Szombaton késő este tett közzé újabb beszédet Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök szerint országa „ki fogja állni a próbát”, amit a háború támaszt elé, viszont továbbra is harcolniuk kell, és „a lehető legnagyobb kárt kell okozzuk az ellenség számára a védelem minden területén”
– írja a Telex.
Zelenszkij hálás azoknak az ukránoknak, akik az oroszok által megszállt területeken is kiállnak Ukrajnáért, de üzent azoknak is, akik hajlandóak az oroszokkal kollaborálni „Tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is: Ukrajna nem fog megbocsátani nekik. Senkinek, semmit” – idézi a Telex az ukrán elnököt.
Ukrajna pénzügyi támogatásra szorul, mivel a költségvetés bevételei jelentősen csökkentek, a kiadások, különösen a humanitárius és katonai célokra fordított kiadások viszont nőttek
– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati sajtótájékoztatóján az Interfax beszámolója szerint.
Eddig Európa és az Egyesült Államok is adott már Ukrajnának pénzt és az USA-ban éppen tegnap emelkedett jogerőre az a döntés, miszerint
13,6 milliárd dollárnyi támogatással segítik az ukrán kormányt
– igaz, ez nem közvetlenül a költségvetésnek megy, hanem segélyszállítmányok formájában érkezik az országba.
Több órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyinnal moszkvai útja során Gerhard Schröder volt német kancellár
– erről számol be cikkében a portál szerint a Bild am Sonntag, amit a Guardian szemlézett. Igaz, a lap arról nem számolt be, jutottak-e egyáltalán valamire az egyeztetések során.
A lap szerint Schröder most az egyetlen személy, aki közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal és vezető ukrajnai tisztviselőkkel is. A volt német kancellár személyes barátja Putyinnak, 1998-tól 2005-ig tartó hivatali ideje után pedig több orosz cég igazgatótanácsában is szerepet vállalt
– emlékeztetnek.
Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak vasárnap hajnalban a nyugat-ukrajnai Lvivben – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon.
A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta.
Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák
– írják.
Több százezer ukrán állampolgár tért vissza az országba az invázió kezdete óta – közölte az ukrán határőrség. A teljes szám 220 ezerre rúg állításuk szerint, ebből 18 ezren az elmúlt 24 órában érkeztek. Többségük férfi, és azért mennek, hogy részt vegyenek az ország megvédéséért folyó harcban
– említi a Telex.
Ukrán tisztviselők arról tájékoztatták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi, bár ezt az állítást Oroszország tagadja. Az orosz erők a múlt pénteken vették át tűzharcokat követően a létesítménynél, azóta 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan az erőmű területén
– szól a cikk.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt a Telex szerint. A katonai szövetség vezetője szerint ez háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak az Ukrajnából való visszavonulásra kellene kiadnia a parancsot. Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát
Jelentősen visszafogták az Oroszországba küldött szállítmányaikat a legnagyobb kínai mobiltelefon-gyártók: a Financial Times 444.hu által idézett iparági információi szerint a Huawei, az Oppo és a Xiaomi legkevesebb fele annyi telefont szállít az orosz piacra, mint amennyit a háború előtt küldtek.
A kínai gyártók telefonjai az orosz piac 60 százalékát teszik ki,
azaz érzékenyen érintheti az orosz fogyasztókat a lépés.
És ez annak ellenére ment végbe, hogy Peking többször jelezte, nem csatlakoznak az oroszokkal szemben meghozott nyugati szankciókhoz, és károsnak tartják azokat. Nem véletlen, hogy egyetlen kínai gyártó sem jelentette be nyilvánosan a szállítmányok csökkentését, és a lap kérdéseire sem kommentálták a dolgot
– teszik hozzá.
A háború kitörése óta a nyugati világcégek sora ítélte el az orosz agressziót, és jelentették be, hogy valamilyen formában, de hátat fordítanak az orosz piacnak. Azonban a kínai telefonos példa is megmutatja, hogy ezeket a cégeket vélhetően nemcsak morális érvek vezették, amikor meghozták döntésüket, hanem a piaci racionalitás is: a nyugati szankciók ugyanis villámgyorsan bedöntötték a rubel árfolyamát, ez pedig ellehetetlenítette a tervezést a vállalatok számára
– említi a 444.hu cikke.
Az Ukrajna ellen indított háború kitörése óta több száz nyugati cég közölte, hogy végleg vagy átmenetileg, de felfüggesztik tevékenységüket Oroszországban. Válaszul Vlagyimir Putyin már jelezte, hogy akár a távozó nyugati cégek eszközeinek államosítása is elképzelhető válaszlépésként.
A legnagyobb értékű nyugati eszközpark pedig a 444.hu egy másik cikke szerint alighanem a repülőgépekből állhat: a New York Times friss összeállítása szerint ugyan számos nyugati cég szeretné az orosz légitársaságoknak lízingelt repülőgépeit visszakapni, az orosz hatóságok eltökéltek abban, hogy a gépeket az országban tartsák.
Csütörtöki adatok szerint 523 repülőgép volt orosz légitársaságoknál, melyeket külföldi vállalatoktól lízingeltek. Ebből közel 200 a két nagy orosz légitársaságnál, az Aeroflot és az S7 flottájában repült. Mivel mindkét vállalat jelezte már, hogy leállítják a nemzetközi járataikat, arra sincs esély, hogy a tulajdonosok egy harmadik országban szerezhetnék vissza a gépeiket.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az iparágban alapvető konszenzus van arról, hogy ezeket a gépeket nem fogják tudni visszaszerezni a tulajdonosaik.
Ez pedig jelentős veszteséget jelenthet a cégeknek: egy repülésügyi tanácsadócég, az Ishka számításai szerint az Oroszországban ragadt géppark 12 milliárd dollárt érhet
– fűzik hozzá.
Címlapkép: Marienko Andrii/UNIAN
