket.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az iparágban alapvető konszenzus van arról, hogy ezeket a gépeket nem fogják tudni visszaszerezni a tulajdonosaik.

Ez pedig jelentős veszteséget jelenthet a cégeknek: egy repülésügyi tanácsadócég, az Ishka számításai szerint az Oroszországban ragadt géppark 12 milliárd dollárt érhet

– fűzik hozzá.

Címlapkép: Marienko Andrii/UNIAN

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.